Előző
Következő
új cikk

Külföld

Maradtak az egyházak közötti ellentétek

Népszava|2017. dec 20. 05:33
[A+ A-]

Fotó: AFP/Andreas Solaro

Idén sokan áttörést vártak a katolikus és a protestáns egyházak viszonyában, a nagy egymásra borulás azonban nem következett be.

Ferenc pápa számos gesztust tett a protestánsoknak az elmúlt esztendőben. A Lutheránus Világszövetséggel folytatott 2016-os lundi (Svédország) megbeszélésein állásfoglalást is aláírtak, ebben az egyházfő partnerként fogadta el az evangélikus egyházat. A két egyház közeledésének szempontjából szinte felmérhetetlen jelentőségű volt a pápa 2016 októberi-novemberi svédországi látogatása, s az a tény, hogy annak során protestáns vendéglátóival együtt ünnepelte a reformáció 500 évét.

Igaz, már e látogatása előtt méltatta a nagy reformátor Luthert. Nézetei „nem voltak rosszak”, még akkor sem, ha „talán néhány módszere nem is volt helyes” – mondta a pápa még 2016 júniusában, egy német újságíró kérdésére válaszolva. Luther tanításának bizonyos elemeit Ferenc pápa tanításában is megtalálhatjuk, hiszen ő is számtalanszor állította pellengérre az egyházban is tapasztalható korrupciót. Másrészt Ferenc pápa szerint Luther is fontosnak tartotta a szegények melletti kiállást.

A valóban rendkívül fontos gesztusok után sokan azt remélték, sikerül előrelépni a vegyesházasságok kapcsán. Ez jelenti mindkét egyház számára a legnagyobb kihívást. Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke korábban azt közölte, az esküvő után az a legnagyobb nehézség, hogy a vallási különbségek miatt sok hívő morzsolódik le. A protestáns hívő ugyanis nem áldozhat a katolikus szentmisén, azaz nem részesülhet az Oltáriszentségben. A katolikus hívő pedig nem vehet részt református úrvacsorán, mivel a katolikus egyház nem engedélyezi. (Csak formailag hasonlít az áldozáshoz, hiszen a reformátusok nem vallják az átlényegülést, tehát a kenyér és a bor náluk nem Krisztus teste és vére.)

Ezzel kapcsolatban egy református közösség tagjai egyszer meg is kérdezték Ferenc pápát, mit tehetnének. Az egyházfő azt válaszolta, „mindenkinek meg kell adnia saját válaszát. A hívőknek Istennel kell beszélniük, s ennek megfelelően cselekedniük”. Kijelentése meghökkentette a vatikáni konzervatívokat: lehetővé tenné az áldozást a katolikus misén a protestánsoknak és fordítva?

A pápa megközelítése ellenére mindmáig nem sikerült átvágni ezt a gordiuszi csomót, még Németországban sem, ahol a katolikus egyház a legnyitottabbnak nevezhető. Pedig fontos mérföldkő volt a két egyház viszonyában, amikor 2017 márciusában Hildesheimben közös szentmisét tartottak a megbékélésért, kiegyezésért. Mindkét egyház képviselője azt közölte, fátylat akarnak borítani a múltra, a vitákra, s a jövőre koncentrálnak.

Az év elején Reinhard Marx, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ígéretet tett arra, hogy még az idén megoldást találnak a szentáldozás problémájára. A katolikus püspöki konferencia őszi ülésszakán azonban a főpapok nem jutottak közös nevezőre a kérdésben, ezért úgy döntöttek, a tavaszi ülésszakon térnek vissza a témára. Szeptemberben azonban ismét nem történt előrelépés, és – mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) fogalmazott – azt tették, amit ilyenkor „reflexszerűen” szoktak, nevezetesen a különböző püspöki bizottságokhoz utalták a kérdés megvitatását, miközben a pápa lényegében szabad kezet adott a püspököknek a megállapodásra.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy később ne lenne változás. Amikor 1993-ban három akkori német püspök, Walter Kasper, Karl Lehmann és Oskar Saier javasolta, tegyék lehetővé az áldozást az elváltak és újraházasodottak számára, a Szentszéknél süket fülekre találtak. Most azonban minden ilyen felvetést Ferenc pápa is támogat, nem rajta múlik, hogy az egyházi reform ólomlábakon jár. Csakhogy, mint a FAZ írja, a német egyháztól nem lehet várni ökumenikus kezdeményezéseket. Illetve nemcsak a katolikus egyház vádolható a folyamatok lassításával, a német Evangélikus Egyház Tanácsának elnöke, Heinrich Bedford-Strohm is úgy véli, a változások túl messzire mennek. Nincs egyedül e véleményével. Az egyházban többen úgy látják, hogy az evangélikus egyháznak nem kellene olyan problémákkal foglalkoznia, amelyek „valójában a katolikus egyház gondjai”. Az evangélikus egyház ugyanis nem gördít akadályt az elé, hogy a katolikusok részt vehessenek protestáns úrvacsorán.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!