Előző
Következő
új cikk

Belföld

Lehet bilincsbe vert politikusokat mutogatni

nepszava.hu|2017. nov 22. 10:47
[A+ A-]

Népszava-fotó/Tóth Gergő

Hunvald György egykori erzsébetvárosi polgármester kifogásolta, hogy számos sajtóorgánum megbilincselve mutatta személyét, ami megítélése szerint a képmásával való visszaélés volt. Az Alkotmánybíróság viszont úgy döntött, ez nincsen így, nyugodtan lehet megbilincselt politikusokat mutogatni, mert az közérdeklődésre tarthat számot. 

A hatóságoknak a büntetőeljárások során tiszteletben kell tartaniuk az ártatlanság vélelmét, de ez nem érintheti a sajtó szabadságát - mondta ki a Hunvald Györgyöt megbilincselve ábrázoló fotókkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában – szúrta ki a 444.

Hunvald György korábbi szocialista országgyűlési képviselő, VII. kerületi polgármester és több társa ellen korrupciós és már bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség. A büntetőeljárásról megjelent egyes tudósítások illusztrációjaként olyan képeket is közzétettek, melyek a politikust kitakarás nélkül, bilincsben, vezetőszáron ábrázolták, amint éppen büntetés-végrehajtási őr kíséri.

Hunvald György a képeket közlő sajtószervek - a hvg.hu és az Index - ellen indított perben azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy az alperesek az ő engedélye nélkül készített felvételek felhasználásával megsértették a képmás védelméhez fűződő jogát.

A személyiségi jogi pert lezáró döntésében a Kúria kimondta: a közérdeklődésre számot tartó eseményről tudósítás joga elsőbbséget élvez a felperes képmás védelméhez fűződő jogához képest. Ezután Hunvald György alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez, amelyben alaptörvény-ellenességre hivatkozva kérte a Kúria ítéletének megsemmisítését. Álláspontja szerint azok a jogerős ítélet meghozatala előtt róla közölt fotók, amelyek őt bilincsben, vezetőszíjon ábrázolták, azt a látszatot keltettek, hogy ő bűnös.

Az Ab határozatában rögzítette, hogy a társadalom széles rétegét érintő büntetőügyről adott tájékoztatás a sajtószabadság körébe tartozik, a büntetőeljárás során pedig önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét a kényszerítő intézkedések alkalmazása. Továbbá jelen ügyben köztudomású ténynek minősült az indítványozó előzetes letartóztatása, amellyel összefüggésben a kényszerítő eszközt alkalmaztak vele szemben. Az pedig nem állapítható meg, hogy erre azért került volna sor, hogy az indítványozót bűnösnek mutassák be a nyilvánosság előtt.

 

További részletek a 444.hu-n!

Lájkoljon minket a Facebook-on is!