Előző
Következő
új cikk

Külföld

Szíria, az elátkozott állam

Népszava|2017. dec 29. 05:31
[A+ A-]

Fotó: AFP/Nazeer al-Khatib

Bár Szíriában már békésebb a helyzet, mint egy éve volt, Aszad elnök megosztó személye miatt még esély sincs az újjáépítésre.

Az Egyesült Államok által irányított katonai koalíció azzal vádolja Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy kesztyűs kézzel bánik az Iszlám Állammal (IS) fegyvereseivel, legalábbis azokon a területeken, amelyeket a szíriai kormányerők tartanak ellenőrzésük alatt. E régiókban az IS milicistái szabadon mozoghatnak anélkül, hogy letartóztatás fenyegetné őket – állította Felix Gedney brit tábornok, amikor a Pentagonban élőben kapcsolták Bagdadból.

Ryan Dillon amerikai tábornok a Military.com portáljának közlése szerint azt állította, hogy az IS-nek összesen ezer katonája maradt Szíriában és Irakban. Mint mondta, az amerikaiak főleg arra törekednek, hogy megakadályozzák a szélsőséges iszlamisták merényleteit. Előzőleg olyan hírek keltek szárnyra, amelyek szerint Homsz tartományban, a menekülttáborokban rejtőzött el az Iszlám állam több fegyverese is. A szóban forgó al-rukbani menekülttábor a szíriai-jordániai határnál található.

A 2018-as év nagy kérdése az lesz, mi legyen Szíria sorsa. Bár nemrégiben Oroszország és az Egyesült Államok bejelentette: legyőzték az országban az IS-t, s kétségtelen, hogy egy év alatt alábbhagytak a harcok, békéről még távolról sem lehet beszélni. Az Oroszország által támogatott, Bassár el-Aszad elnök fémjelezte kormányerők ellenőrzik a legnagyobb területeket. Az idén olyan jelentős városokat foglaltak vissza, mint Homsz, Aleppo, illetve legutóbb Dair asz-Szur. Decemberben pedig – évek után először - behatoltak a lázadók által uralta észak-szíriai tartományba, Idlibbe is. Aszad helyzete most a legstabilabb a fegyveres konfliktus 2011 márciusi kitörése óta, s ezt kizárólag Oroszországnak, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köszönheti.

Szíriát azonban mindmáig káosz jellemzi. A fegyverek belátható időn belül nem hallgatnak el. Bár már 2012 óta tartanak békekonferenciákat Genfben, a felek azóta tapodtat sem haladtak előre a teljes megbékélés felé vezető úton, pedig több diplomáciai kezdeményezés történt. A konfliktus megoldhatatlannak tűnik. Aszad 2021-ig tartó elnökségének lejártáig biztosan nem hajlandó lemondani, az ellenzék viszont addig nem teszi le a fegyvert, amíg ő ül az elnöki székben. Két éve még látszott esély hatalmának megdöntésére, ez azonban most már szinte teljesen kizárt.

A szíriai elnök sorsa még az utóbbi időben virágzó orosz-török viszonyra is árnyékot vet. Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, amíg Bassár el-Aszad az ország elnöke, addig elképzelhetetlen Szíria újjáépítése. Tunéziai látogatásán az Anadolu hírügynökség szerint Aszadot „terroristának” és „damaszkuszi diktátornak” nevezte. Hozzátette, nem lehet a jövőt egy olyan elnökkel tervezni, aki „majdnem egymillió embert mészárolt le”. Mint mondta, elképzelhetetlennek tartja, hogy Aszad legyen az újjáépített Szíria elnöke. Bár a szíriai államfő egykor Erdogan szövetségese volt, a polgárháború kitörése után Ankara a lázadókat támogatta. Törökország azóta kiépítette pozícióit a szomszédos országban. Közben Oroszország egyértelműen Aszadra épít. A szíriai konfliktus is mutatja, hogy hosszabb távon mennyire törékeny Törökország és Oroszország szövetsége.

S hogy mekkora is Ankara befolyása, azt jelzi: az ellenzék bizonyos területeken folytatja harcát a damaszkuszi rezsim ellen. Hiába segíti a szíriai kormányerőket Oroszország és Irán, részint a törökök támogatásának köszönhetően a damaszkuszi hadsereg sosem lesz képes ellenőrzése alá vonni az egész országot. A kormányerők Szíria területének csak mintegy a felét foglalták el. A Damaszkusz közelében lévő Kelet-Gúta a lázadóké, Idlib tartomány pedig az al-Kaidával szövetséges szélsőségeseké. A kurdok lakta területeken a kisebbség viszonylagos autonómiát harcolt ki magának. Ez az enklávé az ország hozzávetőleg egynegyedét teszi ki. Az amerikaiak által támogatott kurd erők, a Szíria Demokratikus Erőinek szövetsége, kiűzte az IS-t az ország északi részéből, köztük Rakkából, amely de facto sokáig a szélsőségesek fővárosa volt.

A másik gond Damaszkusz számára, hogy Aszadnak nincs pénze az újjáépítésre, ám ezt a hatalmas forrást a Kreml sem hajlandó odaadni neki. A gazdaság, az egészségügy romokban hever, ám amíg Aszad az elnök, a Nyugat aligha hajlandó segíteni. A harcok tehát folytatódnak, s beláthatatlan, mikor érnek véget.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!