Előző
Következő
új cikk

Külföld

Kihívások időszaka az Unióban

Népszava|2018. jan 11. 05:33
[A+ A-]

Az idei év magyar szempontból legizgalmasabb brüsszeli eseményei az Európai Unió következő hosszútávú költségvetése, a magyarországi jogállam rendszerszintű megsértésének veszélyére figyelmeztető európai parlamenti állásfoglalás és a közös bevándorláspolitika körül kibontakozó viták lesznek.

Míg a büdzséről csak jövőre állapodnak meg a tagállamok és a szintén döntéshozó Európai Parlament, addig az EU-szerződés 7. cikkelyének beélesítésére felszólító parlamenti határozat legkésőbb szeptemberben kerülhet a képviselőtestület plenáris ülése elé. Elfogadásához a képviselők kétharmadának az egyetértése szükséges, amit nem lesz könnyű megszereznie a holland zöldpárti Judith Sargentini jelentéstevőnek.

Az EP-vel párhuzamosan az Európai Bizottság is azon dolgozik, hogy javaslatára a tagországok megindítsák a “nukleáris opciónak” nevezett procedúrát, de nem Magyarország, hanem a jogállamiságot szerinte egyedüliként szisztematikusan megsértő Lengyelország ellen. A brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testület várhatóan január végén készül el az előterjesztésével, a kormányok pedig februárban tartják az első vitát róla. Az eljárás első szakasza nem szankciókat helyez kilátásba, hanem párbeszédre szólítja fel az érintett országot.

Junckerék az év végére ígérnek egy újabb előterjesztést a demokrácia és a jogállam megerősítését célzó átfogó uniós eszközrendszer létrehozására, miután az elmúlt években kiderült, hogy a közösség nem tud gyorsan és hatékonyan fellépni a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének leépítésével szemben.

Az EU értékek tiszteletben tartásának a követelménye téma lesz a közösség költségvetéséről szóló vitákban is. Az Európai Bizottság májusban terjeszti elő a részletes javaslatait, amelyben — információink szerint — külön kiadási tételt szentelne az uniós értékek érvényesülését elősegítő politikáknak és projekteknek. Elsősorban a nettó befizetők — köztük Franciaország és Németország — szorgalmazzák, hogy az uniós alapok folyósítását a jövőben kössék össze a tagállamok demokratikus teljesítményével. Ezt Magyarország és a régió több más országa ellenzi. Az Egyesült Királyság 2019. márciusi távozása nyomán a büdzséből évi 13-15 milliárd euró fog hiányozni, amelynek több mint a felét tagállami befizetésekből és esetleg új adókból kell pótolni, ha a huszonhetek nem akarják jelentősen apasztani a közösségi kasszát. A magyar kormány már bejelentette, hogy kész emelni a hozzájárulásait.

Júniusra remélnek egyezséget a brüsszeli döntéshozók az EU migrációs stratégiájáról, amely szintén megosztja a keleti és a nyugati tagországokat. A menedékkérők állandó, EU-n belüli elosztását célzó jogszabályi javaslatról hosszú ideje tart a kötélhúzás a kormányok között, az ellenzők táborát Magyarország vezeti. A rendelettervezet már az állam- és kormányfők asztalán van, akik a jövő hónapban esedékes brüsszeli találkozójukon újból nekigyürkőznek a kompromisszum megtalálásának. A közép- és kelet-európaiak makacs ellenállását a terheket hordozó tagállamok a szolidaritás elutasításának tekintik, ami szerintük az integráció kettészakadásával fenyeget. Brüsszeli illetékesek szerint, az eurózóna tervezett reformja lehet az eszköz arra, hogy a “lázadókat” jobb belátásra bírják, és megakadályozzák az EU erózióját.

A monetáris unió elmélyítésével kapcsolatos elképzeléseit tavaly decemberben letette az asztalra az Európai Bizottság. Idén várhatóan jogszabályi előterjesztésekbe foglalja a javaslatait, többek között az eurót használó országok pénzügyi stabilitását szolgáló közösségi eszköz, illetve költségvetési tétel létrehozására. A tervek szerint a közös valuta bevezetésére vállalkozó országok is részesülnének a plusz forrásokból. A kezdeményezésekről csak a német kormány megalakulása után kezdődhet alkudozás.

Brüsszelben októberre várnak egyezséget a Brexitről, mert a megállapodás intézményi és tagállami ratifikációjára legalább félévet kell szánni. Előreláthatólag márciusban kezdődnek az intenzív tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatairól.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!