Előző
Következő
új cikk

Külföld

Az arab tavasz végnapjai

Népszava|2018. jan 12. 05:32
[A+ A-]

A fiatalok közül sokat őrizetbe vettek a rendfenntartó erők Fotó: AFP/Fethi Belaid

A tunéziai jázminos forradalom az arab tavasz egyetlen sikertörténete volt. De Tunézia újra forrong, ami visszavetheti a demokratizálódást az országban.

Hétfő óta demonstrálnak a tunéziai városokban a kormányzat, az árak és az adóemelések ellen. A megmozdulások több településen erőszakba csaptak át, a zömében nagyon fiatal tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, amire könnygáz volt a válasz. Tegnapig 550 embert tartóztattak le a hatóságok, a zavargásoknak egy halálos áldozata és több tucatnyi sérültje van. A társadalmi-politikai követeléseket zászlajukra tűző tüntetésekbe mindeddig nem vegyültek szélsőséges hangok, de bizonyos fokú antiszemitizmus felszínre került, amikor a tüntetésekkel egyidőben ismeretlenek két Molotov-koktélt dobtak Tunézia legrégebbi zsinagógájára.

Az arab tavasz mintaországának tekintett Tunézia bajban van, a társadalmi elégedetlenség igen nagy. A Ben Ali diktatúráját megdöntő jázminos forradalom óta eltelt hét évben Tunéziának tíz kormánya volt, ami jelzi, hogy a stabil demokratikus politikai rendszer még várat magára. A médiának nyilatkozó tüntetők többsége a még mindig élő korrupciót, a megállíthatatlanul zuhanó életszínvonalat, valamint a kormányzat legújabb megszorító intézkedéseit jelölte meg utcára vonulásának okaként, de többen azt is megemlítették, hogy a tíz kormány közül csupán egyetlen ígért tényleges szabadságot és demokráciát.

A jelenlegi demonstrációk közvetlen kiváltó oka az volt, hogy január elsejétől lépett életbe az új kormányzati megszorító csomag. Drágultak az üzemanyagok, az alapvető élelmiszerek, a szolgáltatások zöme, köztük az internet, a telefonbeszélgetések és pluszadókat róttak ki a személygépkocsikra valamint a szállodai szolgáltatásokra. Ez utóbbi érzékenyen érinti a turizmusból élő országot, amelynek gazdaságát amúgy is rendkívüli mértékben megviselte, hogy a terrortámadások miatt megcsappant a turizmus. A megszorításokat annak a reformprogramnak a keretében hozta a kormányzat, amelyre a nemzetközi hitelezők feltételeinek teljesítése érdekében kényszerült. A Nemzetközi Valutaalap emellett politikai változásokat, mélyreható demokratizálódást is sürget.

A jelenlegi demonstrációk (egyelőre) nem mérhetők a jázminos forradalomhoz, de a legnagyobb ellenzéki párt, a Népfront a tüntetések folytatását szorgalmazza. Aggodalomra azonban van ok, hiszen az arab tavasz kirobbantójának bizonyult jázminos forradalom is azzal indult, hogy 2010. december 17-én egy 26 éves zöldségárus, Mohamed Bouazizi felgyújtotta magát Szidi Bú Zid város önkormányzata előtt, tiltakozásképpen a hivatali korrupció ellen, amely miatt megvonták árusítási jogát.

Az Unió kiáll az iráni atomalku mellett
Az iráni tüntetések kifulladtak. Donald Trump amerikai elnök forradalmat emlegetett, büntetéseket helyezett kilátásba az iráni elnyomó rezsim ellen, Európa visszafogott maradt. Sokan attól tartottak, hogy Trump az iráni zavargásokat az atomegyezmény felmondására használja fel. Nem véletlenül. Ma jár le ugyanis a határideje az amerikai elnök háromhavonta esedékes igazolásának a hatok és Irán közötti 2015-ös atomegyezmény kapcsán. A megállapodás felmondásával fenyegetőző Trump legutóbb ugyan nem mondta fel a kontraktust, de elutasította, hogy írásban igazolja, Teherán eleget tesz vállalásainak.
Az Európai Uniót aggasztja Trump álláspontja. Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főbiztos éppen ezért a trumpi igazolást megelőzve, tegnapra időzítette azt a külügyminiszteri találkozót, amelyen a brit, francia és német külügyminiszter mellett az iráni diplomácia vezetője is részt vett. A találkozó után Mogherini egyértelmű jelzést küldött Washingtonba, leszögezve, hogy az unió érintett tagországai szerint az Iránnal kötött megállapodás „működik, biztonságosabbá teszi a világot és megakadályozza a nukleáris fegyverkezési versenyt a régióban”. Azt is világossá tette, elvárják, hogy minden érintett fél tartsa tiszteletben az egyezményt. Az atomalkut az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország írta alá Iránnal.

Gál Mária

Lájkoljon minket a Facebook-on is!