Előző
Következő
új cikk

Belföld

Keserű jövő várhat a mézesekre

Népszava|2018. jan 22. 05:15
[A+ A-]

Nyolcvan, köztük Szlovákiából, Romániából és Szlovéniából érkezett kiállító mutatta be termékeit és terményeit a 20. alkalommal rendezett kaposvári nemzetközi méhésztalálkozón. Ahol az is kiderült: keserű a mézes jövő.

A hatalmas érdeklődés, a kiállítópavilonok közötti nyüzsgő tumultus láttán a laikus szemlélődő bizonyára azt szűrte le: minden rendben a honi méhészettel, az ágazat, mely a hazai mezőgazdasági GDP egy százalékát jelenti, fénykorát éli. Ezzel szemben a szakemberek meglehetősen borús jövőképet vázoltak fel, legalábbis, ha nem sikerül jelentős változásokat elérni. Úgy a szakmában, mint a fogyasztóknál.

- A rendszerváltás óta folyamatosan emelkedett a méhészek száma, jelenleg úgy húszezren foglalkoznak ezzel az országban – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – A méhcsaládoké pedig konkrétan megduplázódott, s most 1,2 millió kaptárban termelik a mézet. Csak éppen az elmúlt években megállt a fejlődés.

A szakemberek szerint elsősorban a megnövekedett költségek miatt. Korábban ugyanis a méheket a természet tartotta életben, ma viszont a méhészek: a környezeti ártalmak miatt rengeteget kell költeni méhegészségügyre. Cseppet sem mellékesen a hazai mézfogyasztás továbbra is igen alacsony, alig hetven deka személyenként évente, így a 25 ezer tonnás éves termés kétharmada exportra kerül, a világpiacon viszont a pancsolt, hamis mézzel óriási tételben megjelenő Kína diktálja az árakat.

Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

- Nem véletlen, hogy a nyugat-európai országok már csak belső piacra termelnek – folytatta Bross Péter. – Tíz-harminc éven belül ez vár a hazai termelőkre is: egyszerűen nem éri majd meg kivinni a hordós mézet. Éppen ezért addigra jelentősen meg kellene erősíteni a hazai piacot, más kérdés, egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne.

Többek között ezért is írtak alá a visegrádi országok méhészszervezetei együttműködési megállapodást a kaposvári találkozón: közösen terveznek kialakítani értékesítési programot, emellett a szakmai összefogást is erősítenék.

- Szlovákia, Lengyelország és Csehország előttünk jár, mondhatni irigylésre méltó a helyzetük, hiszen az egy főre eső éves mézfogyasztás kilogrammon felül van – jegyezte meg az OMME elnöke. – Nem véletlen, hogy importra szorulnak.

Az alacsony hazai fogyasztást kétféleképpen magyarázták a megkérdezett méhészek. Az egyik tábor szerint idehaza a méz nincs benne a köztudatban, a többiek szerint viszont sokkal inkább a magas ár az oka, hogy a többség nem vásárolja.

- Vélhetően mindkét félnek igaza van – mondta Bross Péter. – A mézről az átlagembernek az akác- és a virágméz jut az eszébe, valamint hogy kenyérre lehet kenni, esetleg a teába tenni. Pedig sokkal több fajta létezik, a felhasználási lehetőségek száma pedig szinte végtelen. Komoly marketingkampányra lenne szükség, hogy változzon a közfelfogás, de erre az ágazatnak nincs pénze. Így viszont a lehetőségek beszűkülnek, s egyre többen hagynak majd fel a méhészkedéssel. Néhány évtizeden belül előfordulhat, a hazai piacra sem lesz elég a magyar méz - összegezte az elnök.

Vas András

Lájkoljon minket a Facebook-on is!