Előző
Következő
új cikk

Belföld

Titkos kormányjelentés: nagy bajban a szakképzés

Népszava|2018. jan 9. 05:00
[A+ A-]

Népszava fotó

Egyre népszerűtlenebb hiányszakmák, eredménytelen Hídprogram, lemorzsolódás, elöregedő pedagógusok - ez jellemzi a szakképzést egy a kormánynak készült, nem nyilvános jelentés szerint.

Hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült 2017 júniusi jelentésből, amelyről korábban az mfor.hu  is beszámolt. A hiány-szakképesítések (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. Előbbiekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, a jelentés szerint itt "feltétlenül szükséges a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges lépések kialakítása. A Köznevelési (Híd II.) és a Szakképzési Hídprogramban is egyre kevesebben vesznek részt. A Híd II.-ben ráadásul csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez részszakképesítést. "A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, de ezek nem érték el az elvárt eredményt" - olvasható a jelentésben. Pedig a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás mértékét a jelentés szerzői is aggasztónak tartják. "Legutóbb tizenegy éve volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban" - írták. Hozzátették: miközben Magyarország egyre távolodik a kitűzött céltól (vagyis attól, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya) a tagországok összesített átlaga folyamatosan javul. A jelentés megemlíti: míg a gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, a szakgimnáziumokból lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot. Ugyanez a szakközépiskolákban már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.

A kormány csak főz, de a főztje nem ízlik senkinek - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A kormány csak főz, de a főztje nem ízlik senkinek - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A jelentés szerint ez összefügg a diákok alacsony szövegértési és matematikai eszköztudásával. "A teljes 15 éves korosztály mintegy 25 százaléka alapvető számolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így a szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges" - írták.

Problémát okoz a pedagógushiány és a tanárok elöregedése is. Miközben a kormány nyilvánosan tagadja, hogy hiány lenne pedagógusokból, a jelentésben feltüntetett adatok szerint a középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2016/2017. tanévben 306-tal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 913-mal kevesebb, mint a 2014/2015-ös tanévben. Hosszabb időtávra visszatekintve, 3899 fővel kevesebb, mint a 2007/2008-as tanévben. A jelentés szerint a szakközépiskolákban tanítók száma csökkent jelentősen: a 2012/2013-as tanévben 8910, a 2016/2017-es tanévben már csak 7382 főt tett ki.

A szakgimnáziumban tanító pedagógusok korcsoportonkénti megoszlásáról azt írták, hogy a 2012-2016-os időszakban a 25-29 évesek, a 30-34 évesek és a 35-39 évesek körében jelentős a csökkenés (a 25-29 évesek csupán 52 százaléka maradt a tanári pályán), a 60-64 évesek korcsoportjába tartozó tanárok létszáma viszont több mint a duplájára nőtt. Ugyanez a tendencia érvényesül a szakközépiskolában tanítók esetében is. A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése "nem feltétlen" oldja meg a problémát, ahogy a kormány által sokat emlegetett, az utánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem. "A szakképzést érintő szakmai tanárhiányon az eltérő, közismeretre fókuszáló szempontrendszere okán a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj sem tud jelenleg értékelhető módon segíteni" - fogalmaztak.

A jelentés szerint mindebből jól látható, hogy az elmúlt időszakban bevezetett szakképzési intézkedések hatása "nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat". 

Reagált a minisztérium
"Természetes, hogy a gazdaság egyes területeit - így például a munkaerőpiacot és a szakképzést - érintő kihívások mielőbbi és hatékony megoldása érdekében a tárca belső munkaanyagokat, elemzéseket készít, ezeket azonban félrevezető titkos kormányjelentésnek titulálni" - reagált cikkünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Úgy vélik, írásunkban nem vettük figyelembe, hogy a jelentés elkészülte óta számos lépést tettek a szakképzés fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése és az oktatás minőségének javítása érdekében. "Tavaly decemberben az Országgyűlés elfogadta a szakképzés és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvénymódosítást. A kormány célja továbbra is az, hogy jobban érvényesüljenek a gazdaság igényei, ennek érdekében a szakgimnáziumi képzés rugalmasabbá válik, a megnövekedő választási lehetőségek vonzóbbá teszik a szakgimnáziumokat. A törvénymódosításnak köszönhetően bővülnek a gazdaság és az iskolák közötti szoros kapcsolatot jelentő duális gyakorlati képzés lehetőségei is. Olyan új programok kidolgozása is megkezdődött, amelyek tovább szélesítik a hátrányos helyzetű tanulók szakképesítéshez jutásának lehetőségeit. Az Ágazati Készségtanácsok rendszerének kialakítása közvetlen lehetőséget teremt a jövőben a gazdaság szereplői számára arra, hogy bekapcsolódjanak a szakmai tartalomfejlesztésbe. Így a korábbiaknál gyorsabban és célzottabban tudnak majd beépülni a munka világából érkező szakmai elvárások a képzések tematikájába." - írták. 

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!