Előző
Következő
új cikk

Külföld

Szellem a perzsa palackból

Népszava|2018. jan 6. 05:31
[A+ A-]

FOTÓ: ATTA KENARE/AFP

Egyre több jel utal arra, igazak voltak azok a felvetések, amelyek szerint a múlt hét csütörtökjén kitört iráni tüntetések kitörését a konzervatív erők irányították.

A tüntetők célja Hasszán Rohani elnököt meggyengítése volt. A terv azonban rosszul sült el. Az iráni reformerek kezdetben kevés lelkesedést mutattak a megmozdulások iránt, mert a konzervatívok legfőbb bázisának tartott Meshedben törtek ki. S tény, hogy hírek szerint az ultrakonzervatív vallásos réteg tagjai vonultak utcára. „Halál Rohanira, halál a diktátorra!” – skandálták. A megmozdulások mögött a szintén ultrakonzervatív prédikátor, Ahmad Alamolhoda állt. Csakhogy a tüntetések hamar más városokra is átterjedtek, s a résztvevők már a vallási vezető, Ali Hamenei távozását követelték, vagyis az események nem várt fordulatot hoztak. Alamolhodának állítólag már a nemzetbiztonsági tanács előtt kellett magyarázkodnia annak kapcsán, milyen szerepet játszott a tüntetések kitörésében. Hamenei ugyan „Irán ellenségeit” vélte a háttérben, ám épp az őt támogató őskonzervatívok kezdték a tiltakozó akciókat.

Mint a Die Welt írja, Iránban nemcsak az áremelkedések vezethettek a mostani eseményekhez, hanem egy megdöbbentő adat kiszivárgása. Decemberben a nyilvánosság elé került a költségvetésről szóló tárgyalások néhány részlete. Kiderült, hogy dollármilliárdokat juttatnak az ultrakonzervatív szervezeteknek, a hadseregnek, a Forradalmi Gárdának és a vallási fundamentalistáknak. Miközben egyes alapvető élelmiszerek ára akár 40 százalékkal nőtt, emelkedett a benzin ára is és 50 százalékkal csökkentették a szociális segélyt, a hadseregre szánt összegeket 20 százalékkal, 10 milliárd dollárral emelték meg.

Feltételezések szerint Rohani körei szivárogtatták ki az adatokat. Az elnök így akart nyomást gyakorolni Ali Hameneire, hogy végre a forradalmi vezető is lássa be: elengedhetetlenek a gazdasági reformok a perzsa államban. Csakhogy az ultrakonzervatívok megszimatolták a veszélyt, ezért Meshedben saját embereiket küldték az utcára, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák Rohanit. Ezzel azonban kiengedték a szellemet a palackból, s hamar kiderült, nem urai az eseményeknek. Több tucatnyi városra terjedtek át a tüntetések, s tízezrekre tehető a tiltakozók száma. A megmozdulások célpontja már rég nem Rohani, hanem a rezsim hatalommal való visszaélését, korrupt üzelmeit elégelték meg az emberek. Míg 2009-ben a polgári réteg tiltakozott, ezúttal megannyi fiatal tudatta: elege van a mostani vezetőkből.

Az iráni büdzsé egyharmadát a nyersanyagból származó bevételek teszik ki. A Nyugat 2016. január 16-án oldotta fel az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, fél évvel a nukleáris megállapodás után, a perzsa állam azóta ismét az egész világba exportálhat kőolajat. A szankciók vége óta napi 2,8 millió hordó helyett 3,8 milliót adnak el külföldön. Időközben pedig az olaj ára is feljebb ment. A teheráni jegybank szerint a bevételek csak az év első hónapjában 57 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a költségvetés csak ez idő alatt 4,7 milliárd dolláros pluszpénzből gazdálkodhat. A pénzügyi év március 19-én ér véget, s becslések szerint a bevételnövekedés a 8 milliárd dollárt is elérheti, ami egy 100 milliós büdzsénél nem kis összeg.

Ám mindezekből az emberek mit sem éreznek. A bevétel nagy részét ugyanis az úgynevezett félállami szektor kapja. Különféle vallási-, katonai-, illetve nyugdíjalapítványokról van szó. Ennek révén építette ki gazdasági impériumát a Forradalmi Gárda. Az emberek dühét az is kiválthatta, hogy a legutóbbi megszorításokból a síita klérus teljesen kimaradt. A pénzelit szorosan összefog a vallási vezetéssel. A „szövetség” élén Ali Hamenei áll.

Tüntettek a rezsim hívei
A feszültséget finoman szólva nem enyhíti, hogy a teheráni rezsim is tüntetéseket szervez – a vezetés mellett. A helyi állami média közlése szerint a főváros, Teherán 40 körzetében tartottak megmozdulásokat a pénteki ima után a vezetés mellett. A kormányzat hívei az utóbbi napokban más városokban, Iszfahanban és Meshedben is utcára vonultak. Arról azonban nem érkezett jelentés, hogy tegnap hányan vettek részt a rezsimmel szembeni megmozdulásokban. Az interneten megjelent felvételek tanúsága szerint azonban a tüntetéshullám a rezsim fenyegetései ellenére tovább folytatódott.
Az egyik ultrakonzervatív síitaimám, Ahmad Hatami ajatollah szerint a kormányellenes tüntetések mögött „amerikai-izraeli összeesküvés” áll. Szerinte a megmozdulásoknak „semmi közük sincs az iráni néphez”, s „Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő áll a háttérben”. Hatami vezeti a pénteki imákat, s tagja a szakértők tanácsának, az ország egyik vezető grémiumának. A reformerek egyik legnagyobb ellenfelének tartják.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!