Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Hetvenöt éve halt meg Rejtő Jenő

nepszava.hu|2018. jan 2. 13:02
[A+ A-]

Interaktív tárlat az író műveiből - Fotó Népszava/Tóth Gergő

1943. január 1-jén halt meg az ukrajnai voronyezsi területen (Jevdokovó) a munkaszolgálatra elhurcolt népszerű író, a ponyva koronázatlan királya, akiről már életében hamis legendák keringtek a szalonokban. 

A Reich Jenő néven anyakönyvezett író 1905. március 29-én született Budapesten. A polgáriból kicsapták, mert megütötte zsidózó tanárát. Emléktábláján a 7. kerületben az áll, hogy színmű- és kalandregényíró volt. Jellemző alakjaival, Piszkos Freddel, Fülig Jimmyvel, Tuskó Hopkinssal vagy Galambbal, a sziklaöklű legionáriussal beírta magát a magyar irodalomtörténet felső köreibe. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ő a legtöbbet idézett magyar író. 

A munka közben megivott mérhetetlen mennyiségű kávé, cigaretta és élénkítő szerek próbára tették a hórihorgas alkatú író egészségét, mindehhez járult, hogy a zsidótörvények miatt 1942 után már csak más neve alatt írhatott. A nyilasok Egyedül vagyunk című lapja voltaképpen nyilvánosan feljelentette, amikor arról cikkezett, hogy a zsidó író kávéházban írogat és megúszta a munkaszolgálatot. Ezt a hiányosságot aztán gyorsan pótolta a hatóság, betegen vitték el egy büntetőszázadba. 1943. január 1-jén halt meg Jevdokovóban; egyes források szerint halálra fagyott. Harmincnyolc éves volt.

Az ellopott, majd a Megtalált tragédia címmel Thuróczy Gergely Rejtő-kutató könyveket adott ki a termékeny íróról. "Olvasmányos módon rendet vágni a Rejtő Jenő alakja köré szövődött gazdag legendáriumban, tényszerűen bemutatni a pesti ponyva aranykorának zsenijét" - ez volt a kutató célja.

„Rejtőről igen kevés adat állt rendelkezésre - mondta a Rejtő-életrajz ismerője. - Egyrészt mert nem nagyon kutatták, másrészt ő sem jeleskedett abban, hogy túl sok nyomot hagyjon maga után, és a 20. század viharai is gondoskodtak a hagyaték kallódásáról. Ha nem is volt világcsavargó és tengeralattjáró rájaszigonyvető-kezelője, meglehetősen bohém életmódot folytatott. Nemtörődöm volt, nem érdekelték a polgári sallangok.

- Magánlevelezéséből egy sértődékeny, visszahúzódó, sérelmeit dédelgető, kisebbségi komplexusos figura rajzolódik ki, a regényeiből ismert nagy duhaj alakok részben kompenzálás eredményei is lehetnek. Ez azért is meglepő, mert végre előkerült egy fénykép, amin Rejtő nem ülve, félbevágva vagy portrészerűen látható, hanem egész alakosan. Az átlagnál egy fejjel magasabb volt, legalább 190 centiméter, elég marcona tekintettel. Kopaszodott, volt egy pukli a fején, tényleg úgy nézett ki, mintha a regényeiből lépett volna elő egy alvilági figura” – fogalmazott Thuróczy Gergely, aki a források alapján „bipoláris személyiségként” jellemezte az írót.

„Kortársai, barátai leírják, hogy félelmetes volt, amikor ennek a hatalmas, sportos embernek egyik pillanatról a másikra megváltozott a kedélye, sosem lehetett tudni, mi következik” – mondta a kutató. Hangsúlyozta: Rejtő Jenő mániás depressziót sejtető vonásai egyre romlottak a negyvenes évekre, ebben az állandó pénzszűke miatti megfeszített munka is közrejátszott. Pedig jól keresett, csak épp többnyire elkártyázta a jövedelmét.

A kutató szerint Rejtő legnagyobb szívfájdalma az volt, hogy legsikeresebb művei, a ma is olvasott P. Howard-könyvek a korabeli kiadói politika miatt nem saját nevén jelentek meg. Fordítóként is csak egy-két könyvén bukkant fel a valódi neve. Vagyis egyszerre volt híres és teljesen ismeretlen” – fogalmazott a Rejtő-kutató.

Az íróról az elmúlt években a rajongók Budapesten utcát (a Mozsár utcát) neveztek volna el, és az Írók boltjával (a régi Japán Kávéházzal) szemben szobrot szerettek volna állítani, de aztán nem lett belőle semmi. 

Rejtő Jenő művei online formában itt érhetők el

Rab László

Lájkoljon minket a Facebook-on is!