Előző
Következő
új cikk

Külföld

Világnézetek harca Prágában

Népszava|2018. jan 12. 05:31
[A+ A-]

Milos Zeman sok megnyilatkozása kétségessé teszi, hogy valóban alkalmas elnöknek Fotók: AFP/Michal Cizek

Milos Zeman a cseh elnökválasztás első fordulójának nagy esélyese, végső győzelme azonban távolról sem biztos.

Az Európai Unióban Csehországban rendezik meg az év első fontos választását, a hagyományoknak megfelelően pénteken és szombaton járulhatnak az urnákhoz a választók. Valószínűtlen azonban, hogy már a hétvégén kiderül, ki lesz az ország új államfője, mert várhatóan egyetlen jelölt sem tesz szert abszolút többségre.

Ez az ellentétek elnökválasztása lesz. Az egyik oldalon ugyanis a hivatalban lévő államfő, a muzulmán bevándorlókkal szemben rendre kikelő, euroszkeptikus, Moszkva-barát szólamairól és nem éppen úriemberi megnyilatkozásairól ismert Milos Zeman elnök áll, s reméli, hogy újabb öt évet kap a választóktól. Legnagyobb ellenfele, a 68 éves vegyészprofesszor Jirí Drahos, aki gyökeresen más személyiség. Halk szavú, igazi tudós, tavaly köszönt le a Cseh Tudományos Akadémia elnöki tisztségéről, s egyértelműen EU-párti.

Zeman annyira magabiztos, hogy stábja nem költött televíziós kampányfilmekre, ő maga pedig a televíziós vitákban sem vett részt. Teljesen szokatlan választási hadjáratot folytatott, amit az is magyaráz, hogy az eltelt öt évben folyamatosan járta a vidéket, s olyan beszédeket mondott, mintha országa permanens kampányban lenne. Ez a stratégia részben bevált, mert népszerűsége az utóbbi években nem csökkent 30 százalék alá, a legutóbbi két felmérés szerint ráadásul már több mint 40 százaléknyian voksolnának rá: a STEM szerint az első fordulóban 45,5 százalékra tehet szert, a TNS Kantar & Median pedig 42,5 százalékon mérte.

Zeman elsősorban azokra a vidéki, iskolázatlan rétegekre épít, amelyeknél népszerű a radikális hangnem, s amelyeknél lehet a bevándorlókkal szembeni félelmekre építeni egy olyan országban, ahol egyébként alig él migráns. Az öntörvényű elnök a tavaly októberi parlamenti választáson győztes párt, az ANO választóit is meg akarja nyerni magának. Bár Andrej Babis a liberális populista politikai erő elnöke képtelen a kormányalakításra (szerdán egy héttel elhalasztották a bizalmi szavazást), Zeman kijelentette: kitart mellette. Ez a cseh belpolitikai hazárdjáték akár hónapokig is eltarthat. A cseh államfő által megcélzott réteghez sorolhatjuk a nyugdíjasokat is, az idősebbek körében nagyságrendekkel népszerűbb, mint az őt nem túlságosan sokra tartó fiatalok között.

Zemant egyesek Donald Trumphoz hasonlítják. Stílusa valóban az amerikai elnökét idézi, de ez a párhuzam azért túlzó, mert neki legalább van némi fogalma az ország ügyeiről, a kül- és belpolitikáról, hiszen 1998-2002 között miniszterelnökként szolgált.

A hivatalban lévő elnök ízig-vérig politikus, szemben Drahossal. Utóbbi ismert tudós, akinek legalább egy tucat szabadalom fűződik a nevéhez. Hat éven keresztül irányította a Cseh Tudományos Akadémia munkáját. Finoman fogalmazva nem gyújtó hangú beszédeiről, kirohanásairól ismert, bírálói szerint kicsit olyan, mint a „desztillált víz – színtelen és íztelen”. Nem kizárt azonban, hogy ez a visszafogottság valójában jól átgondolt stratégia. Célja ugyanis az, hogy minél kevesebb ellenséget szerezzen magának. Ez nagyon jól jöhet neki a második fordulóban: ha sokkal kevésbé elutasított, mint Zeman, azzal a saját javára döntheti el az elnökválasztást.

A felmérések szerint Drahos nem tekinthető esélytelennek. Miközben ugyanis a TNS Kantar & Mediannál 15, a STEM-nél pedig 17 százalékos Zeman előnye vele szemben, az elnök a második felvonásban már nem képes jelentősen emelni támogatottságán. Mindkét említett iroda azt hozta ki, hogy az esetleges második fordulóban Drahos 4-6 százalékkal előzheti meg Zemant.

Akad azonban egy bizonytalansági tényező, méghozzá az egykori jobboldali elnök, Mirek Topolánek személye. 2006-tól három éven át állt jobboldali kormány élén, kabinetje a 2009 márciusában megtartott bizalmi szavazáson bukott meg. Nem valószínű ugyan, hogy bekerül a második fordulóba, de az ő szereplése a legkiszámíthatatlanabb. Elképzelhető azonban, hogy még csak a harmadik helyre sem fut be, s „bronzérmes” az a dalszövegíró-vállalkozó Michal Horácek lesz, aki a szerencsejátékkal tett szert figyelemreméltó vagyonra.

Bár az Európai Unió jövője szempontjából nyilván nem sokat nyom a latba, ki lesz a cseh elnök, azért sem, mert papíron csak reprezentatív feladatokat lát el, nem lenne jó hír Brüsszel számára, ha Zeman további öt évig maradna az „ország arca”. Karácsonyi televíziós beszédében sem kertelt: azzal vádolta az EU-t, nem védi megfelelően külső határait. „Meggyőződésem, hogy a kötelező kvóták javaslata a történelem szemétládájába kerül” - vélte. Öntudatosan hozzátette: „Senki sem írhatja elő nekünk, kit engedünk be a területünkre”. Bár Drahos szintén nem akar kötelező betelepítést, elutasítja, hogy referendumot írjanak ki Prága uniós tagságáról, és támogatja az euró bevezetését, miközben a lakosság 85 százaléka nem kívánja feladni a koronát.

Beavatkozna a Kreml az oroszbarát jelölt mellett?
Csehországban is tartanak attól, hogy a választási folyamatba beavatkozik Oroszország, méghozzá az oroszbarát Milos Zeman mellett. Ivan Gabal, a cseh parlament védelmi és belbiztonsági bizottságának volt elnöke a Financial Timesnak elmondta, más ügyekben már korábban is tapasztaltak befolyásolási kísérleteket a Kreml részéről, így 2007-ben, amikor az Egyesült Államokkal a rakétavédelmi rendszerről tárgyaltak.
A szakértők nagy része azért úgy véli, a mostani választás nem olyan jelentős Moszkvának, hogy lépéseket tegyen a választás eredményének megváltoztatására. Azt mindenki tudja, ki a Moszkva által preferált jelölt, de eddig nem is volt tapasztalható különösebb dezinformációs kampány Oroszország részéről. Jakub Janda, az Európai Értékek nevű prágai kutatóintézet munkatársa azonban úgy látja, nem zárható ki, hogy az oroszok mégis beindítják internetes gépezetüket, s feltörik Zeman ellenfeleinek email fiókját. Erre azonban inkább csak a második forduló közeledtével lehet számítani. A cseh belügyminisztérium korábban hivatalt hívott életre a kibertámadások ellen. Ennek feladata egyebek mellett az álhírek vizsgálata.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!