Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Dohnányi-nap - Tündéri világ

Népszava|2017. dec 7. 05:45
[A+ A-]

A Nemzetközi Dohnányi-napon ma az utolsó romantikusra, a 140 évvel ezelőtt született zeneszerző Dohnányi Ernőre emlékezik a hazai zenetudományos élet.

Fotó: Leeimage/Luisa Ricciarini

Fotó: Leeimage/Luisa Ricciarini

Mitől számít jelentős zeneszerzőnek Bartók Béla és Kodály Zoltán kortársa? Mennyire közönségbarátok és mennyire könnyen taníthatóak művei? Mi a XX. század első felében élt zeneszerző Dohnányi Ernő titka? A titok megfejtésére nem vállalkozott, saját Dohnányi olvasatáról azonban mesélt lapunknak Fülei Balázs zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazenei Tanszékének vezetője, aki az elmúlt évadban Dohnányi több művét, köztük az 1. zongoraversenyt és a c-moll zongoraötöst is eljátszotta.

„Dohnányi összegző komponistaként nagyon érzékeny volt azokra a hatásokra, amelyek más zeneszerzőktől érték. Szintetizáló képessége jól működött: Brahms halála előtt két évvel azt mondta hallva opus 1-es zongoraötösét, hogy maga sem írhatott volna jobbat. Mindez nem az utánzást, hanem a tökéletes stílusérzéket jelentette a fiatal Dohnányi Ernő esetében, aki később rátalált csak őt jellemző, egyéni stílusára” - ad támpontot a befogadónak Fülei Balázs, aki szerint Dohnányi, a briliáns előadó, félelmetes memóriájú zongorista a zeneszerzésben is megőrizte virtuozitását. „Olykor paródiába hajló darabjaival ugyan feltételezi a hallgató zenei nyelvismeretét, ám ragyogó hangszerelésének, dallamos muzsikájának és a klasszikus zene sok-sok rétegének köszönhetően közönségbarát műveket alkotott. Nem törődött a korszellemmel: akkor szerzett nagyon dallamos zenét, amikor az épp kevéssé volt divatos, a XX. század első felében nem a dallamon és a tonalitáson nyugvó muzsika számított trendinek” - mutatja be a lázadó szellemű komponistát a zongoraművész.

A felfedezés
Cziffra György még kisfiú volt, amikor meghallatásra jelentkezett Dohnányinál, ám a portás nem vette komolyan, s el akarta zavarni. Ám megjelent Dohnányi, beinvitálta, és meghallgatta a megszeppent fiatalembert. Ekkor csörgött a telefonja – valaki találkozót kért tőle, ő azonban kimentette magát. A vonal túloldalán azt hitték, a női nem nagy rajongója egy randevú miatt nem ér rá, rákérdezett hát az illető, milyen gyöngyszem tartja vissza Dohnányit. A komponista a beszélgetés után azt motyogta: „Hogy miféle gyöngyszem tart vissza? Nem gyöngyszem, ez maga a Kooh-i-noor gyémánt!” - Cs. A.

„Könnyen befogadható dallamai olyannyira képiek, hogy filmzenének is beillenének. A színek, hangulatok és karakterek kezelése, besűríthetetlen, hömpölygő stílusa tündéri világot idéz. Nemrég a Zeneakadémián az 1. zongoraversenyét játszottam, és megfordult a fejemben, hogy koncert közben képeket vagy homokanimációt kellene vetíteni” - meséli Fülei Balázs. A zenész és tanár nem feledkezik meg a zeneszerető, de nem szakértő közönség szempontjairól sem. „Dohnányi zenéjének könnyen befogadhatóságát jelzi az is, ahogy például a Változatok egy gyermekdalra című művében bűvészkedve vonultatja fel a stílusokat a barokktól Brahmsig. Ezért is tudom ezzel a darabbal megragadni a fiatalokat. Miközben rengeteg hangot tartalmazó hangszeres szólamai nehezek és alapos zenészi felkészültséget igényelnek, zongoradarabjai „kézre állnak”. Ugyanakkor Dohnányi Ernő az a zeneszerző, akinek műveihez elengedhetetlen az éles logika és az egyéni invenció” – említ két fontos előadói és hallgatói szempontot Fülei Balázs zongoraművész.

Hányattatott életút, hazajutó hagyaték
Az 1877-ben Pozsonyban született zeneszerző, zongoraművész és karmester 1949-től haláláig, 1960-ig az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1931–1944 között a Magyar Rádió Zenei Osztályának igazgatója, 1934-től a Zeneakadémia főigazgatója lett. Munkásságát 1930-ban Corvin-lánccal is elismerték. 1945-ben politikai rágalomhadjárat indult ellene, háborús bűnösséggel vádolták meg, s annak ellenére, hogy a hivatalos minisztériumi vizsgálat minden kétséget kizáróan felmentette őt előbb Magyarországon, majd később, amikor a vizsgálat lefolytatását kérték, az Egyesült Államokban is, a vádaskodás kiirthatatlannak bizonyult. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki. Az Egyesült Államokban töltött éveiről sokáig még a szakértők is viszonylag keveset tudhattak. A budapesti Dohnányi Archívum 2002. január 1-jén, a zeneszerző születése 125. évfordulójának évében kezdte meg működését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az MTA Zenetudományi Intézete alapításában. 2014-ben Magyarországra érkezett amerikai hagyatéka. A gyűjteményt Dr. Seàn E. McGlynn, Dohnányi Ernő mostohaunokája ajándékozta az MTA BTK Zenetudományi Intézetnek.

Infó:

Nemzetközi Dohnányi-nap

December 7., 9 óra, MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem

Az eseményen 12 angol nyelvű előadás mellett filmvetítést és hangversenyt is rendeznek.

Dohnányi Ernő műveit játssza Frankl Péter világhírű zongoraművész és a Kelemen Kvartett december 13-án, a Zeneakadémia Nagytermében.

Hompola Krisztina

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

1 2

Lájkoljon minket a Facebook-on is!