Előző
Következő
új cikk

Belföld

Ellenzéki túlélési trükkök Szigetváron

Népszava|2018. jan 11. 05:04
[A+ A-]

Fotók: Csortos Szabolcs

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Szigetvár.

– A tehetséges szigetvári fiatalok menekülnek a városból – morogja lemondóan egy ötvenes éveit taposó pedagógus, aki húsz éve tanít a baranyai városban. – Nincs hét, hogy ne hallanék arról, melyik volt tanítványom hagyja el az országot. Ez tragédia a városnak.

A szigetváriakat arról faggattam, hogy mennyire nehéz ma egy ellenzéki vezetésű város helyzete. A kérdezettek túlnyomó többsége szerint a 10 és félezer lelkes település nem attól szenved, hogy a városvezetés ellenzéki, hanem attól, hogy elvándorolnak a fiatalok. 350-400-ra tehető a külföldön dolgozók száma, ami az aktív korúaknak ugyan csak a 7-8 százaléka, a huszonéveseknek viszont már a harmada.

A legfájóbb azonban az, ismételgetik a szigetváriak, hogy a legrátermettebbek mentek el.

A fentiekkel nem vitázik Vass Péter, a város 59 esztendős polgármestere. Vass szerint immár az alapszakmák gyakorlóiból van elemi hiány a városban, s ha jönne egy befektető, és esztergályost, lakatost, autószerelőt, kőművest, ácsot, asztalost, buszsofőrt, pincért, informatikust vagy mérnököt keresne, hiába tenné. A fővárostól 240 kilométerre lévő, nehezen megközelíthető Szigetváron 1990 után 20-25, a környező falvakban 50-80 százalékos volt a munkanélküliség, s azok a vállalkozások maradtak meg, amelyeknek az alkalmazottak alacsony bére biztosított „versenyképességet”. Az állástalanságtól és az éhbérből lett elege Szigetvár perspektivikusan gondolkodó huszon- és harmincéveseinek. Vagyis az elvándorlás okai már negyedszázada megteremtődtek, ám azt, hogy a jelenség mégis az elmúlt években gyorsult fel, Vass Péter az ország kilátástalan helyzetével magyarázza.

Három éve a kormánypártok totális vereséget szenvedtek Zrínyi városában. A nyolc egyéni helyből hetet egy civil szervezet, a Szigetvári Emberekért Egyesület (SZEE) jelöltjei szereztek meg, miközben az addig állatorvosként praktizáló Vass Péter függetlenként – balos támogatással, de kampányát saját pénzből finanszírozva – elnyerte a polgármesterséget. Az ellenzék sikerében szerepe volt annak, hogy a Fidesz semmit se tudott tenni a városért, és a város irányítóinak zavaros ügyei voltak. Az SZEE jelöltjei – akik között volt könyvtárigazgató, iskolai direktor, kultúrházvezető és vállalkozó – hitelesek voltak a szigetváriak számára, valamennyien bizonyítottak már szakmájukban és a közösségi életben.

Sokan azt várták, hogy a választáson a Fideszt legyőző szigetvári képviselők kemény kritikusai lesznek a kormánynak. Nem ez történt. Vass Péter ironikusan annyit mond, hogy jó kapcsolatban akar lenni a kormánnyal városa érdekében. A mostani városvezetés 460 millió forintos tartozással vette át az évente 2,3 milliárdból gazdálkodó önkormányzatot. A kormány megígérte, hogy a fideszes városvezetés által másfél év alatt produkált mínuszt 3-4 év alatt kifizeti. Eddig négy részletben kapott is Szigetvár 370 milliót, tudom meg Vass Pétertől, ám közben kiderült, hogy a korábbi városvezetésnek volt még további 170 milliós „sara”. A kormány nem mutat hajlandóságot arra, hogy rendezze ezt a tartozást. Ráadásul a 2008-ban átadott szigetvári fürdő miatt is volt a város egyik cégének 400 millió forint hitele, amit Vass többszöri kérésére sem vállalt át a kormány (másutt ezt is lenullázták az önkormányzatok konszolidálásakor).

A fentiek okán Vass és csapata takarékossági intézkedésekre kényszerült, s ezek némelyike érzékenyen érintett a Fideszhez közel állókat. Az önkormányzat számítógépeit 2014-ig havi egymillió forintért javította egy cég, amely a választás után már 600 ezerért is vállalta volna ezt a feladatot, de a város inkább arra bízta ezt a munkát, aki ellátta mindezt 72 ezer forintért. A jelenlegi jegyző bérén elődjéhez képest évente 5 milliót(!) spórol a város, amiképp a vízmű mostani vezetőjén is (a korábbi vízműfőnök az előző polgármester nevelt fia volt). Egy fideszes politikus cége 2014-ig havi 1,2 milliót számlázott kommunikációs feladatokért, vele is szerződést bontottak, s munkája senkinek sem hiányzik.

Teljesen azért nem lehet megszabadulni a fideszes érdekköröktől: az első évben az önkormányzat beadott nyolc fejlesztési pályázatot, abból ötöt a város dolgozott ki, hármat a fideszes irányítású megyei közgyűlés által ajánlott csapat. Utóbbi mindig nyert, a város saját kidolgozású tenderei soha.

– Értettem belőle – bólint belátó mosollyal Vass Péter. – Azóta csakis a megye segítségével pályázunk. Hisz ők nyilván sokkal jobban értenek hozzá. Kérnek ugyan négy vagy öt százaléknyi munkadíjat, de nem érdekes, ha így kell ezt csinálni, hát így kell. A lényeg, hogy velük mindig nyerünk. Három év alatt 6,5 milliárdot.

Rekreációs központtal bővül a fürdő

Rekreációs központtal bővül a fürdő

A megye közvetítésével megszerzett uniós támogatások révén Szigetváron felújítják az óvodákat, a gyógyfürdőhöz rekreációs központ létesül, a közúti csomópontok korszerűsödnek, kerékpárutak és új orvosi rendelők épülnek, és elindult egy ivóvízminőség-javító program. Szigetvár ostromának 450. évfordulóján, 2016-ban a várra elköltöttek 580 milliót, így a műemléképület turisztikailag vonzóbbá vált. A következő másfél évben 700 milliót fordítanak a vár vendéglátó adottságainak javítására.

Ahhoz viszont, hogy Szigetvár idegenforgalma fejlődjön, szükség volna a gyógyfürdő milliárdos nagyságrendű bővítésére, s egy négycsillagos szállodára. Ez elképzelhetetlen magánbefektetők nélkül. Az ő szándékukat élénkítheti, hogy a város szőlőhegyén két éve megtalálták azt a zarándoktelepülést, ahol a törökök a középkorban az itt elhalálozott Szulejmán emlékét őrizték. Ha ott felépülne egy, a romokat stílusosan bemutató kiállító- és vendéglátóhely, akkor azt akár 25-30 ezer török turista is meglátogatná évente, hisz az Oszmán birodalom legnagyobb hatású uralkodóját hazájában hatalmas tisztelet övezi. A Szulejmán-kultuszra építő tervek léteznek már, megvalósításukhoz azonban 4-5 év kell, és az, hogy az M60-as sztráda ide is elérjen.

Tegyük hozzá: nem beszéltem olyan szigetvárival, aki abban bízna, hogy az idegenforgalom fejlődése önmagában léptékváltást hozhatna a városnak. Mindenki úgy véli, hogy a magyar bérek átlagát fizető, új, ipari vállalkozások is kellenek. Csakhogy az a tanult munkaerő, ami idecsalhatná a befektetőket, már külföldön dolgozik. A korábban megszólaló pedagógus – és még tucatnyi kérdezett – szerint ők már aligha jönnek haza, mert megtalálták számításaikat és jól érzik magukat odakint. Ez így látja Vass Péter is. Hozzáteszi, hogy a városban ma is van 400 állástalan, akiknek főképp a közmunka ad megélhetést, de ők a piaci alapon működő cégek elvárásainak nem felelnek meg.

Fejlesztési programra várva
A városi képviselő-testületben többséggel bíró Szigetvári Emberekért Egyesület (SZEE) elnöke, a könyvtárigazgatóként dolgozó, 42 esztendős Varga Zoltán úgy véli, hogy Szigetvár és térsége csak akkor tud kilábolni reménytelennek tűnő helyzetéből, ha a régió fejlesztésére kormányciklusokon átívelő, országos fejlesztési program készül. Program, ami valóban a térség embereinek a boldogulását keresi, s nem a „fejlesztők”-ét. Varga Zoltán – aki előbb a MIÉP, majd a Fidesz színeiben politizált, s 2006 óta civilként foglalkozik a közügyekkel – nem látja annak jelét, hogy készülne ilyen program.



Ungár Tamás írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!