Előző
Következő
új cikk

Külföld

Nem puszta riogatás a Brexódusz-jelenség

Népszava|2017. dec 20. 05:31
[A+ A-]

Fotó: Mint Images

Nehéz idők várnak a brit gazdaságra, tömegével vándorolnak ugyanis ki az uniós munkavállalók a Brexit hatására. A magyarok körében is csökkent a kiutazási kedv.

Ross Mitchell brit skót gyümölcstermesztő pár hét alatt félmillió fontot veszített. A bolgár vendégmunkások, akik az áfonyáját szüretelték volna, sosem érkeztek meg. Úton Skóciába megálltak Birminghamben, ahol jobb ajánlatot kaptak. A The New York Timesnak nyilatkozó Mitchell szerint a mezőgazdaságban olyan állapotok uralkodnak, mint a vadnyugaton: a gazdák egymás elől próbálják megszerezni az európai munkaerőt, amely nagy számban fordított hátat az Egyesült Királyságnak az EU-s kiválásról szóló tavalyi népszavazás óta.

A "Brexódusz" kifejezésről mind gyakrabban lehet olvasni a brit sajtóban. A jelenségre már a Brexit-kampány idején figyelmeztettek, és másfél évvel később már mérhető a jelenség. A hatvanas évek ót nem csökkent olyan mértékben a bevándorlás, mint az elmúlt időszakban. A kormány által közölt adatok szerint 2016 és 2017 júniusa között harmadával csökkent a nettó bevándorlás.

Az egyik legsúlyosabban érintett szektor a mezőgazdaság, hiszen az idénymunkások döntő többsége más tagországokból – így Romániából és Bulgáriából – érkezik. Nagy-Britannia mintegy 80 ezer idénymunkást foglalkoztat évente, több mint 90 százalékuk nem brit. Május és szeptember között azonban havonta 13 és 29 százalékkal csökkent a számuk az Országos Gazdaszövetség szerint. Mitchell, aki gyümölcseit egy brit szupermarket hálózatnak szállítja, azt nyilatkozta az amerikai lapnak, hogy az első jelek rögtön a 2016 júniusi népszavazás után megmutatkoztak. Az idénymunkások fokozatosan elmaradtak. A gazdák azóta különböző módokon próbálják meg magukhoz csábítani a munkásokat. Nem csupán jobb fizetéssel – egyes esetekben 15 fontos órabérrel –, de kellemesebb munkakörülményekkel is. Van, aki nem sajnálja az angolórákat, a teniszt és a mozit sem.

A jelek szerint azonban sokaknak ennél több kell, mégpedig a biztonság. Az elmúlt másfél évben rendkívüli volt a bizonytalanság a Brexit kapcsán, s bár végül sikerült megegyezni, hogy a tárgyalások új szakaszba lépjenek jövőre, Brüsszel jelezte, hogy a neheze még csak most következik. Ezzel párhuzamosan a font is romlott az euróhoz képest, így az idénymunkások közül sokan az otthonukhoz közelebb – például Németországban és Hollandiában – végzik el ugyanazt a munkát.

Nem a mezőgazdaság az egyetlen szektor, amely megsínyli a munkaerőhiányt. A számos külföldi orvost, nővért foglalkoztató egészségügyi rendszerben (NHS), a turizmusban, az építőiparban, a felsőoktatásban és a pénzügyi világban is tartanak az agyelszívástól. Érdekes módon, a kilépést támogató kampány egyik fő szlogenje volt, hogy az európai bevándorlók elveszik a britek munkáját, ám a munkaerő-közvetítők tapasztalatai azt mutatják – aligha meglepő módon –, hogy a britek nem kapkodnak a kétkezi munka után. „Kiábrándító, hogy nem lehet briteket toborozni. Egyáltalán nem vonzó számukra, sőt, alantasnak találják” – mondta John Hardman munkaerő-közvetítő a The Independent brit napilap online kiadásának.

A legtöbben biztosra veszik, hogy jövőre rosszabb lesz a helyzet, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy hosszútávú jelenségről van-e szó. A Közpolitikai Kutatóintézet frissen publikált tanulmányának szakértői szerint javítana a helyzeten, ha az uniformizált migrációs rendszer helyett az Egyesült Királyság különböző régióiban a helyi igényeknek, demográfiai mutatóknak megfelelően lehetne szabályozni a bevándorlást. „Biztosítani kellene minden régiónak – nem csupán Londonnak –, hogy legyen beleszólása abba, miként is nézzen ki a migráció a jövőben. Így hatékonyabban lehetne kielégíteni a munkaerőpiaci és demográciai igényeket” – idézte a The Guardian a szerzőt, Phoebe Griffith-t.

A magyarok is másfele kacsingatnak
„Kevesebben érdeklődnek a bizonytalanságok miatt az angliai munkavállalás iránt. Sőt, Angliából is vannak érdeklődőink, akik más országokban akarnak munkát vállalni. Ezzel párhuzamosan megnőtt az érdeklődés Hollandia iránt, mert ott angol és német nyelvtudással is el lehet helyezkedni" – mondta a Népszavának Tanay Marcell, az EUWorks munkaerő-közvetítő ügyvezető igazgatója. A cég Európa számos pontjára közvetít magyar munkavállalókat, ám a Brexit-népszavazás óta azt tapasztalják, hogy különösen a magasan képzettek – például az informatikusok – körében csökkent az Egyesült Királyság népszerűsége, mert az emberek „kevésbé zűrös” országba vágynak.

Körösi Ivett

Lájkoljon minket a Facebook-on is!