Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Az Európai Unió tolta a gazdaságot

Népszava|2018. jan 2. 05:20
[A+ A-]

BERUHÁZÁS - Tavaly végre jelentős beruházások indultak és fejeződtek be FOTÓ: LANTERV.HU

Töretlen optimizmust sugárzó, a kockázatok tárgyalását mellőző tervet tett elénk a következő időszakról a gazdasági tárca.

A gazdaság 2018-ban is dinamikusan bővül, akárcsak tavaly, stabil marad a költségvetés, folyamatosan csökken államadósság és magas lesz a foglalkoztatottság - legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az elmúlt esztendő utolsó napjaiban kiadott, a 2017-2021-es időszakra vonatkozó makrogazdasági és költségvetési prognózisa szerint. Attól most tekintsünk el, hogy miért ezt a szakaszhatárt jelöli meg a gazdasági tárca, egy olyan intervallumot, amely sem a hazai kormányzati ciklusokhoz, sem az Európai Unió gazdasági tervezési időszakához nem köthető. Az azonban kétségtelen tény, hogy 2017-ben a magyar gazdaság - bár a végleges számok még nem állnak rendelkezésre -, jól teljesített. Ennek két oka volt, egyrészt végre megérkeztek azok az uniós források, amelyekre 2014-2015 óta várt Magyarország, másrészt a világ valamennyi tőkecentrumában, Európában, az Egyesült Államokban, sőt Japánban is a konjunktúra jeleit lehetett felfedezni, és az évek óta várt kínai gazdasági ütemvesztésnek sincs jele.

A magyar gazdaságot a beruházási bőség jellemezte 2017-ben, s a lendület feltehetően idén sem hagy alá, annak ellenére hogy a tavalyi bázis kiugróan magas volt. Így a GDP a tavalyi 4 százalék körüli értékéről idén - a kormány prognózisai szerint - 4,3 százalékra bővülhet, ám ez lesz egyben a "csúcs év" is, mert 2019-től fokozatosan elapad az uniós források keltette lendület. Ezt a ciklikusságot hetedik éve érzékeljük, és semmi jele sincs annak, hogy ebben bárminemű változás lenne. Ugyanakkor már 2018 első negyedében megindulnak azok a számunkra létfontosságú tárgyalások, amelyeken eldől, hogy a harmadik legnagyobb befizető, Nagy-Britannia távozásával hogyan változik az uniós támogatások felosztása.

A brüsszeli pénzek hazai felhasználásának "sikerét" jól jellemzi, hogy míg a környező országokban a 2008. évi válságot követően számottevő fejlődés indult, nálunk ez nem következett be. Sőt fokozatosan romlott, illetve romlik a versenyképességünk, mivel az idén már nyolcadik éve regnáló kormány gazdaságpolitikája torzítja a versenyt, nem teszi lehetővé a vállalkozások egészséges fejlődését. Ennek következtében összességében 2010-hez képest mostanáig a magyar gazdaság teljesítménye mindössze 12,5 százalékkal növekedett, ami a térség országai között az egyik legalacsonyabb ütem.

A gazdasági növekedés széles bázison nyugszik, szinte minden szektor hozzájárul a kedvező teljesítményhez - állítja a gazdasági tárca, azonban ez az állítás korántsem állja ki az igazság próbáját. Széles bázisról korántsem beszélhetünk. Az ugyan kétségtelen tény, hogy a korábban egyetlen húzóágazatnak tekintett gépjárműiparhoz felzárkóztak olyan üzleti szolgáltatások, mint a turizmus-vendéglátóipar, azonban annak semmi jele nincs, hogy a beruházások további versenyképes területeket találtak volna meg.

Idén a növekedés egyik fő hajtóerejét a beruházások képezik, köszönhetően az államilag támogatott lakásépítéseknek, az uniós forrásfelhasználás fokozatos felfutásának, valamint a nagyvállalatok további kapacitásbővítésének. Ez utóbbira ösztönzően hatott a hatéves bér- és adómegállapodás keretei között 2017-től 9 százalékra csökkentett, az Európai Unióban legalacsonyabbnak számító társasági adókulcs is.

Tavaly a jelentős bérkiáramlásnak köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom meglódult, ez idén is folytatódhat.

Egyre fokozódó gondot jelent a munkaerőhiány, amely már a versenyszféra minden területét, de az egészségügyet és oktatást is érinti. E tekintetben a kormánynak továbbra sincsenek érdemi elképzelései a jövőt illetően. Az idei esztendő további bizonyítékát adhatja annak, hogy a béreknek a termelékenységet meghaladó növelésének, valamint az egészségügyben és a pedagógusoknál végrehajtott fizetésemeléseknek a munkaerőpiac kedvező alakulására érdemi hatása már nincs. Tavaly volt az első olyan esztendő, amikor több orvos ment külföldre dolgozni, mint ahányan végeztek. A közmunka-program 2017-ben megkezdődött visszafogása 2018-ban is folytatódhat. Ennek a munkaerőpiacra kedvező hatása nem volt, elsősorban szociális funkciókat tölt be, felemás módon.

Ahol érdemi változás lesz az idén, az a külkereskedelmi mérleg pozitívumának csökkenése, amely elsősorban a belső fogyasztás és a beruházások importhányadának bővülésének lesz betudható. Az infláció közelebb kerülhet a 3 százalékhoz, mint tavaly, de feltehetően csak 2019-ben lépi át ezt az MNB által célnak tekintett szintet. A jegybanki alapkamat viszont 0,9 százalékon marad, annak ellenére, hogy világszerte megkezdődött a kamatemelési ciklus.

A GDP arányos államadósság tovább csökken, bár a paksi beruházás, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelből történő törlesztése ennek ellene dolgozhat, de a kormány minden bizonnyal megtalálja azt a trükköt, hogy ezzel kevésbé kelljen számolni. Az Eximbank elszámolásának államháztartási körbe vonása - visszamenőleg is - növelheti az adósságrátát, de a csökkenő tendencia ettől még megmaradhat. Tavaly az év utolsó napján egyébként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter várakozása szerint 73 százalék alá csökkent az adósságráta.

Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!