Előző
Következő
új cikk

Belföld

Áder kihirdette - De miért is jó nekünk a korai voksolás?

Népszava|2018. jan 11. 21:18
[A+ A-]

Népszava fotó

Április 8-ra írta ki a következő országgyűlési választást Áder János köztársasági elnök. A pártok március 6-ig állíthatnak országos listát, de még sok a nyitott kérdés.

Nem okozott meglepetést Áder János. A köztársasági elnök április 8-ra írta ki a soron következő országgyűlési választást arra hivatkozva, hogy 1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Ezért - “tisztelegve az első szabad választások emléke előtt”- a 2018-as általános országgyűlési választást a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki.

Négy éve is sietős volt Ádernek, 2014-ben április 6-án voksolhattunk. Akkor azt mondta: „jogos elvárás, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra.”

– Négy évvel ezelőtt, és az utóbbi hetekben is sok szó esett a választások időpontjáról, pedig ez lényegtelen – legalábbis Szentpéteri Nagy Richard szerint. A politológus lapunknak kifejtette: Áder János hivatkozása az 1990-es választásokra egy „marhaság”. A szakértő ugyanis felidézte, hogy a 90-es választások első fordulója március 25-én volt. – Csak az államfő apparátusának köszönhetjük, hogy találtak valamit, amire Áder hivatkozhatott – vélekedett Szentpéteri Nagy.

Akcióban a KOM
Tíz országgyűlési egyéni választókerületben indítja el a Közös Ország Mozgalom (KOM) a közvélemény-kutatásait. A Gulyás Márton civil aktivista által életre hívott KOM még novemberben kezdett gyűjtésbe, hogy felmérhessék, melyik a legesélyesebb ellenzéki jelölt a 106 egyéni körzetben. A mozgalom úgy számolt, hogy egy választókerület felmérésére nagyjából 2 millió forint kell. A múlt héten még csak 2, 5 millió forintnál állt a számláló, ami csak egy választókerület átvilágítására lett volna elegendő. - Hiba volt, hogy nem frissítettük a számlálót jó ideje, így az nem adott valós képet a kutatásra felajánlott eddigi adományok mértékéről - mondta lapunknak Gulyás Márton.
Az aktivista szerint részben kis adományokból, részben jelentősebb (100-200 ezres) felajánlásokból és támogatásokból sikerült idáig eljutniuk. - A kampány végén a felajánlásokról és azok költéséről részletes tájékoztatást adunk a nyilvánosságnak, a kampányszámlánkra érkezett pénzekből kizárólag a meghatározott célra fordítunk minden fillért – hangsúlyozta az aktivista. Az eddigi támogatásokból már biztos, hogy fővárosi, baranyai, borsodi, csongrádi, nógrádi, szabolcsi, Vas, valamint Veszprém megyei körzeteket mérhetnek fel. A közvélemény-kutatásokat a választópolgárok személyes megkeresése alapján a Závecz Researche és a Medián végzi 1000 fős mintán. - A lehető legpontosabban feltérképezzük, hogy az indulni készülő ellenzéki jelöltek közül kinek mennyi esélye van arra, hogy az indulók különböző kombinációi mellett győzelmet érjen el a kiválasztott kerületekben, és hogy ebből milyen következtetéseket lehet levonni más hasonló választókerületekre nézve – fogalmazott Gulyás, hozzátéve: adatbázisaikat megosztják az ellenzéki pártokkal, hogy a köztük zajló és sokszor nehezen haladó jelölt- és kampánykoordináció a lehető leghatékonyabb lehessen.

ÖSSZEFOGTAK Karácsony Gergely vezetésével közös listán indul az MSZP és a Párbeszéd - Fotó: Vajda József

A köztársasági elnök döntése nyomán a pártok március 6-áig állíthatnak országos listát, amelyet a Nemzeti Választási Irodának (NVI) kell bejelenteniük. Még sok a nyitott kérdés, az viszont már biztos, hogy az MSZP és a Párbeszéd közös listán méretteti meg magát az áprilisi választáson, amelyet Karácsony Gergely, a két párt miniszterelnök-jelöltje vezet majd - jelentette be tegnap Molnár Gyula, az MSZP elnöke. A közös pártlista egyben azt is jelenti, hogy a szövetségeseknek a választáson nem az összes leadott szavazat 5 százalékát kell megszerezni a parlamentbe kerüléshez, hanem a voksok 10 százalékát. Molnár Gyula szerint az összefogásban részt vesznek a Liberálisok is. Lapunk érdeklődésére ugyanakkor a Liberálisoknál elmondták, egyelőre még nem született döntés arról, hogy pártként csatlakoznak-e a közös listához. Ez azért fontos, mert ebben az esetben - miután három párt szövetségéről lenne szó - már 15 százalék lenne a parlamenti küszöb.

Az MSZP vezetője a Népszavának elmondta, céljuk, hogy ne erről a 10 százalékról - további pártok szövetséghez való csatlakozása esetén 15 százalékról - legyen szó a hétköznapokban, hanem az abszolút többség megszerzéséről. A pártelnök arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy a közös listán pontosan hány hely jut majd a Párbeszédnek, mert állítása szerint erről még nem született döntés. – Csak az elvekben állapodtunk meg, valamint abban, hogy a kormányváltás után az MSZP és a Párbeszéd frakciója is részt vesz majd a kormánykoalícióban. A listáról a végleges döntést február 10-én, a párt kongresszusán hozzák meg - fogalmazott. Frakció alakításához jelenleg legalább 5 képviselőre van szükség.

A közös listát tehát Karácsony Gergely vezeti majd, ami azért okozhat gondokat, mert a Demokratikus Koalíció (DK) korábban egyértelművé tette: nem támogatnak olyan miniszterelnök-jelöltet, aki más párt listáján szerepel. Márpedig Zugló polgármestere továbbra sem mondott le más ellenzéki pártok bevonásáról. Molnár Gyulával közösen tartott sajtótájékoztatóján is elmondta: "nagy szeretettel és türelemmel várjuk, hogy felismerjék az ellenzéki oldalon, mi az ország érdeke". A politikus szerint egyébként szerencséje van a magyar választóknak azzal, hogy Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra, április 8-ára tűzte ki a választás időpontját. – Így ugyanis a lehető leghamarabb szabadulhatunk meg ettől a kormánytól - fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy a hátralévő 87 napban a szociális modell koncepcióját akarják megismertetni az emberekkel. Molnár Gyula úgy vélte, a magyarok többsége kormányváltást akar, de szerinte ez csak úgy lehetséges, ha mindenki megmozdul és kellő számban mennek el az emberek választani.

A DK korábban is erre az időpontra számított, bár "mindegy volt, hogy szövetségeseinkkel együtt mikor győzzük le a Fideszt" – reagált lapunknak Gréczy Zsolt, a párt szóvivője. Az LMP szintén üdvözölte a döntést: Kanász-Nagy Máté szóvivő azt mondta, így a lehető leggyorsabban kezdődhet meg a korszakváltás Magyarországon és a lehető leghamarabb el lehet zavarni a Fidesz-KDNP kormányt. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a Népszavának kijelentette: mindenképpen elindulnak a választáson, strukturálisan és politikailag is felkészültek. Mirkóczki hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) esetleges eljárása továbbra is fenyegeti a Jobbikot, de a választáson való elindulásukat ez nem befolyásolja. A Fidesznek Áder János döntéséről is Soros György ugrott be először, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint készen állnak a választásra, amelybe Soros be akar avatkozni.

Juhász: sehol sem támogatja az Együtt jelöltjét az MSZP
Az MSZP egyértelművé tette, hogy egyik körzetben sem lép vissza az Együtt jelöltjének javára – közölte Juhász Péter, az Együtt pártelnöke nem sokkal azután, hogy befejeződött az erről szóló tárgyalás közte, Molnár Gyula, az MSZP és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke között. Molnár Gyula viszont úgy vélekedett: csak informális megbeszélést tartottak, ahol semmi nem dőlt el. Gréczy Zsolt DK-szóvivő azt mondta a várakozó újságíróknak, hogy a DK elnöke nem nyilatkozik a megbeszélésről. A pártok közötti egyeztetés várhatóan ma folytatódik, a jövőben azonban már csak az Együtt és a Demokratikus Koalíció képviselője között. Juhász Péter állítása szerint Molnár Gyula azzal indokolta a szocialisták döntését, hogy csökkenne az állami támogatás, ha az MSZP az érintett körzetekben is visszaléptetné a jelöltjét.
Mint ahogyan azt korábban megírtuk, az okozta az MSZP és az Együtt közötti konfliktust, hogy a hétvégén kiszivárgott Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus csepeli indulásának híre. A körzetben 2014-ben Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa nyert Németh Szilárd rezsibiztos ellen, ezért sokan – párttársain kívül a DK-sok is - tényként kezelték, hogy 2018-ban újra megmérettetheti magát. Csepel mellett problémás körzet lehet az V. kerület is, ahol Juhász Péter indulna. Ellene az alig ismert Kovács Alexet sorakoztatják fel a szocialisták.
Budai Bernadett, az MSZP szóvivője lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy nem mondtak le a csepeli jelölés jogáról, azt azonban elismerte, hogy Kész Zoltán független veszprémi képviselő más elbírálás alá esik majd. - Kész Zoltán külön fejezet, mert ő elhozta a kétharmadot a Fidesztől. Nincs még végleges döntés erről, de van arra hajlandóság, hogy ugyanúgy függetlenként induljon az ellenzéki pártok támogatásával, mint korábban – mondta.


lásd még: Párthűség kontra kormányváltás

Lőrincz Tamás, Zoltai Ákos

Lájkoljon minket a Facebook-on is!