Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Torzít a GDP-számítás

Népszava|2017. dec 7. 05:24
[A+ A-]

Új szelek fújhatnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) háza táján. Megszokhattuk, hogy az évente, decemberben megjelenő Növekedési jelentésben rendszeresen bebizonyítják, hogy a jegybank milyen értékes módon járult hozzá a magyar gazdaság bővüléséhez, a vállalkozói hitelpiac duzzadásához. A Balatoni András igazgató által szerdán bemutatott legfrissebb jelentés azonban meglehetős távolságtartással közelítette meg a kérdést, úgy, hogy az MNB szerepéről szó sem esett, mégpedig helyesen, ugyanis a jegybanknak nem feladata, hogy kedvezményes kamatozású, vállalkozói hitelekkel élénkítse a beruházási piacot.

Ezzel szemben Balatoni András arról számolt be, hogy a bruttó hazai termék, a GDP mérése különösen nehézkes az információs korban, indokolt lenne a mélyreható revíziója. Ugyanakkor az MNB tartózkodik a KSH adatszolgáltatásnak a kritizálásától, bár tisztában vannak azzal, hogy az olyan közlemények, mint amelyek a héten a hazai három negyedévi GDP jelentős korrekcióját magyarázták, abból adódnak, hogy a statisztikai hivatal kénytelen nemzetközi szabványok szerint dolgozni, míg a jegybank elemzői "szabadabbak" - mondta a Népszava kérdésére Balatoni András.

Úgy fogalmazott, hogy ma már abban széles körben egyetértenek a szakértők, hogy a GDP mérésének módszertana torzítottságot okoz, és nem képes megragadni a gazdasági tevékenységeket teljes pontossággal. Ma még arra sincs magyarázat, hogy miért lassul világszerte a munkatermelékenység növekedése, annak ellenére, hogy 2006 óta digitális fejlesztések forradalmi változásokat hoznak. Viszont a technológia vívmányok hatása nemcsak az lesz, hogy a dolgozók egy részét robotokra cserélik, hanem várható az is, hogy a jelenlegi stagnálás után a munka termelékenysége nőni kezd, és ez maga után vonja a bérek növekedését nálunk is. Különösen a kkv-k hatékonyságán kell javítani, hiszek e cégcsoport termelékenysége harmada a nagyvállalatok hasonló mutatójának, ami még régiós szinten is nagymértékű eltérés - tette hozzá Balatoni András. Mivel a külkereskedelemben résztvevő vállalatok sokkal innovatívabbak és a termelékenységük is magasabb, ezért a kkv-számára ez lehet a kitörés útja. Ugyanakkor minél kisebb egy cég, annál több idő szükséges ahhoz, hogy az exportpiacra lépjen, gyakran akár négy évbe is beletelik a kijutás. A jegybank igazgatója kifejtette: a kkv-k nem a magas tudásintenzitású ágazatokban exportálnak, inkább a feldolgozói külkereskedelem a jellemző.

A Növekedési jelentés helyreteszi a hazai járműipar gazdasági súlyát is a környező országokkal összehasonlítva. Amíg ez Szlovákia iparában 16,0, Csehországéban 17,4 százalékos, addig a magyarországiban eléri a 19,5 százalékot. Ugyanakkor az iparági exportban jelentős mértékben megelőz minket mind a két ország.

Nem csak a járműgyártás húzta az ipart
Októberben 7,6 százalékkal haladta meg az ipari termelés az egy évvel korábbit - közölte a KSH. Május óta ez a legmagasabb növekedési ütem. Az év első tíz hónapjában 5,4 százalékkal nőtt a termelés az elmúlt év azonos időszakához képest. Az éves összevetésű növekedés több feldolgozóipari ágazatnak volt köszönhető, a járműgyártás éves növekedése viszont átlag alatti volt októberben.



Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!