Előző
Következő
új cikk

Külföld

Elfajuló horvát–szlovén határvita

Népszava|2018. jan 5. 05:31
[A+ A-]

Vonzó környezet a vitatott öbölnél, amely súlyos konfliktus forrása lehet a két ország között Fotó: Jure Makovec/AFP

Rendkívüli feszültség jellemzi Szlovénia és Horvátország viszonyát azóta, hogy január 1-től Ljubljana a hágai Nemzetközi Döntőbíróság ítéletét végrehajtva módosított határszakaszán a Pirani-öbölnél, s büntetéssel fenyegeti a horvát halászokat.

A még júniusban megszületett döntés értelmében a hágai testület Szlovéniának ítélte a terület ¾-edét, más kérdés, hogy Zágráb nem fogadja el az ítéletet.

Jugoszlávia szétesésekor a logika azt diktálta, hogy Szlovénia és Horvátország között nem lesznek viták. Igaz ugyan, hogy a nyolcvanas évek végén a szlovén kommunista vezetés jóval radikálisabb változásokat követelt, mint a horvát, de ez nem lehetett egy későbbi gyümölcsöző kapcsolat akadálya. A sors azonban másként rendelkezett. A délszláv háborúk vége után a két ország egyre többet foglalkozott határvitájával. Ez 2015-re annyira elfajult, hogy az Európai Uniónak kellett közbelépnie. Ljubljana számára manapság már nem is Belgrád, hanem Zágráb a nagyobbik ellenfél. Nem is kell sokat visszamenni a múltba, hogy megértsük ennek az okát.

A délszláv sajtóban csak Pirangate-nek nevezik a horvát-szlovén határvitát. A két ország már Jugoszlávia széthullása, 1991 óta vitatkozik a Pirani-öböl hovatartozásáról. A szlovének számára nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen ha ők ellenőrizhetik a tengeri terület nagy részét, akkor juthatnak csak ki saját tengeri szakaszon a nemzetközi vizekre. 1992-ben az Európai Tanács segítségével állapították meg az itteni határt. Egy évvel később azonban Ljubljana úgy döntött, hogy ezt nem fogadja el, mert – vélekedése szerint – az öböl teljes része Szlovéniát illetné meg.

2001-ben úgy tűnt, nyugvópontra kerül a kérdés, s megállapodnak arról, hogy közösen halászhatnak az öbölben a horvát és szlovén halászok. 2002-ben azonban ismét elmérgesedett a viszony a két állam között, horvát rendőrök 2002-ben zaklatták az öbölben halászó szlovéneket, többeket előállítottak. Ljubljana a határvita miatt késleltette Horvátország uniós csatlakozását is, méghozzá 2008 decemberétől 2009 szeptemberéig. Ez utóbbi évben aztán áttörés történt az ügyben. Az akkori szlovén és horvát kormányfő, Borut Pahor és Jadranka Kosor átfogó megállapodást kötött. Horvátország garantálta, hogy a szlovén hajók egy korridoron korlátozás nélkül eljuthatnak a nemzetközi vizekre. Szlovénia megígérte, nem akadályozza meg Horvátország csatlakozását az EU-hoz. Megállapodtak abban is, hogy nemzetközi döntőbírósághoz fordulnak. Az EU ad hoc bírói testületet állított fel a kérdés eldöntésére.

A Vecernji List aztán 2015 júliusában olyan lehallgatott telefonbeszélgetéseket publikált, melyek a Szlovénia által rendelt bíró, valamint a ljubljanai külügyminisztérium magas rangú illetékese között zajlottak. Bár a bírónak semlegesnek kellene lennie, kiderült, hogy értékes információkat osztott meg a szlovén féllel, sőt, tanácsokat is adott. Zágráb válaszul bejelentette, kilép a döntőbírósági rendezésből. Ezt a horvát törvényhozás is szentesítette. A szlovén lapok szerint Horvátország valójában azért lépett ki, mert megszimatolta, hogy a bíróság számukra kedvezőtlen döntést hozna. Itt azonban nem állt meg az ügy. Szlovéniában egyre erősebbekké váltak azok a hangok, amelyek szerint meg kell akadályozni Horvátország schengeni csatlakozását.

Tavaly júniusban újabb fordulat történt. Igaz, meglepetésnek semmiképpen sem nevezhető, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Szlovéniának adott igazat. Csakhogy a fent említett okok miatt Zágráb akkorr már nem tekintette perdöntőnek a határozatot. Pedig a testület – már amennyire tőle tellett – salamoni döntést hozott. A 19 négyzetkilométer kiterjedésű Pirani-öböl jelentős részét ugyan Szlovéniának ítélte, más vitatott területeket azonban Horvátország kapott meg, így a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket.

Kolinda Grabar Kitarovic elnökasszony a júniusi döntés után kijelentette: "Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik".

Hasonlóképpen foglalt állást Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is, aki kijelentette, nem tartják kötelező érvényűnek Hága döntését, de „készek a párbeszédre”. Szlovéniának azonban esze ágában sem volt újabb megbeszélésekre, hiszen Zágráb aligha adta volna át önszántából a vitatott részeket. Ljubljana mindenesetre abban bízott, hogy Brüsszel hatalmi szóval utasítja rendre a horvátokat, ez azonban nem következett be. Az Európai Bizottság szóvivője udvariasan visszadobta a labdát Szlovéniának, mondván: a testületnek nem feladata állást foglalni a különböző határviták kérdésében.

A döntőbíróság hat hónapos türelmi időt szabott ki arra, hogy a felek elkezdjék alkalmazni a döntésben foglaltakat. A határidő múlt héten pénteken éjfélkor járt le. Az eltelt fél év alatt azonban egy tapodtat sem közeledett a szlovének és a horvátok álláspontja. December végén ezért Miro Cerar szlovén kormányfő bejelentette: hazája pénzbírsággal sújtja azokat a horvát halászokat, akik a Pirani-öbölben vetik ki hálójukat. A közlés azt jelentette, hogy Ljubljana megkezdte a hágai döntőbíróság ítéletének végrehajtását. Horvátország csütörtökön diplomáciai jegyzékben tiltakozott, és azt kérte, hogy Ljubljana tartózkodjon az egyoldalú lépésektől. Andrej Plenkovic horvát kormányfő pedig azt üzente: Zágráb „megvédi azt, ami horvát”.

Múlt pénteken a horvát halászok még fennakadások nélkül tudtak kihajózni. Szombaton sem volt gondjuk ezzel, igaz, már igénybe vették a horvát rendőrség segítségét is. Kedden, az év első munkanapján azonban a horvát halászok nem mertek kimenni a Szlovéniának ítélt szakaszra. Sőt, szerdán sem lépték át a vitatott határvonalat. Az N1 televízió közlése szerint csak egy hajó haladt át a határon, ám a szlovén rendőrség felszólította a kapitányt, azonnal forduljon vissza.

Büntetéstől félnek
Sok horvát halász eddig naponta ment át Szlovéniába, vagy üzleti okokból, vagy rokonaikat látogatták meg. Most azonban attól tartanak, hogy Szlovénia komoly büntetéssel sújtja őket. Engedély nélküli határátlépés esetén több tízezer euróval sújthatják őket. Davor Bozinovic horvát belügyminiszter arra szólította fel honfitársait, ha megbüntetik őket, ne fizessék ki a pénzt. Egyben ígéretet tett arra, hogy hazája megvédi a horvátok testi épségét. Maria Pejcinovic Buric külügyminiszter „értelmetlennek” nevezte a kitűzött büntetéseket. Állítása szerint a határt már 1991-ben kijelölték, ezért igazságtalan a mostani eljárás. Szlovén kollégája, Karl Erjavec ezzel szemben azt közölte: ez teljesen hamis állítás, ezért is kellett a két országnak nemzetközi közvetítést kérnie. A jelek szerint a vita nem zárul le egyhamar.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!