Előző
Következő
új cikk

Külföld

Csehszlovákia - Gyors válás, hosszas nosztalgia

Népszava|2018. jan 2. 05:33, frissítve: 2018. jan 2. 10:10
[A+ A-]

Negyedszázaddal Szlovákia megalakulása után a lakosok 51 százaléka értékeli pozitívan az önálló állam létrejöttét, de a közös csehszlovák állam megszüntetését csak a megkérdezettek 40 százaléka tartja jó döntésnek.

„Csehszlovákia nem esett szét, mint a Szovjetunió, és nem is verték szét, mint Jugoszláviát. A két ország egyszerűen különvált” – nyilatkozott lapunknak Milan Knazko, aki szlovák külügyminiszterként a közös állam jövőjéről 1992-ben folytatott tárgyalássorozat egyik résztvevője volt. Szlovákia hivatalosan 1993. január 1-jén jött létre.

Az 1992-es választások után hónapokig tartó, több fordulós tárgyalás során még a közös állam további sorsáról egyezkedett az újonnan megalakult cseh és szlovák kormány miniszterelnöke, Václav Klaus és Vladimír Meciar.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

„Nem azzal a céllal ültünk tárgyalóasztalhoz a csehekkel, hogy két önálló ország jöjjön létre” – emlékezett vissza Knazko, az 1989-es bársonyos forradalom ikonikus szereplője, aki szerint a szövetségi államalakulat további működését akarták új alapokra helyezni. Azonban a tárgyalás során fokozatosan kiderült, kevés témában tudnak közös nevezőre jutni a csehekkel. „Egy ponton aztán Klaus azt mondta, mindenféle kísérletezgetés helyett jöjjön létre inkább két önálló állam” – idézte fel az akkori cseh kormányfő szavait a volt szlovák külügyminiszter, aki szerint nem volt politikai akarat Csehszlovákia megőrzésére.

Politikai akarat – legalábbis Szlovákiában – az önálló állam létrehozására sem igen volt: akkoriban egyedül a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt szorgalmazta a föderáció megszűnését. Mára már a szlovákok minimális többsége (51 százalék) megbékélt az önálló állam létével, de paradox módon kisebbségben vannak (40 százalékot képviselnek) azok, akik szerint helyes volt megszüntetni a közös államot - vagyis a lakosok 11 százaléka örül ugyan a szlovák állampolgárságnak, de egyúttal szívesen maradt volna egyúttal csehszlovák állampolgár is.

1990-ben a szlovákiai lakosoknak még csak 10 százaléka szeretett volna saját államot. Egy 1993 májusában végzett felmérés azt mutatta: Szlovákiában a megkérdezettek 29 százaléka mondott volna igent egy esetleges referendum során az önálló szlovák államra. A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) nevű pozsonyi think-tank öt évvel ezelőtt azt mérte, hogy a szlovákiai megkérdezettek 58 százaléka örült az önálló ország létrejöttének. Néhány héttel ezelőtt viszont ez az arány már csak 51 százalék volt.

Csehországban egyértelműbb irányú az elmúlt évek elmozdulása: 2012-ben még csak 46 százalék, idén már 53 százalék örül az önálló állami létnek. Ugyanez az eltérő két trend figyelhető meg a közös csehszlovák állam megszüntetésének az értékelését illetően: a szlovákoknál a mostani 40 százalékos helyeslés a 2012-es 45 százalékhoz képest jelentős csökkenést mutat, míg a cseheknél az öt évvel ezelőtti 38-ról 42 százalékra nőtt a támogatottsági arány.

A csehek és a szlovákok egybehangzóan sérelmezik, hogy annak idején nem kérdezték meg őket Csehszlovákia további sorsáról. A szlovákiai közbeszédben huszonöt éve fel-felmerülő téma, miért nem tartottak népszavazást 1992-ben az önálló Szlovákia létrehozásáról – főleg annak tükrében, hogy azóta nyolc különböző témában rendeztek referendumot az országban. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a szlovákiai megkérdezettek 67 százaléka szerint népszavazás során kellett volna eldönteni a szövetségi Csehszlovákia sorsát. Ez az arány 25 év alatt alig változott.

„Nem volt miről népszavazást kiírni” – válaszolja Milan Knazko. „A szlovákok és a csehek között nem okozott gondot az együttélés. Csak azzal volt problémánk, pontosan hogyan működjön tovább a közös állam. Erről pedig nehezen tarthattunk volna referendumot.”

Mindkét országban főleg az idősebb generáció sírja vissza Csehszlovákiát - derül ki az IVO felméréséből. A szlovákiai 65 év fölötti korosztály képviselőinek 56 százaléka, míg a 18-24 éveseknek mindössze 26 százaléka szerint volt helytelen a szövetségi állam felbomlása. Ez a korcsoport szerinti eltérés megfigyelhető Csehországban is.

Milan Knazko elmondta: ő maga nap mint nap megbizonyosodik arról, hogy a különválás óta összehasonlíthatatlanul jobb a viszony a csehek és a szlovákok között.

„Ma nincsenek közöttünk ellentétek. Már nem téma, melyik országrész fizet rá a másikra, ki képviseli az országot külföldön, ki és milyen döntésre jogosult. Azelőtt három kormány működött egyetlen szövetségi államon belül, ami tarthatatlan volt.”

„Krokodilkönnyeket hullatunk egy sír fölött, amelyben senki sem fekszik” – summázta véleményét a színészből lett politikus, aki ma ismét színészkedéssel keresi a kenyerét Pozsonyban és Prágában. Szerinte az emberek amúgy sem az országukhoz, hanem a kultúrájukhoz ragaszkodnak.

„Meggyőződésem, hogy a lehető legjobb döntés született 25 évvel ezelőtt” – tette hozzá.

Mérföldkövek a különválás útján

1989. november 17. A prágai egyetemisták tüntetése rendszerellenes demonstrációba torkollik, a „bársonyos forradalom” kezdete.

1989. december 5. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság új kormányában öt pártonkívüli is helyet kap.

1989. december 29. Václav Havel cseh ellenzéki drámaírót köztársasági elnökké választják.

1990. március 1. A Szlovák Szocialista Köztársaság új neve Szlovák Köztársaság.

1990. március 29. A közös államot előbb Csehszlovák Szövetségi Köztársaságnak, majd április 20-tól Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak nevezik át.

1990. június 8.-9. Az első szabad választások, melyeken a kommunisták elveszítik kormányzó szerepüket.

1992. június 5.-6. A második szabad választásokat követően Szlovákiában hatalomra kerül Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS).

1992. június 17. A szlovák törvényhozás nyilatkozatot fogad el Szlovákia szuverenitásáról. Válaszul két nappal később Václav Havel lemond államfői posztjáról.

1992. augusztus 26. A cseh és a szlovák kormányfő vezette tárgyalássorozat hatodik fordulóján eldől: az év végén megszűnik Csehszlovákia. Négy nappal később elfogadják a leendő Szlovákia alkotmányát.

1992. november 25. A prágai szövetségi parlament alkotmánytörvényt fogad el a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről.

1993. január 1. Létrejön a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság.

Juhász László (Pozsony)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!