Előző
Következő
új cikk

Belföld

Kancellár nélkül még izzócsere sincs

Népszava|2017. nov 30. 05:04
[A+ A-]

Fotó: Népszava

Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.

Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.

- A tanszék gépkocsijának nemrég kiégett az egyik izzólámpája. Korábban a dolgozó, aki épp használta a kocsit, rögtön elvitte a szervizbe, ahol megjavították, a számlát elvitte a tanszéknek, onnan továbbították a pénzügyi osztályra, majd a bankba, ahonnan utalták a pénzt a szerviznek. A kancellári érában a dolgozó nem mehet rögtön a szerelőhöz, először a tanszékhez kell fordulnia, ahol a titkárnő, a témavezető és a tanszékvezető is foglalkozik a problémával. Majd a titkárnő ír egy kérvénylevelet, amit felküld a dékáni hivatalba. Miután a dékán jóváhagyta, azután megy a kancellári hivatalba, ahol a kancellár elgondolkodik, jogos-e a kérés.

Ha a kancellár is rábólint, a levél a beszerzési irodához kerül, mert csak ők küldhetik tovább a pénzügyi osztályra. Ha ott megerősítik, hogy van elég pénz a javításra, a kérvény visszakerül a beszerzési irodához, ahol ezt nyugtázzák. Az érintett tanszék ezután veheti fel a kapcsolatot a szervizzel. Miután kicserélték az izzót, a számlát vissza kell vinni a tanszékre, ahol kiállítanak egy teljesítésigazolást és egy utalványlapot. Ezeket felküldik a dékáni hivatalba, majd a pénzügyre, és így érünk el a bankhoz, ami utal.

Vagyis míg egy legfeljebb kétezer forintos izzó cseréjét korábban négy lépésben, két-három nap alatt meg lehetett oldani, ma ehhez legalább 12 hivatali forduló és három hét szükségeltetik.

De adminisztratív túlterheltséget okoz az uniós pályázatok kezelése is. - Nemrég kaptam egy 18 oldalas dokumentumot a dékáni hivataltól az EFOP-GINOP projektek eltérő szabályozásairól. Képtelen voltam fél oldalnál tovább olvasni, inkább odaadtam a tanszéki ügyintézőnek - mondta Padisák Judit. Hozzátette: az uniós támogatások egyébként sem eredményeznek minőségi javulást, sokszor burkolt bérfinanszírozásra fordítja őket a gazdasági vezetés.

- Amiről Padisák professzor asszony beszélt, az sajnos minden intézmény sajátjává vált - mondta lapunknak Tőrös Szilárd. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke szerint a kancellári rendszer bevezetésével nemcsak a dolgozók adminisztratív terhei növekedtek indokolatlanul, hanem az egyetemi autonómia is kárát látta. - A jelenlegi jogi helyzetben a kancellárnak nagyobb hatalma van, mint a rektornak. Lényegében kettős vezetés alakult ki, ami nem egészséges, az egyetem életét jelentősen meghatározza a kancellár és a rektor személyes viszonya.

Tőrös Szilárd hangsúlyozta: a kancellári rendszer önmagában nem ördögtől való, számos nemzetközi példája van, és jól működnek. Ám szerinte Magyarországon egyértelműen a felsőoktatási intézmények kézi vezérlését akarták megteremteni a kancellárokkal, amit sikeresen véghez is vittek. Hozzátette: tagadhatatlan, pénzügyileg jobb helyzetbe került néhány intézmény, ám az egyetemek összességében túl nagy árat fizettek ezért.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!