Előző
Következő
új cikk

Belföld

Magánegészségügy - Egymillió a lélektani határ

Népszava|2017. dec 9. 05:00
[A+ A-]

Csillog villog, csak tudni kell megfizetni - Illusztráció/Fotó: Tóth Gergő

Az állami és magánellátás viszonyáról tartottak tegnap vitát. Mint kiderült, a Semmelweis Egyetem sem akar lemaradni: klinikát nyithat.

Úgy látszik a Semmelweis Egyetem sem akar kimaradni a magánegészségügy magyarországi felfuttatásából – derült ki a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján. Ahol a magánellátás és az állami egészségügy viszonyáról rendezett pódiumbeszélgetésen arról is szó esett, hogy két éven belül a Semmelweis Egyetem saját magánklinikát hozhat létre. Lang György, a az egyetem Mellkassebészeti Klinikájának megbízott igazgatója említette, hogy stratégai fejlesztési projekteket dolgoztak ki, egyebek mellett arra reagálva, hogy az utóbbi években mind több befektető jelenik meg a fizetős egészségügyben. Ebben a versenyben pedig nem szabad lemaradnia a Semmelweis Egyetemnek sem.

Az intézményben gyógyítók 60 százaléka már most is dolgozik magánellátásban. Mint mondta: Bécsben például a magánklinikák túlnyomó többsége az egyetem közelében működik és nincs akadálya annak, hogy a professzorok ott is gyógyítsanak. A bécsi magánklinikák bevételének 40 százaléka a külföldi páciensek ellátásából jön össze. A Semmelweis Egyetem leendő magánklinikájáról készült szakértői anyagot már bemutatták Balog Zoltán miniszternek is. A céljuk, hogy legalább annyi bevételhez jussanak a magánklinika szolgáltatásaiból, mint amennyit az állami ellátásért kapnak – mondta a professzor. Ezt az összeget részben vissza lehet forgatni az állami szolgáltatásokra, illetve az orvosi jövedelmek javítására, és hozzásegíthet a hálapénz megszüntetéséhez is.

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója arról beszélt, hogy sok 50-60 éves orvos a magánellátásba megy dolgozni. S velük jönnek a betegek is, akik 500 ezer forintig szinte gond nélkül vásárolnak szolgáltatásokat, 500 ezer forint és egymillió között már van „lemorzsolódás,” és egymillió feletti protézis- és onkológiai műtétekre már csak kevesen vállalkoznak.

A rendezvényen mutatták be a hazai gyógyszeriparról készült legfrissebb tanulmányt is. Eszerint a hazai gyógyszerpiac és gyógyszergyártás árbevétele 2000 óta 3,5 szeresére nőtt. A dolgozat szerint e terület ígéretes befektetés Magyarország számára. A tanulmányt a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Nézőpont Intézet készítette. Az elemzésből kiderül az is, hogy mintegy 18 ezren dolgoznak a magyar gyógyszeriparban: az elmúlt három évben pedig több mint 120 szabadalmat jelentettek be. Külkereskedelemből származó bevételük 480 milliárd forint volt, a magyar gyógyszergyártó cégek tavaly 60,2 milliárd forint adót fizettek be a magyar államkasszába.

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!