Előző
Következő
új cikk

Belföld

Betonmedencévé változhat a Dráva medre

Népszava|2018. jan 21. 20:04
[A+ A-]

A síkvidéki erőművekhez tározókat kell építeni, nemcsak a Dráva, hanem a környező mezőgazdasági területek is átalakulnának. FOTÓ: Wikipédia

Ökológiai katasztrófát jelent környezetvédelmi szakemberek szerint, ha Horvátország a mostani tervek szerint megépít öt vízerőművet a Dráva horvát-magyar szakaszán.

A Dráva Szövetség hazai és nemzetközi tiltakozó akciókat szervez horvát partnereivel az új vízlépcsők ellen, melyek alapjaiban változtatnák meg a délnyugati határfolyó környékén a természeti világot és a gazdaságot. A horvát ötlet nem újkeletű: a zágrábi kormány 1992-ben határozta el, hogy a Dráva horvát - ám közös érdekűnek nyilvánított - szakaszán, Novo Virjénél vízerőművet épít. A vízlépcső létesítményei 30 kilométer hosszan húzódtak volna, s a tározója Őrtilos és Barcs között egy hatalmas betonmedencévé változtatta volna a jelenleg szabálytalanul kanyargó, megannyi holtága miatt ökológiai szempontból felbecsülhetetlen szakaszt, ráadásul a tározóból egy öt kilométeres csatornán vezették volna tovább a vizet, s így az eredeti meder szinte kiszáradt volna. A nagyjából ötszázmillió eurós beruházás végül, többek között a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult: a kormány az espooi egyezményre hivatkozva tudta elutasítani a projektet. Ez a nemzetközi szerződés ugyanis lehetővé teszi, hogy a hatásviselő fél jogosult megismerni a projekt részletes terveit, véleményezheti az elkészített hatásvizsgálati elemzést, a megvalósításról ugyan nem dönthet, de megfogalmazhatja elvárásait, s akár nemzetközi bírósághoz is fordulhat az ügyben.

A horvátok akkor tehát elálltak a tervtől, melyet most a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat porolt le. Az elképzelés szerint öt, egyenként 50 megawattos vízerőmű épülne a Dráva horvát oldalán: a Molve I. Gyékenyesnél, a Molve II. Somogyudvarhelynél, a Barc Barcstól nyugatra, a Donji Miholjac a baranyai Drávaszabolcsnál, valamint az Osijek Eszéknél.

- Első lépésként a Molve I. és II. épülne meg – magyarázta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke -, tulajdonképpen már csak a horvát parlament, a Szabor döntése kell hozzá.

A szövetség vezetője szerint borzalmas hatása lenne a vízlépcsőknek, hiszen síkvidéki erőművek épülnének, melyekhez víztározót kellene építeni, hiszen ezen a folyószakaszon nincs akkora sodrás, hogy egy átfolyós erőmű működni tudjon. Utóbbiakból több is akad a Dráva szlovén és osztrák szakaszán, s ezek sokkal kisebb környezeti terhelést jelentenek.

- A tározós erőművek rendszerint csúcsra járatással működnek – folytatta Toldi Miklós -, ami azt jelenti, akkor engedik rá a vizet a turbinákra a tározókból, mikor nagyobb az energiaigény. Ehhez a turbinák feletti szakaszon egy mesterséges tavat kell kialakítani: Novi Virjénél ez az eredeti tervekben 25 kilométer hosszú és 8-10 méter mély lett volna. Ha ez most megvalósul, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus tavi ökoszisztéma veszi át. Pedig a Drávában rengeteg védett, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, különböző küllőfajok, vagy éppen a drávai tegzes, mely egyedül itt található meg a világon.

Cseppet sem mellékesen a szakember hozzátette: egy duzzasztó alapvetően megváltoztatná a helyi erdő- és mezőgazdaságot is. A tározó ugyanis a vízoszlop nyomása miatt folyamatosan szivárogna, így a környező földterületeken több ezer kilométernyi dréncsövet kellene lefektetni, hogy elvezessék a pangó vizeket.

- Az erőművek miatt a turbinák alatti szakaszon megszűnne a kavicshordalék, s így a folyó folyamatosan mélyítené a medrét – magyarázta. – Egyes számítások szerint néhány év alatt több méterrel is mélyebbre kerülhet a Dráva, ami azt jelentené, hogy a talajvízszint is lejjebb húzódik, ami katasztrófát jelentene a mezőgazdaságnak. Horvátországban a nyolcvanas években építették meg a Dráván a dubravai erőművet, melynek környékén minden kút kiszáradt. Arról nem is beszélve, hogy ott egyszer már átszakadt a töltés, csakhogy ezt akkor sikeresen eltitkolták…

Toldi Miklós szerint érthetetlen, miért akarnak a horvátok újabb erőműveket a Drávára, amikor vannak hegyeik, így sebes folyóik, melyeken átfolyásos technikával működtethető erőműveket lehetne építeni, arról nem is beszélve, hogy a hegyek szeleit kihasználva sokkal inkább szélturbinákat kellene telepíteniük.

- Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk az újabb drávai vízerőműveket – jelentette ki. – A WWF Magyarországgal közösen már megkerestük az érintett megyei önkormányzatokat, s Baranya és Somogy is nemkívánatosnak minősítette a beruházásokat, emellett felkérték a kormányt, hogy tegyen lépéseket az ügyben. A horvát civil szervezetekkel is együttműködünk, s a tervek szerint tavasszal komoly demonstrációsorozat kezdődik a folyómenti települések bevonásával. Sajnos azonban nem csak a Drávára kell figyelni, hiszen Szlovénia pedig a Murán Hrastje Motánál, Muraszombat mellett akar duzzasztós erőművet építeni. Vagyis komoly a veszély, hogy a magyar határ közelében kettős ökológia katasztrófa fenyeget!

Vas András

Lájkoljon minket a Facebook-on is!