Előző
Következő
új cikk

Belföld

A kormánynak fél százalékot ért az ember

Népszava|2018. jan 12. 05:01
[A+ A-]

MILLIÁRDOK MENTEK A KERÍTÉSBE Egy menekültre mindössze 6 ezer forint jutott - FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – írtuk tegnap, a Határvédelem luxusáron c. cikkünkben. És ahogy ígértük, itt a folytatás.

A menekültek elveszik a magyarok munkáját – ezt kommunikálta a kormány, amikor ide ért a migráns hullám első része. A menekültek nem dolgoznak, viszont borzasztó sokba kerül az ellátásuk – erre módosította 2015 nyarán mondását a kabinet, és azóta is ezt állítja. Orbán Viktor számvetése szerint a menekülthelyzet kezelésére összesen 270 milliárd forintot költött a kormány 2015-től 2017 első féléig – aminek a felét (szolidaritásra hivatkozva) az EU-n szeretné behajtani. Az Uniónak küldött elszámolás ugyan nem részletezi, hogy mennyit szánt a menekültekre (értsd: az emberekre a kabinet), ám a Harangozó Tamás közérdekű adatigénylésével kikényszerített adatokból kiderül: 1,28 milliárdot.

Az MSZP-s politikus kiszámolta: a kiadások fél százalékát sem költötték a menekülő asszonyokra, gyerekekre, férfiakra. Személyekre lebontva ez a szám még durvább: a KSH adatai szerint 2015-ben 177 135 menekült érintette az országot, 2016-ban 29 432, 2017 első hat hónapjában pedig már csak 1979, azaz átlagosan nem egészen 6138 forint jutott egy főre. (Összehasonlításként: a letelepedési-kötvény bizniszen a túl magasan meghatározott kamat miatt körülbelül 15 milliárd forintot bukott eddig a költségvetés, azaz több mint tízszer annyit, mint amennyibe a menekültek ellátása kerül.)

Mindeközben a kormány a migránshelyzetre hivatkozva most is több 10 milliárd forintot költ mindenfélére. A legjelentősebb tétel nyilvánvalóan a kerítés volt, aminél (akárcsak a tranzitzónák esetében – szintén előfordultak roppant borsos tételek és átfedések.

Az első kerítésszerűség (értsd: pengés drótakadály) mintegy 641 milliót kóstált, a kerítés maga már ennél tízszer többől, körülbelül 6,6 milliárd forintból épült meg, de ez csak töredéke a második, úgynevezett okoskerítés költségeinek. Ehhez a szükséges kábel- és áramellátási infrastruktúra 13,6 milliárd forintba került, és ezután jött maga a kerítés: a tesztszakaszt 4,25 milliárd forintból hozták ki, a teljes hossz kiépítése (némi tranzitzóna-kerítéssel együtt) 31,16 milliárd forintba került. És persze mit sem ér a kerítés, ha a tövében nem lehet intézkedni: a magyar-szerb határon a manőverutat 7,35 milliárd forintból alakították ki, nagyjából ugyanennyit tesz ki a magyar-horvát és a magyar-román részen kanyargó manőverút is, noha az utóbbi két szakasz jóval rövidebb, mint a szerbiai.

Csakhogy ez az összesen 70,95 milliárd, amit a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága költött a kerítésre, nem bizonyult elegendőnek. Az Országos Rendőr Főkapitányság is rászánt majdnem 5,14 milliárdot az első kerítésre, annak elektronikus védelmi szisztémájára és az áramszolgáltató elosztóvezetékéhez történő csatlakozásra, amiben csak az a furcsa, hogy ez első kerítésnél legfeljebb a lámpák fogyasztották az áramot - magyarázza Harangozó Tamás. Ráadásul a honvédség is áldozott 13,6 milliárd forintot a határzár kapcsolódó létesítményeinek kiépítésére és üzemeltetésére. A gond csak az, hogy a papírok szerint mások már felépítették a szükséges infrastruktúrát, azaz erre a tételre sincs érdemi magyarázat.

Nagy B. György

Lájkoljon minket a Facebook-on is!