Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

A Fidesz-propaganda és az energiaárak

Népszava|2017. nov 16. 05:20
[A+ A-]

FOTÓ: NÉPSZAVA

A tényleges árak szerint többnyire romlott, míg a vásárlóerőhöz képest kissé javult a hazai rezsihelyzet az első félévi adatok alapján.

Míg áramárhelyezéseink többnyire romlottak, addig egy gázár mutatónk javult az az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által nemrég frissített 2017 I. félévi összehasonlító listáin. A közepes áramfogyasztási sávban a vizsgált 40 európai állam között a 11. helyről a 13.-ra, az eggyel magasabb fogyasztásúak között pedig a 10.-ről a 12.-re kerültünk. (Az Eurostat az EU-tagállamokon túl közli Ukrajna, Macedónia, Albánia, Koszovó, Moldova, Törökország, Montenegró, Liechtenstein, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Norvégia és Izland adatait is.) Szűken az EU-tagállamokat tekintve a 3.-ról a 4., illetve a 2.-ről a 3. helyre csúsztunk vissza. A közepes gázfogyasztási sávban viszont javítottunk: a teljes listán a 13.-ról a 12.-re kerültünk, csak EU-s körben pedig 4.-ből bronzérmesek lettünk. A többi helyezésünk változatlan. Általánosságban: míg a nem EU-s államokat is tartalmazó listák szereplőinek körülbelül negyede olcsóbb nálunk, addig az EU-n belül csak néhányan előznek bennünket. Vagyis: jellemzően EU-n kívüli európai államokban kedvezőbb az energiadíj.

A vásárlóerőhöz képest felállított sorrendekben viszont némi javulás tapasztalható. Ránk is fér, hisz eleve rosszabb helyzetből indulunk. A 35-36-os bővített listán az első három áramársávban a 8.-ról a 6., a 18.-ról a 15., illetve a 18.-ról a 16. helyre szépítettünk. A 31-es gázlistán megint csak a közepes sávban előztünk, a 9. pozícióból a 8.-ba. EU-s körben a két alsó áramfogyasztási sáv szerint a 6.-ról a 4., illetve a 12.-ről a 10., a közepes gázfogyasztás alapján pedig a 12.-ről a 11. helyre kerültünk. A többi helyezésünk nem módosult. A vásárlóerőnkről árulkodó kép olyképp foglalható össze, hogy míg a két felső fogyasztási sáv szerint továbbra is a középmezőnyben tanyázunk, addig a legalsó fogyasztásúakra jellemző 4.-6. hely már kedvezőnek mondható.

Az Eurostat 2017 I. félévi lakossági energiaár sorrendjeiből összességében az a következtetés vonható le, hogy míg az áramárak több európai tagállamban csökkentek, addig ez Magyarországon elmaradt; a gázárak és különösen a rezsire költhető jövedelem tekintetében viszont javulás körvonalazódik.

Jelen tudósítás normális esetben szaklapokba illene. Ám az energiaárak helyzetét a Fidesz a politikai propaganda központi témájává emelte. Ráadásul a kormánypárt rendszeresen a saját szája íze szerint értelmezi Magyarország európai rezsihelyezéseit, mi több, e tárgyban többször konkrét lódításon kaphatjuk a Fidesz és a KDNP politikusait. Érvelésük egyik – reklámokban, plakátokon, konzultációkon harsogott - sarokpontja, hogy a 2010-es kormányváltás idején Európa-szerte nálunk lett volna a legmagasabb a rezsi. Ez nem igaz. Azon túl, hogy az EU-n kívüli Európában – különösen a kontinens keleti felén – hagyományosan jóval olcsóbb az energia, ez az EU-n belülre se áll. A hazai lakossági rezsi ugyanis uniószerte a legrosszabb esetben is csak a középmezőnyhöz húzott. Tény az is, hogy e tekintetben a rezsicsökkentés után 2015-re a dobogó közelébe kerültünk. Azóta viszont már némi romlás tapasztalható. Ebből számos izgalmas, a Fidesz-propagandának viszont láthatólag már bonyolult következtetés vonható le. Lemorzsolódásunk fő oka, hogy míg az Orbán-kormány nem hajlandó érvényesíteni az energiatőzsdék tartós megfeleződését a hazai lakossági tarifákban, addig más – jellemzően liberális árrendszerű – államok egymással versengő ellátói ezt úgymond érvényesítik. Ez tételesen ellentmond a KDNP-s Aradszki András energiaállamtitkár visszatérő állításának, miszerint a szabadpiaci államokban csak nőtt volna az ár. Mindazonáltal abból, hogy helyezésünk nem esik vissza jelentősen, az is következik, hogy az árcsökkentések ellenére az energiaipar a liberális államokban is inkább profitot halmoz fel és tartalékol. Ez - az Orbán-kabinet hathatós segítségével - Magyarországon sincs másképp.

Bár a vásárlóerő szerinti rezsimutató egész mást jelent, a Fidesz ezt is rendszeresen, önkényesen, a valós helyzet megszépítése végett összemossa a tényleges árakkal. E tekintetben kétségkívül 2010 számított a legcudarabbnak, amikor több sor szerint nálunk volt a legnehezebb a rezsifizetés. Vagyis a középmezőnybe tartozó tarifákat az egyik legalacsonyabb jövedelemből kellett állnunk. Ugyanakkor helyzetünk e tekintetben most se túl rózsás: a középmezőnytől máig nemigen tudtunk elszakadni. Ehhez képest a Fidesz-propaganda rendszeresen a 2010-es, vásárlóerőhöz képest kimutatott, nagyon kedvezőtlen adatunkat veti össze a mostani, tényleges árak szerinti, előkelő helyezésünkkel, ami nélkülözi az értelmet és kifejezetten megtévesztő. Ezen kívül gyakorta nevezik EU-n belüli – kétségkívül büszkén vállalható - helyezéseinket „európainak”, miközben az Eurostat EU-n kívüli adatokat is magukba foglaló listái alapján „európai” helyezésünk jóval kedvezőtlenebb az EU-snál.

Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!