Előző
Következő
új cikk

Belföld

Határvédelem luxusáron

Népszava|2018. jan 10. 21:40
[A+ A-]

KREATÍV BESZÁMOLÓ - Figyelemre méltó elnagyoltsággal kezeli a számokat az Országos Rendőr-főkapitányság. Meglehet, a határvédelemhez nem kötődő kiadásokkal duzzasztanák a brüsszeli számlát - Fotó: BOTÁR GERGELY/KORMANY.HU

 Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – áradnak a különös tételek, miután Harangozó Tamás fél tucat állami szervből szorította ki a határvédelmi kiadásokat.

270 milliárd forint felét követeli a kormány Brüsszeltől – tavaly nyár végi igényében a kabinet a szolidaritásra hivatkozott, mondván ennyit költött a menekültügyi helyzet kezelésére, többek között a határkerítésre, amely szerinte megvédi Európát a migránsáradattól. Azt azonban a kabinet azóta sem tisztázta, hogy ez az összeg pontosan miként állt össze.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője ezért írásban kérte az érintett szervezetektől: évre és kiadási csoportra lebontva ismertessék a költségeket. Az ellenzéki politikus kérésére a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda csak egy összesítő táblázatot készített arról, hogy mennyi volt 2015-ben, 2016-ban és 2017 első félévében az egyes állami szervezetek „menekültkiadása.” Ezért Harangozó mind a 19 érintett apparátusnál közérdekű adatigénylési eljárásban próbált érdemi információhoz jutni.

Így is elnagyolt választ adott Országos Rendőr-főkapitányság, amely mintegy 100 milliárd forintot számolt el a „migrációs helyzetre”. A legnagyobb tétel 60 milliárd forint volt, a szűkszavú indoklás szerint ennyit vittek el a személyi kiadások és járulékok, illetve dologi és egyéb költségek. Azaz az ORFK érdemben nem közölt semmit. Hallgatagságának okáról csak találgatni lehet, ám megeshet: azért nem közlékenyebb a szervezet, mert olyan beszerzéseket is „számlázna” az EU-nak, amelyek nem kapcsolódnak a menekülthelyzethez. Mint ismert, 2015 őszén a kormány bevezette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, majd többször meg is hosszabbította azt – így 2018 márciusában fut ki.

Ez egyfajta „nagyon puha rendkívüli állapot”, ami alatt az állami szervezetek számos megkötés alól mentesülnek, például több esetben eltekinthetnek a közbeszerzéstől. Márpedig – Orbán Viktor közlése szerint – csak 2017-ben több mint 15 milliárd forintot fordított a rendőrség autóvásárlásra. Közbeszerzési eljárás hiányában az akvizíció nem nyilvános, de szakértői becslések szerint 9-10 milliárd forintért vásárolhatott négykerekűeket a szervezet az év első felében. „Az teljesen rendben van, ha a határhoz vezényelt terepjárókat és csapatmozgató járművekhez próbál uniós hozzájárulást szerezni a rendőrség, az viszont csöppet sincs rendben, ha esetleg a budapesti járőrkocsikat is az EU-val fizetteti ki a kormány, ráadásul úgy, hogy a migrációra hivatkozva mellőzi a közbeszerzést, így senki nem látja, milyen pénzek mozognak” – magyarázta Harangozó.

A jelek szerint nem csak az a baj, hogy az apparátus a migrációhoz lazán sem kapcsolódó feladatait is ráterhelné az EU-ra: túlárazottnak tűnik a menekültinfrastruktúra, például a tompai és a röszkei tranzitzóna. Ahhoz képest, hogy a zónák lényegében csak dróthálóval körbekerített, közművesített területek, ahol zúzottkő-ágyon konténerek állnak, meglehetősen sokba kerültek. A rendőrség mintegy 16,7 milliárd forintot költött a tranzitzónák bővítési, üzemeltetési és fenntartási feladataira.

Legalább ilyen furcsa, hogy a Büntetés-végrehajtás országos parancsnoksága is 1,7 milliárd forintot jelöl meg tranzitzóna kialakítása címén, amihez még hozzá is csaptak további 1,9 milliárdot, mondván ennyibe került a tranzitzónák bővítése. És itt még nem ér véget a lista: az adatok szerint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is 2,66 milliárd forintért hozott létre és működtet tranzitzónákat. Azaz összességében majdnem 23 milliárd forintba kerülnek a tranzitzónák. Összehasonlításképpen – hozott példát Harangozó –, a Magyar Nemzeti Bank 2014 nyarán 13,8 milliárd forintért (plusz áfa) vette meg Budapest egyik legdrágább – irodaházként működő – bérpalotáját.

A Miniszterelnökség a migrációs helyzettel kapcsolatos költségeinek zömét, mintegy 1,4 milliárd forintot kommunikációra költötte, többek között az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, illetve a migránskampányra – ez derül ki azokból a kormányhatározatokból, amelyekre a Miniszterelnöki Kabinetiroda hivatkozik a Harangozó adatigénylésre adott válaszban. A jelek szerint ennek felét szintén behajtaná az EU-tól a kormány. Azaz arra kéri az európai közösséget, hogy a finanszírozza a szolidaritás megtagadását és saját kritikáját.

(Folytatása következik: a következő - az online felületen is megjelenő - lapszámunkban a kormányzati elszámolás további részleteiről, például a határkerítés költségeinek visszásságairól írunk.)

Nagy B. György

Lájkoljon minket a Facebook-on is!