Előző
Következő
új cikk

Külföld

Bulgária átvette az Európai Unió soros elnökségét

nepszava.hu|2018. jan 1. 09:15
[A+ A-]

Az emlékérmet a január 1-jétől június 30-ig tartó első bolgár EU-elnökség alkalmából bocsátották ki Fotó: MTI/EPA/Vasszil Donyev

A digitális fejlesztésre összpontosító észtektől a nyugat-balkáni bővítést szorgalmazó bolgárok vették át hétfőn fél évre az EU soros elnökségét.

A rotációs elnökség nem biztosít előjogokat a soron levő tagországnak, hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy - a kül- és biztonságpolitikai tanácskozások kivételével - az egyes szakpolitikai egyeztetéseken az elnökséget adó ország képviselője elnököl, az ő feladata a közös álláspont kialakításának elősegítése, áthidaló javaslatok kidolgozása, az eltérő tagállami nézetek lehetőség szerinti közös nevezőre hozása.

A főbb nyitott kérdéskörök nagy részét rendszerint megöröklik egymástól az elnöklő országok, néha pedig az élet váratlanul teljesen átírja a terveket. Ettől függetlenül a belépő elnökség mindig megfogalmazza a saját prioritásait, amelyeket megpróbál érvényesíteni a rá eső hat hónap alatt.

Észtország prioritása a digitális fejlesztés előmozdítása volt, és ennek jegyében szeptember végén uniós csúcstalálkozót rendeztek Tallinnban, ahol a résztvevők célokat tűztek ki, és azok megvalósítására buzgó fogadalmakat tettek.

Az észt elnökség időszakán ugyanakkor két nagy vitatéma húzódott végig, és került át most a bolgárok asztalára. Az egyik – a közelgő brit kilépésre tekintettel - az unió átalakításának a kívánatos irányáról, a másik pedig a közös európai menekültpolitika kialakításáról szól. Magának a brexitről szóló tárgyalási folyamatnak az első szakaszát decemberben eredményesnek nyilvánították, így meg lehet kezdeni a jóval nehezebb második szakaszt.

A migrációs témában nincs előrelépés, sőt, 2017 végére felmerült az az - idén megválaszolandó - kérdés, hogy az új osztrák kormány felsorakozik-e a menekültek befogadását ellenző Visegrádi Csoport mellé. Ez azért is izgalmas lesz, mert július elsején Ausztria veszi át az elnökségi stafétabotot Bulgáriától.

A bolgárok az a mottót választották elnökségüknek, hogy „Az egység erősít”. Mint fogalmaznak, az egységet „konszenzussal, konkurenciával és kohézióval” akarják megteremteni. Konszenzusra, vagyis minden tagország egyetértésére elsősorban a biztonsági és a menekültpolitikai kérdésekben lesz szükség – mondják. A konkurencia, tehát a piaci verseny előmozdítása az észtek által elindított digitális projekt kiteljesítéséhez lesz szükséges.

A kohézió tulajdonképpen az összetartás, illetve annak erősítése lenne, de általában felzárkóztatásnak fordítják, jelezvén azt, hogy nem „lefelé”, hanem „felfelé” kell megvalósítani az azonos szintre hozást, a fejletlenebbeket fel kell húzni – lehetőség szerint – a fejlettekhez. A bolgár elnökség elképzelései szerint ennek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy az életviszonyok közelítenek az új, keleti tagországokban a nyugatiak viszonyaihoz. A törekvés érthető – Bulgária az EU legszegényebb tagállama.

Ebben a tekintetben azonban a bolgár elnökség alatt csak a startpisztoly fog eldördülni: májusban teszi közzé az Európai Bizottság a 2020-ban kezdődő hét évre szóló költségvetési keret tervezetét. Arról, hogy milyen célokra kinek mennyi pénzt juttassanak – és milyen közös forrásokból -, arról majd a következő időszakban az egyes tagállamok hosszas iszapbirkózására lehet számítani.

Emellett prioritásként fogalmazta meg a bolgár elnökség az Európai Unió nyugat-balkáni kibővítésének az elősegítését, és májusban EU-csúcstalálkozót tartanak Szófiában a térség „európai perspektíváinak” témájában. Ez is olyan gyümölcs lehet, ami csak jóval a bolgár elnökség után érik majd be – ha egyáltalán beérik.

A 2008-ban kirobbant hitelválság, majd az azt követő gazdasági válság nyomán az unióban a „bővítési fáradtság” súlyos jelei mutatkoztak, és 2011-ben, amikor az év első felében Magyarország adta az elnökséget, csak nagy nehezen sikerült lezárni a horvát EU-csatlakozási tárgyalásokat. A 2014-ben hivatalba lépett Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök meg is mondta, hogy ötéves ciklusa alatt nem számol újabb csatlakozással. Időközben azonban a menekültválság miatt erőteljesen tudatosodott uniós körökben a Balkán stabilitásának és együttműködésének a fontossága, ami növelheti például Szerbia csatlakozási esélyeit.

Kárpáti János

Lájkoljon minket a Facebook-on is!