Előző
Következő
új cikk

Külföld

Lefölözik az állami vagyont

Népszava|2018. jan 10. 05:31
[A+ A-]

Az iráni teokrácia nem ellenfele, hanem egyik haszonélvezője a korrupciós hálózatnak Fotó: AFP/Atta Kenare

Az iráni rezsimé a gazdaság mintegy nyolcvan százaléka. Építési vállalatok, bankok és labdarúgó csapatok is központi tulajdonban vannak.

Elcsendesedtek az iráni tüntetések, ez azonban nem azt jelenti, hogy az emberek hirtelenjében rendkívül elégedettek lennének a rezsimmel. Sőt, egyre több olyan hír lát napvilágot, amely szerint a korrupció egészen elképesztő méreteket ölt, így részben ez az oka annak, hogy miközben nőnek az állami bevételek, a szociális kiadásokat folyamatosan csökkentik.

Az adópénzek egy jelentős hányada is a politikai elit zsebébe folyik. Szadeg Laridzsáni ajatolláh, az őrök tanácsának tagja, az ország főbírája, összesen 63 bankszámlával rendelkezik, amelyekre becslések szerint minden évben 56 millió eurónyi kenőpénzt helyeznek el. Hatalmas összeg ez, kivált abban a perzsa államban, ahol a lakosság 40 százaléka a létminimum alatt él. Azért is megdöbbentő , mert a Világbank adatai szerint – a 2015 júliusában az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával és Németországgal megkötött nukleáris megállapodásnak köszönhetően - az ország pénzügyi mutatói folyamatosan javulnak. 2016-ban a gazdasasági növekedés 13 százalék körüli volt, az olajexport 60 százalékkal emelkedett, az állam bevételei pedig 80 százalékkal. Bár a nyersanyagokon kívüli termékek exportja 9 százalékkal csökkent, így is meglepő, hogy a munkanélküliség 12,6 százalékra nőtt, legalábbis a hivatalos adatok szerint.

A Világbank részint arra vezeti vissza ezeket az egymásnak ellentmondó adatokat, hogy az iráni gazdaságnak kevés potenciálja van az új munkahelyek teremtésére. A síita klérus ugyanis drasztikusan csökkentette a magángazdaságok szerepét. Ennek aránya a GDP-nek mindössze 20 százaléka. Ezek a sajátos tulajdoni viszonyok még az Irak és Irán közötti háborút követően alakultak ki. A kilencvenes években ugyanis a Forradalmi Gárdára bízták az ország újjáépítését. A köznép által csak Paszdarannak nevezett szervezet gátakat, utcákat, sínhálózatot épített. Az állami közbeszerzéseknél elsőbbséget élvezett még abban az esetben is, amikor drágább ajánlattal állt elő egy rivális cégnél – emlékeztetett a Die Welt.

Még rosszabb lett a helyzet Mahmúd Ahmadinezsád 2005-ös elnökké választását követően. Meghirdette a privatizációt, ez azonban egy központilag irányított kampány volt, melynek során állami vállalatokat őskonzervatív szervezeteknek játszottak át, vallási alapítványoknak, a hadsereg nyugdíjalapjainak, a titkosszolgálatoknak, a Forradalmi Gárdának, valamint az Ali Hamenei által irányított szervezetnek, a Setadnak.

Hameneihez és köreihez köthető tehát az iráni gazdaság egy jelentős hányada. A rezsim építési vállalkozásokat, légitársaságokat, bányákat, biztosító társaságokat, pénzintézeteket, erőműveket, távközlési vállalatokat, focicsapatokat és szállodákat focicsapatokat és szállodákat is működtet.

Ahmadinezsád utóda, a mérsékelt reformer Hasszan Rohani próbált fellépni a visszásságok ellen, ám igencsak meg van kötve a keze. Megválasztásának évében, 2013-ban lépéseket próbált tenni a Forradalmi Gárda gazdasági hatalmának visszaszorításáért, ám nem járt sikerrel: kizárólag a Hatam-ol-Anbia nevű építési vállalat kapott állami megrendeléseket, ötmilliárd euró értékben. Ez a cég szintén a Paszdaranhoz köthető. Sokat lefölöz az állami vagyonból a rettegett baszidzs milícia is. S akkor még nem is szóltunk arról, hogy a rezsim évi 700 millió euróval segíti a libanoni síita milíciát, a Hezbollaht, valamint izraeli források szerint 120 millióval a palesztin radikális szervezetet, a Hamászt. Teherán fegyverezte fel a jemeni húszi lázadókat, illetve fizeti a Szíriában harcoló síiták bérének egy részét. Szíriába áramlik a legtöbb iráni adópénz: összesen 50 ezer embert finanszíroz a teheráni vezetés. Teherán ráadásul 3,8 milliárd eurós hitellel segítette ki Bassár el-Aszad rezsimjét.

Több ezer ember rács mögött
Közlések szerint az iráni megmozdulások során sokkal több embert tartóztattak le az eddig véltnél. A titkosszolgálatok és a belügyminisztérium által közöltek alapján összesen 3700 ember került rács mögé – közölte a reformerként ismert politikus, Mahmúd Szadegi. Eddig 1000-1800 letartóztatásról esett szó. Az Icana hírügynökségnek adott interjújában követelte, hogy a hatóságok haladéktalanul értesítsék az őrizetbe személyek hozzátartozóit. A tüntetések során legalább 21 személy vesztette életét.
A teheráni igazságszolgáltatás ugyanakkor azt közölte, hogy időközben 200 tüntetőt, főként diákokat, engedtek szabadon. A tiltakozások további résztvevőit is elengedik, ám a megmozdulások szervezői rács mögött maradnak. Biztosan nem nyerik vissza szabadságukat az iráni ellenzéki mozgalom, a Népi Mudzsahedin tagjai. (A csoportot Maryam Rajavi alapította 1965-ben. Célja eredetileg Reza Pahlavi sah dinasztiájának megdöntése volt, majd egy marxista rezsim bevezetése Iránban. Később összekülönbözött Ruholláh Komeini rezsimjével.) Őket államellenes bűncselekményekkel vádolják, s a helyi törvénykezés értelmében akár halálbüntetéssel is sújthatják aktivistáikat.
Ali Hamenei, az ország vallási vezetője, a megmozdulásokkal „Irán ellenségeit” vádolta, akik összefogtak „a perzsa állam és az iszlám ellen”.

R.T.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!