Előző
Következő
új cikk

Belföld

Fidesz és Jobbik: helycserés támadás

Népszava|2017. dec 20. 05:08
[A+ A-]

2017 az átrendeződés éve volt a jobboldalon - hangzott el a Political Capital tegnapi konferenciáján, amely a populista jobboldal és a szélsőjobb helyzetét vizsgálta. A Fidesz egyre inkább a szélsőjobb oldalra húzódik, a Jobbik közben egyre inkább középre tart – mondta bevezetőjében Juhász Attila, a Political Capital szakmai vezetője. Munkatársa, Hunyadi Bulcsú értékelése szerint a "migránsügyben" alkalmazott kormánypárti retorika egybevág azzal, amit nyugati országokban a szélsőjobb használ. A Fidesz stratégiájának lényege, hogy összeesküvés-elméletek terjesztésével félelmet gerjesszen, így mozgósítsa a szavazókat.

Gerő András történész, aki régebben „nemzeti bolseviknak” nevezte a Jobbikot, mostanában identitáspolitikai irányváltást – legalábbis arra tett kísérletet – lát a pártnál. Bíró-Nagy András politológus elmondta, hogy főként az antiszemitizmus és a cigányellenesség visszafogásában, tehát a rasszizmus tompításában, valamint az Európai Unióhoz való viszony változásában érhető tetten a Jobbik mérséklődése. A Policy Solutions elemzője szerint azonban a legtöbb területen a párt programja nem módosult, elsősorban kommunikációs fordulatnak lehet minősíteni azt, ami a Jobbikban zajlik.

A JOBBIK ÉS A FIDESZ TÁBORÁNAK ÖNÉRTÉKELÉSE

FORRÁS: MEDIÁN 

Létezhet két szélsőjobboldali párt is egy országban – állapította meg Lakner Zoltán politológus. Abból, hogy a Fidesz elment a szélsőjobb felé, nem következik, hogy a Jobbik már nem szélsőjobboldali párt – tette hozzá.

A Medián adatai alapján elemezte a Fidesz és a Jobbik szavazótáborának változásait Róna Dániel politológus. A Corvinus Egyetem oktatója kiemelte, hogy a fideszesek az átlagnál mérsékeltebbnek, a jobbikosok – bár a néppártosodás hatására némi elmozdulás azért tapasztalható – az átlagnál radikálisabbnak tartják magukat. A Fidesz heterogén táborának összetételét vizsgálva Róna Dániel megjegyezte, hogy a kormánypárt kiemelkedően népszerűnek számít a rendszeresen templomba járók körében, míg az átlagos jobbikos szavazó kifejezetten ritkán jár templomba.

A másodlagos preferenciákat nézve a Jobbiknál lényeges változás történt. 2014-ben a párt szimpatizánsainak 8 százaléka tudta volna elképzelni, hogy adott esetben a Fideszre szavaz, és mindössze 2 százaléka azt, hogy valamelyik baloldali-liberális pártra. Mára a Fideszt csak a jobbikosok 6 százaléka tartja lehetséges opciónak, ellenben 16 százalékot tesz ki azok aránya, akik hajlandók lennének baloldali vagy liberális pártra voksolni. Róna Dániel elmondta, hogy a Jobbik szavazónak nagy többsége az MSZP-t és a DK-t továbbra is elutasítja, az LMP és az Együtt elfogadása ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt.

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!