Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Jelöltek

Népszava|2017. dec 12. 06:15
[A+ A-]

Na de ki, most mondd meg, kicsoda!? Hallani újra meg újra a kérdést és utána a siránkozást, hogy nincs ellenzéki politikus, aki miniszterelnökjelölt lehetne, nincs kihívó, egy se, hát nézzük meg, ezek mind milyen szerencsétlen flótások. Hiába mondja az ember, hogy már hogyne volna, pont az a baj, hogy túl sok is van, ezért szerencsétlenek, nem a flótájuk miatt.

Botka László, Balázs Péter, Szél Bernadett és Karácsony Gergely is jó jelölt lehetne - vagy egyik-másik már csak lehetett volna. Elvégre mit vár a választó a jelölttől? Észt, vezetési tapasztalatot, meggyőződést, hitelességet és energiát. Ezek mindegyikükben megvannak. A programalkotás sem lenne megoldhatatlan, hiszen valamennyien egyetértenek abban, hogy az oktatásra és az egészségügyre kéne koncentrálni, fékezni a fiatalok nyugatra vándorlását, felszámolni a hűbérúri viszonyokat és az állam működését átható intézményes korrupciót. Ez pont elég alap lehetne egymás támogatására. Miniszterek is könnyen akadnának. Szakmailag biztosan lennének olyan jók, mint a mostaniak, emberileg meg aligha lennének silányabbak, legalábbis statisztikai értelemben ennek elhanyagolható a valószínűsége.

Csakhogy bármelyik név bukkant is föl az elmúlt hónapokban, a riválisok mindig meg tudták indokolni, hogy na, ő pont miért nem jó. Illetve Balázs és Szél esetében jószerivel még ennyire sem tellett, csak nem és kész, vele aztán nem. Mint Szántó T. Gábor egyik, a néhai Népszabadságban megjelent kisnovellájában a zsidó gyülekezet, ahol a péntek esti imára csak kilencen jönnek össze, kéne egy tizedik, kimennek az utcára, hátha jön valaki, fel is tűnik egy alkalmas ismerős, de a rabbi inkább hátat fordít: ővele semmiképpen!

Az MSZP már kiszállt a játékból, gyakorlatilag bárki mögé beállna, ha a többiek hajszálnyi készséget mutatnának a megegyezésre. A labda a Demokratikus Koalíció (milyen szép név) térfelén pattog, de említhetnénk a Együttet (szintén sokat mond), a Lehet Más a Politikát (hangzatos) vagy a Momentumot (lendület tényleg kéne, de nem csak egy pillanatra). Hol az ígért Párbeszéd? - kérdezhetnék, és tényleg. Helyette jönnek a felmérések, hogy a Fidesz épp mennyivel vezet. A nyílt utalgatások, hogy az ellenzéki politikusok között akad, aki nem is töri magát. Vagy mert lefizette a Fidesz, vagy mert elég neki a saját képviselősége, vagy mert előbb közvetlen vetélytársait szeretné legyőzni, a túl veszélyesnek vélt kormányfő esetében inkább kivárná, amíg magától visszavonul. Netán megválasztják a Nemzetközi Labdarúgószövetség elnökének.

A dolog úgy áll, hogy akárcsak 2010-ben és 2014-ben, most is önbeteljesítő jóslat lesz a Fidesz biztosra vett győzelme. Hiába akar a felmérések szerinti többség új kormányt, új politikát, új országot. Az ellenzéki oldalon tapasztalható abszolutizált személyes ambíció és a valóságot figyelmen kívül hagyó, doktriner "stratégia" a hatalmon lévőket segíti. Na most, mint arra itt már próbáltuk felhívni a figyelmet, nehogy bárki érintett azt higgye, hogy a választó nem látja, mi történik, és nem fogja rajta leverni a mostani sunnyogást.

Horváth Gábor