Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Bayer: a nemzet 1100 éves története igazi sikersztori

nepszava.hu|2017. nov 23. 18:29
[A+ A-]

Fotók: Tóth Gergő


„A magyar megmaradás emlékművét látnám szívesen” - válaszolta Bayer Zsolt író, publicista arra a kérdésre, hogy milyen szobor, emlékmű létrejöttének örülne. Bayer Zsolt Schmidt Mária történésszel, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával és L. Simon László, a 2015. novembere és 2016. júliusa között a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkárával beszélgetett az Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások - újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című kerekasztal-beszélgetésen.

Schmidt Mária a Donáth-szobrot szeretné felállítani. (Az 1947-ben kivégzett, a II. világháború előtt és idején vállalt politikai szerepe miatt vitatott Donáth György mellszobrát Budapesten, az Üllői út és a Páva utca sarkán, alig néhány méterre a Holokauszt Emlékközponttól akarták felavatni. Az avatást antirasszista demonstrálók megakadályozták.)

L. Simon László - , aki nem nyitna vitát a Miska huszár szoborról - elmondta : „miután annyi balhét szenvedtem el, inkább passzolom a kérdést”.

A másfél órás beszélgetésen nagyon rövid ideig esett szó a rengeteg vitát kiváltott és az elmúlt hét év egyik szimbólumaként is tekintett Szabadság téri emlékműről, amellyel kapcsolatban L. Simon László egyrészt Kállay Miklós, Magyarország 1942-44 közötti miniszterelnökének emlékiratait ajánlotta, másrészt arról beszélt, hogy a vita valójában álvita volt, amelynek során az ellentábor igyekezett úgy beállítani őket, mintha a holokauszthoz való viszonyuk más lenne. Viszont a Jobbikkal összeboruló baloldali képviselők figyelmébe ajánlotta a Jobbik politikusa emlékmű gyalázását, amit Pauer Gyula Dunaparti alkotásánál követett el.

Hosszan hallhattuk azonban a résztvevők véleményét az Egyesült Államokban, Lee tábornok szobrával kapcsolatosan zajló vitákról, a franciaországi II. Szent János Pál pápáról készült szoborról, amelynek keresztjét törvényellenesnek nevezte és lebontásra ítélte egy francia bíróság; és Bayer Zsolttól megtudhattuk azt is, hogy „a románoknak mérhetetlen kisebbségi komplexusuk van a magyarokkal szemben”, amit az is bizonyít, hogy ahol magyar református vagy katolikus templom áll, oda egy nagyobb ortodox templomot építenek.

Schmidt Mária a nyelv fontosságára hívta fel a figyelmet, példaként az iszlamofóbia-keresztényellenes kifejezések közötti különbséget említve, Bayer Zsolt pedig a franciákat nevezte tudathasadásos nemzetnek amiatt, hogy legnagyobb ünnepük a nagy francia forradalom, és szerinte az sem volt véletlen, hogy a bolsevikok a jakobinusokat tekintették elődeiknek.

L. Simon László a székesfehérvári Hóman-szoborral kapcsolatos kálváriáját említette. (Két és fél évvel ezelőtt Hóman Bálint szobrának felállításáról döntött a székesfehérvári közgyűlés. Ám jelentős tiltakozás bontakozott ki, mert a kultúrpolitikus, történész az 1939 és 1942 közötti Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere volt, majd Szálasi hatalomra kerülését követően a parlament tagja maradt, és azt megelőzően részt vett a zsidótörvények parlamenti előkészítésében, így végül a nevét viselő alapítvány elállt a szoborállítás szándékától.)

A volt államtitkár felvetésére Bayer Zsolt a „Miért mindig nekünk nem jár megbocsátás?” kérdéssel reagált. Schmidt Mária szerint pedig nem normális dolog, hogy még mindig az számít, hogy a II. világháborút ki nyerte meg és kik a vesztesei.

Bayer Zsolttól megtudhattuk, hogy „a nyugati civilizációkban a magát liberálisnak nevező értelmiség, aki életében egyetlen egy fontos és releváns mondatot nem mondott ki az elmúlt 30 évben semmiről, viszont hősiesen küzd nem létező ügyekért. És akkor a genderbe már nem is megyünk bele. Hogyha a liberalizmusból az lett, hogy 52-féle nemi identitás van, ez az autósztráda a végső pusztulásba.”

Beszéltek a Magyarországot és Lengyelországot támadó Európai Uniós támadásokról és arról, hogy Schmidt Mária szerint ezek ideológiai viták azért, hogy ne lehessen kimondani, hogy a kereszténység és a nemzeti identitás pozitív dolog. És szó esett arról, hogy öntudatosabbnak kell lennünk, ahogy Bayer Zsolt fogalmazott: „Nem méltóztattunk kipusztulni 1100 év alatt. Ideje lenne, hogy elkezdjünk úgy nézni magunkra, mint arra a nemzetre, amelynek 1100 éves története igazi sikersztori. És ha ezt elő lehetne segíteni egy magyar megmaradás emlékművel, azt látnám a legszívesebben.”

Lájkoljon minket a Facebook-on is!