Előző
Következő
új cikk

Belföld

Mozgalmi gyürkőzések a baloldalon

Népszava|2017. nov 18. 05:05
[A+ A-]

SZOLIDARITÁS - 2013. szeptember 23., Clark Ádám tér, az elhíresült szobordöntéssel FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A szocialista Ujhelyi István mozgalma a parlamenti választás után akár új lendületet is adhat az MSZP-nek – véli Mikecz Dániel politológus. Más kérdés, hogy a kezdeményezés nem mozgalomnak, inkább politikai platform létrehozására tett kísérletnek tekinthető.

Hazafiság, európaiság, szakértelem – ezzel a hármas jelszóval hirdette meg a Radikális Európai Demokraták (RED) elnevezésű mozgalmát Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője, aki Botka László miniszterelnök-jelölt visszalépésekor búcsút intett pártja alelnöki tisztségének. Orbánisztán egyértelműen befurakodott az ellenzéki erők sorai közé, beépítette embereit majdnem minden potens mozgalomba – indokolta lemondását. Ujhelyi meghatározása szerint a RED egyszerre utasítja el a jelenlegi magyar kormány Európa- és unióellenes politikáját, illetve áll ki az EU működésének mielőbbi, átfogó reformja mellett.

Lapunk a teljesség igénye nélkül csokrot állított össze azokról az önmagukat mozgalomként definiáló szerveződésekről, amelyek – némileg leegyszerűsítve – a demokratikus ellenzéki térfélen jöttek létre a Fidesszel szemben. Az összkép felemás.

Az MSZP-t elhagyó Krausz Tamás történész még a 2010-es választás, a borítékolható fideszes győzelem előtt hívta életre Magyar Egyesült Baloldal (MEBAL) névre hallgató rendszerkritikus szociális mozgalmát. A MEBAL deklarálta, hogy majd akkor lesz párt, ha kiépül az országos szervezete. A jelek szerint ez még mindig nem következett be.

A volt köztévés Nagy Navarro Balázs nevével fémjelzett Tiszta Kezek Mozgalom indulását 2011 legvégén, a Kossuth téren rendezett szilveszteri demonstráción jelentették be. A „szabadság megőrzése, a demokrácia és a sajtószabadság védelme, a korrupt hatalomgyakorlás felszámolása érdekében” alakult mozgalomnak – a biztató kezdet ellenére – nem sikerült áttörést elérnie.

Ugyanez elmondható a Magyar Szolidaritás Mozgalomról is, amely szintén 2011-ben, a sok ezer embert megmozgató rendvédelmis tüntetéseken ismertséget szerzett Kónya Péter elnökletével alakult meg. A Szolidaritás szervezte 2013-ban az Orbán Viktor jelképes szobrát ledöntő tiltakozást a Clark Ádám téren. A mozgalmat aztán belső konfliktusok is gyengítették. Néhány éve az Együtt társelnöki posztjától megváló Székely Sándor lett a vezető, a Szolidaritás azonban ma már főként mellékszereplője, nem pedig alakítója az eseményeknek.

Némelyik mozgalomnak jószerével csak a létrejöttéről értesülhetett a közvélemény. Soós Péter például 2014 tavaszán bejelentette, hogy az alkotmányos jogállamot felszámoló, a Horthy-korszakot restauráló Orbán-rendszerrel szemben zászlót bont a Polgári Engedetlenségi Mozgalom (PEM), ám ezen túl nem sokat hallhattunk a szervezetről.

Sándor Mária, a „fekete ruhás nővér” először az egészségügyben uralkodó méltatlan állapotokra hívta fel a figyelmet össznépi szimpátiával kísért akcióival. Később szélesítette a témakört, mozgalmakat szervezett. Tavaly ősszel a Magyarországért Mozgalom képviseletében országjárásra indult, de úgy érezte, nem sikerült felráznia a társadalmat. Fizikailag és lelkileg is felőrölte a küzdelem.

Mára elcsendesedtek – legalábbis pihenőt tartanak – a korábbi években igencsak aktív oktatási mozgalmak is. Körükben nem volt egyetértés arról, hogy szakmai követeléseik mellett mennyiben helyes politikai szerepet vállalniuk. Az olimpiaellenes népszavazással berobbant Momentum Mozgalom párttá alakult. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, médiatulajdonos Magyar Progresszív Mozgalom nevű formációjának nincs ilyen terve, ám nyilvánosan érzékelhető tevékenysége eddig nagyjából a Botka László elleni fellépésben merült ki.

A Gulyás Márton civil aktivista által létrehozott Közös Ország Mozgalom (KOM) debütálásként az aránytalan választási rendszer átalakítását jelölte meg célként. Az ellenzéki pártok vevők voltak az ötletre, de erős túlzás lenne azt állítani, hogy tömegek sorakoztak volna fel Gulyásék mögött.

Mikecz Dániel mozgalomkutató, a Republikon Intézet politológusa szerint azonban nem feltétlenül a létszám határozza meg egy szerveződés sikerét. Fontosabb, hogy képes-e fenntartani a figyelmet. Mindig az a kudarc bizonyítéka, ha a kezdeményezés érdektelenségbe fullad – hangsúlyozta. Ilyen szempontból a KOM – eddig – elkönyvelhetett eredményeket.

Ujhelyi István mozgalmáról Mikecz elmondta, hogy tér nyílt az úgynevezett új baloldal és a liberális színezetű baloldali irányzat között, a RED talán – ha nem is annyira a szó szoros értelmében vett mozgalomként, hanem platformként – ezt igyekszik betölteni. Ujhelyi abban mindenképpen különbözik a magyar parlamentben ülő társaitól, hogy az EP képviselőjeként 2019-ig szól a mandátuma: van ideje építkezni. Mikecz Dániel nem tartja valószínűnek, hogy a RED egy új párt csírája lenne. Jó szolgálatot tehet viszont, ha a jövő évi parlamenti választáson rosszul teljesít az MSZP. Ebben az esetben lehet hova fordulni, a RED hozzájárulhat a szocialista párt megújításához.

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!