Előző
Következő
új cikk

Zöldzóna

A halak is éreznek fájdalmat, méghozzá "tudatosan"

Népszava|2018. jan 10. 05:16
[A+ A-]

Fotók: Shutterstock

A szárazföldi állatokkal egyre inkább „humánusan” bánunk, adott esetben törvényes védelmet is kapnak. A halaknak azonban mostoha bánásmódban van részük.

Nem tudjuk, a kutyák, macskák, szarvasmarhák, csirkék, laboratóriumi állatok éreznek-e úgy fájdalmat, mit mi, mégis egyre humánusabb bánásmódban részesítjük őket, mert látjuk rajtuk, hogy képesek a szenvedésre. Az elmúlt 15 évben a pennsylvaniai állami egyetem biológusa, Victoria Braithwaite más kutatókkal együtt alapvető bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a halak tudatosan érzékelik a fájdalmat. „Egyre többen fogadják el azt a tényt, hogy a halak is éreznek fájdalmat. Valószínűleg különbözik attól, amit az emberek éreznek, de mindenképp fájdalom” – mondja Braithwaite a Hakai Magazin cikkében, amely átfogóan tárgyalja a kérdést. A halak ugyanis rendelkeznek azokkal a speciális idegsejtekkel, (nociceptorokkal), amelyekkel az olyan hatásokat, mint a magas hőmérséklet, az erős nyomás, vagy a maró vegyszerek érzékelni lehet. Azt is tudjuk, képesek ugyanazokat a fájdalomcsillapítókat (opioidokat) kiválasztani, mint az emlősök. Ezen kívül, ha sérülés éri a halakat, agyuk hasonló módon működik, mint az emlősöké: ha megszúrunk egy aranyhalat a kopoltyúja mögött, stimulálódnak a speciális idegsejtek, és az elektromos jelek hullámai elindulnak az agynak azon területei felé, amelyek a tudatos érzékelésben játszanak szerepet.

A viselkedésük is azt mutatja, hogy a halak tudatosan érzékelik a fájdalmat. Egy kísérletben kutatók ragyogóan színes Lego kockákat szórtak egy olyan tartályba, amelyben szivárványos pisztrángok voltak. A pisztrángok kerülik az ismeretlen tárgyakat, mert veszélyesnek ítélik őket. De amikor fájdalmas, ecetsavas injekciót kaptak, jóval kisebb valószínűséggel mutattak olyan védekező viselkedést, mint általában, vélhetőleg azért, mert a fájdalmuk jobban lekötötte figyelmüket. Azok a halak azonban, amelyek morfin injekciót is kaptak a normális viselkedést tanúsították. Mivel a morfin csak a fájdalom érzetet tompítja az agyban, és nem magának a fájdalomnak az okát szünteti meg, ez azt kell, hogy jelentse, a változás nem fiziológiailag következett be, hanem mentális állapotukban. Ezen kívül, ha reflexszerűen reagáltak volna a csípős savra, akkor sem mutattak volna viselkedésmódosulást a morfium hatására.

Néhány évvel ezelőtt Lynne Sneddon, a liverpooli egyetem biológusa, aki a halak fájdalomérzetének területén vezető biológusként ismert a világban, különösen érdekes kísérletekbe kezdett. Az egyik tesztben zebrahalaknak két választási lehetőséget adott. Egy üres, csak vizet tartalmazó akváriumot és egy olyat, amely teljesen be volt rendezve megfelelő talajjal, növényekkel, és láthatók voltak más halak is. A kísérleti alanyok folyamatosan a lakályosabb részben tartózkodtak. Amikor egyes halaknak savas injekciót adtak, és az üres rész vizét lidokainnal, fájdalomcsillapítóval dúsították, azok szívesebben tartózkodtak ott. Azonban, ha a fájdalomcsillapítót injekcióban kapták a halak, maradtak a kövek és növények között.

A tények, miszerint a halak éreznek fájdalmat, tehát egyre nyilvánvalóbbak. 2013-ban az amerikai állatorvosi társaság új irányelvet adott ki, amely szerint: „A felgyülemlett bizonyítékok azt az álláspontot támogatják, hogy a fájdalomokozás elkerülésének érdekében a halakkal szemben ugyanazt a bánásmódot kell alkalmazni, mint a szárazföldi gerincesek esetében”. Természetesen vannak tudósok, akik azt állítják, a halaknak nem elég fejlett az agyuk a tudatos fájdalomérzethez, de ma már kisebbségben vannak. Sokkal többen erősítették meg Braithwaite és Sneddon eredményeit. Az elmének nem kell emberinek lennie ahhoz, hogy szenvedni tudjon.

Az állatok jogai és jólléte

Két fogalom megkülönböztetése fontos lehet: az állatok jogai és az állatok jólléte. Gere Tibor agrármérnök, az MTA doktora egy 2008-as tanulmánya szerint: „Az állatok jóléte, az állatok stresszmentes életét és az örökletes hajlamaik, adottságaik teljes kibontakoztatását lehetővé tevő környezeti feltételek biztosítását jelenti. Az állatok jogai abból a nézetből származnak, hogy az emberhez hasonlóan, joguk van a szabadsághoz és a jólléthez. Az UNESCO 1978-ban fogadta el az Állati Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely annak megértéséből indul ki, hogy az élet egyetemleges, minden élőnek azonos az eredete és minden idegrendszerrel rendelkező állatnak meg kell adni a speciális jogait. E szerint nem lehet rossz körülmények között tartani, velük kegyetlenül bánni. Ha még is meg kell őket ölni, annak gyorsan és fájdalommentesen kell történnie. Az állati jogokkal ellentétes azok időtöltési célból való vadászata, horgászata. Minthogy ezek az ajánlások még messze nem elfogadottak széles körben, és az ipari körülmények között folyó állattenyésztésből származó élelmiszerek alapvetőek, az utóbbi időben világon több szervezet küzd azért, hogy a kormányok minél nagyobb számban hozzanak olyan törvényeket, amelyek azt szabályozzák, hogy milyen körülmények között lehet állatokat tartani farmokon tenyésztés céljából, igásállatokként, kutatóintézetekben, cirkuszokban, otthonokban társként. Milyen feltételek mellet élhetnek vadon, szolgálhatnak rekreációs célokra. Ez lenne az Állati Jóllét Egyetemes Nyilatkozata.

Varga Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!