Előző
Következő
új cikk

Külföld

Megosztó a Brexit utáni EP terve

Népszava|2018. jan 24. 05:32
[A+ A-]

A strasbourgi ülésterem. 2019-től új időszámítás kezdődik Fotó: AFP/Sebastien Bozon

2019-ben a tagállamok fele több képviselőt küldhetne a jelenleginél kisebb létszámú Európai Parlamentbe (EP) egy frissen elfogadott szakbizottsági jelentés szerint.

A dokumentum szerint Magyarország mandátumainak a száma nem változna, a jövőre esedékes EP-választások után is 21 taggal képviseltetné magát az uniós törvényhozásban. A szavazáson többséget kapott az a kezdeményezés, hogy a képviselők bizonyos számát az EU egész területét magában foglaló közös választókerületben kell megválasztani.

Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága kedden nagy többséggel fogadta el a képviselőtestület Brexit utáni összetételére vonatkozó előterjesztését. Az EP plenáris ülése várhatóan februárban szavaz róla, a tagállamok állam- és kormányfői ugyancsak a jövő hónapra összehívott brüsszeli találkozójukon tartják első vitájukat a javaslatcsomagról. A végső döntést majd a kormányok és az Európai Parlament együtt hozzák meg. De igyekezniük kell, mert a a nemzeti és páneurópai pártoknak

időben meg kell kezdeniük a felkészülést a 2019. májusára tervezett EP választásokra.

Az Egyesült Királyság 2019. márciusára időzített távozásával a jelenleg 751 tagú törvényhozásban 73 képviselői hely megüresedik. A parlamenti jelentés 705 fősre csökkentené az összlétszámot, 27 mandátumot pedig átadna azoknak a tagországoknak, amelyek az előírásokkal ellentétben aránytalanul kevés képviselőt küldenek a testületbe. A legtöbb új taggal – öttel – a francia és a spanyol nemzeti delegáció gyarapodna, de három helyet kapnának az olaszok és a hollandok is. A közép- és kelet-európai régióból Ausztria, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia bővíthetné egy-egy fővel az EP-küldöttségét.

A helyek elosztásakor a szakbizottsági jelentés néppárti és szocialista szerzőpárosa három szempontot vett figyelembe: egyetlen tagállam se veszítsen képviselői helyet a Brexit miatt megüresedő mandátumok minimális részét osszák újra és az összetétel a lehető legjobban feleljen meg annak a szabálynak, hogy egy népesebb tagállam EP-tagjának több választót kell képviselnie, mint egy kisebb országból származó kollégájának.

Az alkotmányügyi bizottság jelentése nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy az EU következő bővítésével ismét gyarapodjon az EP létszáma, amelyet az uniós szerződések eleve 751 főben maximálnak. A jelentés azt is javasolja, hogy a 46 betöltetlen hely egy részét foglalják el az egyetlen nagy közös választókerületben, úgynevezett transznacionális listán megválasztott képviselők.

Ehhez először meg kell változtatni az európai választójogi szabályokat, amelyre a szakbizottsági szöveg egyenesen felszólítja a kormányközi jogalkotó testületet. Az elképzelés szerint a közös választókerületben a listák élén az egyes politikai családoknak az Európai Bizottság elnöki tisztségére megnevezett jelöltje állna.

A kezdeményezők szerint ez erősítené az európai közösséghez való tartozás érzését, és a választási kampányban végre nem csak nemzeti kérdésekről, hanem európai érdekekről és értékekről is folyna vita. Az ellenzők – köztük az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt – úgy vélik, hogy a nemzetek feletti lista a kívánttal ellenkező hatást érné el: elidegenítené az EU-tól a választókat, akik még a hazájuk EP-képviselőit se nagyon ismerik. A bírálók bíznak benne, hogy a javaslat elbukik a plenáris szavazáson, vagy ha ott nem, akkor a tagállamok kaszálják el. Bár érdekes fejlemény, hogy az ötletadó Emmanuel Macron francia elnök mellett, számos dél-európai ország vezetője is támogatja.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!