Előző
Következő
új cikk

Belföld

Stop Soros!: csak a büntetés biztos

Népszava|2018. jan 18. 15:31, frissítve: 2018. jan 18. 21:24
[A+ A-]

Fotó: Tóth Gergő

Közzétette a kormány a Stop Soros! névre hallgató törvénycsomag tervezetét. Az előírások értelmezhetetlennek vagy betarthatatlannak tűnnek, de az világos: a kormány célja a civilek vegzálása, kriminalizálása, büntetése – igaz, az kérdéses, hogy pontosan miként. Nem derül ki például az, hogy miként tartanák távol a schengeni külső határoktól a kiszemelt személyeket, és miért várják a civilektől, hogy saját magukat regisztrálják kvázi embercsempész szervezetként. Sokat elárul a tervezetről, hogy legpontosabban a szervezetek kötelezettségeit írja le, és azokat a szankcionálási lehetőségeket, amelyeket az egyesületek ellen lehet alkalmazni. 

A három törvényből álló jogszabálycsomag „az illegális migrációt támogató szervezetek” ellen lépne fel. Az ilyen egyesületeket adatszolgáltatásra és illetékfizetésre köteleznék, valamint bevezetnék az idegenrendészeti távoltartási intézményét. Utóbbi révén kitilthatók lennének Magyarországról az unión kívüli állampolgárok, magyar állampolgároknak pedig megtilthatnák, hogy a szerb-magyar határ nyolc kilométeres sávján belül tartózkodjanak. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a javaslatról februárban dönthet az Országgyűlés, és legkorábban jövőre lépne életbe.

Az adatszolgáltatás egyébként úgy képzeli el a kabinet: az a szervezet, amelyik magát „illegális migrációt támogató” egyesületnek tartja, jelentkezik a területileg illetékes bíróságon és kezdeményezi a saját nyilvántartásba vételét. Ezután három napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartó bíróság számára, ha külföldről támogatásban részesül. Az így nyilvántartásba vett szervezetek tárgyévet követő május 31-ig kötelesek tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy mennyi pénzt kaptak külföldről, valamint hogy az így szerzett támogatást pontosan mire költötték.

A tervezet szerint a külföldről származó támogatásokat az egyesületek csak az erre a célra létrehozott elkülönített bankszámlaszámon fogadhatják. Az érintett szervezeteket bevándorlási finanszírozási illeték megfizetésére is köteleznék, amelynek mértéke a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás 25 százaléka.

Ha az ügyész tudomást szerez arról, hogy egy szervezet támogatja az illegális migrációt, de az egyesület nem regisztrálja magát, akkor 15 napos határidővel felszólítja a szervezetet a mulasztás pótlására. Ha ennek sem engedelmeskedik a szervezet, akkor az ügyész a külföldről származó pénzbeli juttatás kétszeresének megfelelő bírság kiszabását kezdeményezheti a nyilvántartó bíróságnál. Később azt is kezdeményezheti, hogy az érintett szervezet utalja vissza a külföldről kapott támogatást, sőt végső esetben akár az egyesület megszüntetését is. Ezekről a bíróság mondja ki a végső szót.

Más módon is büntethetők a civil szervezetek: ha ugyanis a migrációt támogató szervezet nem fizeti be a 25 százalékos illetéket a tárgyévet követő június 31-ig, akkor a NAV a be nem fizetett illeték kétszeresének (a külföldről származó pénz 50 százalékának) megfelelő összegű bírságot szabhat ki. Az így befolyt pénzt határőrizetre fordítanák.

A törvényjavaslatban – a címet leszámítva – egyszer sem szerepel Soros György neve, ám Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető szavai szerint könnyen lehet, hogy a vállalkozót is érintik majd az szabályok. – Ahhoz, hogy valakit ne lehessen Magyarország területéről kitiltani, a magyar állampolgárság igazolására van szükség – fogalmazott, megjegyezve, hogy ha valakinek nincs magyar útlevele – márpedig a kormányközeli Origo.hu szerint Soros Györgynek nincs ilyen jellegű okmánya – akkor kitiltható. A döntést belügyminiszter hozza meg, és legfeljebb a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére rendelhető el. Az érintett a bíróságon kérhet jogorvoslatot. Állampolgárságot igazolni egyébként magyar személyi igazolvánnyal, útlevéllel, állampolgársági bizonyítvánnyal vagy honosítási okirattal lehet.

Sokat kell még várni az OLAF-jelentésre
– Én nem foglalkozom senkinek a magánéletével. Miniszterként és polgármesterként is mindig én értesültem utoljára a belső pletykákról – jelentette ki a csütörtöki kormányinfón Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt arra a kérdésre felelte: Hódmezővásárhely vezetőjeként tudott-e arról, hogy Orbán Viktor lányának a párja a város világítását fejlesztő Elios Zrt. vezetője? – Az Elios jó ajánlatot adott, ez volt a legjobb ajánlat – tette hozzá a miniszter, aki szerint most sokkal jobb a városban a közvilágítás.
Tiborcz István korábbi cégének egyébként a hódmezővásárhelyi megbízás jelentette a későbbi pályázatokhoz a referenciát. A vállalattal gyanús közbeszerzési sikereit feltáró OLAF-jelentésről Lázár azt mondta, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára csak az Európai Bizottság vizsgálatának lezárása után lesz lehetőség, a testület azonban még meg sem kezdte a jelentés értékelését.
Az OLAF javaslatokat tett az ügyészségnek, a kormány álláspontja pedig az, hogy minden ilyet ki kell vizsgálni – tette hozzá. Lázár János a 4-es metróra vonatkozó párhuzamot úgy kommentálta: az a jelentés öt év után lett nyilvános, miután az eljárás lezárult és az érintett fővárosi önkormányzat a beleegyezését adta.

Lőrincz Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!