Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Eltérő vélemények

Népszava|2017. dec 7. 06:12
[A+ A-]

Azok a vélemények, amelyek szerint a magyar iskolarendszernek különböző problémái vannak, nem igazolódtak - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár a negyedik osztályos általános iskolások olvasását és szövegértését vizsgáló nemzetközi, ötévente elvégzett PIRLS-felmérés kedden közzétett eredményei kapcsán. Negyedikeseink a nemzetközi átlag felett teljesítettek, Magyarország a 13. helyre került az ötven országot magába foglaló listán. Palkovics nem késlekedett hozzátenni: ez a jelenlegi kormány oktatáspolitikájának köszönhető.

Nem úgy a háromévenként lebonyolított PISA-tesztek legutóbbi, magyarokra nézve lesújtó eredményei; azokat Palkovics a szocialista kormányzásra kente. Holott a két felmérés elvégzése között mindössze egy év telt el: a PISA-ra legutóbb 2015-ben, a PIRLS-re 2016-ban került sor. Az, hogy a két felmérés eredményeiben ekkora a különbség (a PIRLS-tesztek során még soha nem teljesítettek ilyen jól a magyar diákok, a PISA-eredményekben viszont az eddigi legrosszabbat produkálták az olvasás-szövegértés terén) nem azt mutatja, hogy a magyar iskolarendszernek nincsenek problémái. Épp ellenkezőleg: ebből látszik igazán, hogy probléma van, nem is kevés.

Ezeket nem a két felmérés közötti módszertani eltérések okozzák: a PIRLS 9-10 éveseket mér, a PISA 15 éveseket; az előbbi inkább az iskolai tananyagot kérdezi vissza, az utóbbi a mindennapokban is használható tudást méri. Ha megnézzük a listák elején szereplő országokat, láthatjuk, hogy a "bezzegországok" (pl. Finnország, Svédország, Norvégia) gyermekei mindkét felmérésben az élbolyban végeztek. A magyar iskolarendszerben viszont már az általános iskola felső tagozatában megbicsaklik valami, ami oda vezet, hogy a diákok jelentős hányada (mintegy 27 százaléka) funkcionális analfabétaként hagyja el az alapfokú oktatást.

Ha megnézzük a PIRLS és a PISA korábbi, olvasás-szövegértésre vonatkozó magyar eredményeit, kitűnik, hogy míg az előbbiben mindig a nemzetközi átlagon felül, az utóbbiban átlagon alul teljesítenek diákjaink. Vagyis a PISA-n már azok többsége is rosszabbul teljesít, akik a PIRLS-teszteken korábban jó eredményeket értek el. Ez egyértelműen rávilágít a magyar oktatás egyik legfőbb problémájára: a megszerzett tudás nagy részét iskolán kívül alig tudják hasznosítani a diákok.

De a legnagyobb probléma jelenleg talán az, hogy a kormány nem lát problémát. Az elmúlt évek intézkedései fényében sajnos van okunk azt feltételezni, hogy ez nemcsak a propaganda része, hanem valóban így is gondolják. A 2011-ben lefektetett irányvonallal szembeni véleményeket pedig nem megfontolandó kritikaként, hanem támadásként fogják fel, és így is kommunikálják, képviselőiken és lakájmédiájukon keresztül neves oktatási szakértők, pedagógusok, aggodalmaiknak hangot adó diákok ellen hergelve a közvéleményt.

Noha Palkovics államtitkár gratulált a szép PIRLS-eredményhez - és félreértés ne essék, negyedikeseink valóban meg is érdemlik a gratulációt -, nagy kár, hogy ha az Orbán-kormányon múlik, ezeknek a gyerekeknek nem kis része nemhogy a diplomáig, de még az érettségiig sem jut el.

Juhász Dániel