Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Kilövési engedély

Népszava|2018. jan 16. 06:11
[A+ A-]

Ahogy a betegség tünete a láz, úgy az önkormányzatokkal szembeni sunyi, cinikus kormányzati cél közeledésének mutatója annak a 17 ezer hivatali dolgozónak a semmibe vétele, aki tíz éve nem kap fizetésemelést. Mit tehet ebben a helyzetben egy szakszervezet? Negyedszer is sztrájkot szervez, tiltakozik, vészharangot kongat, újra meg újra nekifut, kifulladásig. Tünetet kezel. Le a kalappal!

De az akciók mögé nézve tegyük már fel a valódi kérdést is: miért nem hajlandó még csak tárgyalni sem az önkormányzatok képviselőivel az Orbán-kormány a jövőről? Mert hogy nem a béremelést fedező pénznek van híján, hanem az akaratnak, az egyértelmű. Egy polgármester nemrég úgy fogalmazott: már régóta tart az önkormányzatok kivéreztetése, csak az a kérdés, mikor hangzik el a kilövési engedély.

Hogy egyértelmű legyen: tavaly februárban óriási botrány kerekedett egy kiszivárgott, munkaanyagnak aposztrofált, de névtelen belügyi tervből, amely szerint az idei országos, majd a 2019-es önkormányzati választás után jön a kegyelemdöfés: a „központi ügyintézési szolgálat” 2020-ban átveszi a helyi hivatalok feladatait. Jöhet az állami gyámság ebben a szférában is, ránk köszönt az önkormányzati KLIK vagy ÁEEK, vagy micsoda. És akkor agyő önkormányzatiság, annak csak torz mása marad. Hiába cáfolt a BM, a félelem azóta sem múlt el, lépni mégsem mertek a polgármesterek, akiknek a többsége mégiscsak a Fidesz kölyke, aki a pártban megtanulta, mi a fegyelem, s hogy jár, akinek eljár a szája. Igazgat az a bizonyos fortélyos!

Helyi önkormányzatok nélkül nincs egészséges demokrácia, nincs jogállam - fogalmazott Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a magyar önkormányzati rendszer létrejöttének 25. évfordulóján, 2015-ben. Pedig már akkor is tudta, hogy az egész csak duma. Hisz a hatalmi ágak szétválasztásának elve mögé bújva ekkor már kisöpörték saját polgármestereiket is a parlamentből, nehogy megakadályozhassák a nagy tervet, minden demokrácia táptalajának, az önkormányzatiságnak a kukába küldését. Nem is marad lassan senki a falvakban, aki értené, hogy mi a baj. A 16 évesen közmunkára szánt, vagy a kenyérre sem elegendő segélyre szoruló tömegeknek a demokrácia elvesztése fáj a legkevésbé, nem is tudják, az micsoda. Majd akkor jönnek rá, amikor nem lesz kinek panaszkodni, nem lehet felszaladni a hivatalba, hogy nem értik a villanyszámlát, elfogyott a tüzelő, mit lehet tenni polgármester úr, drága polgármester asszony! Vagy nem lesz helyben senki, vagy csak a tehetetlen faluvezető, hivatal nélkül, amolyan lelkisegély szolgálattá átminősítve. Nem véletlenül mérte fel a TÖOSZ nemrég, hogy 2019 után hányan akarnak nyugdíjba menekülni a mai településvezetők közül. Sokan. Innen már csak egy lépés azt mondani, lám, nem akar itt senki polgármester lenni, cserbenhagytak benneteket emberek, majd a jó állam megszervezi az életeteket, ha már helyben nem vagytok rá képesek.

Ja és mellesleg akkor ötezerrel kevesebb köztisztviselőre lesz szükség, bocs (ez is benne volt a tavalyi szösszenetben). Szép terv? Az. De ördögi.

Gulyás Erika