Előző
Következő
új cikk

Kultúra

A Testről és lélekről magabiztosan tör a csúcs felé

Népszava|2018. jan 23. 21:13
[A+ A-]

Fotók: Molnár Ádám

Újabb csoda: Oscar-díjra jelölték Enyedi Ildikó filmjét, a Testről és lélekrőlt a legjobb idegennyelvű film kategóriában.

Most már egyértelmű: a magyar film talán legsikeresebb korszaka zajlik épp, miután az Amerikai Filmakadémia Oscarra jelölte Enyedi Ildikó Testről és lélekről című művét a legjobb idegennyelvű filmkategóriában. Amennyiben nyer is, akkor zsinórban a harmadik év lesz, amikor magyar produkció Oscart kap. Nemes Jeles László rendezte Saul fia tavalyelőtt a legjobb idegennyelvű film lett, Deák Kristóf Mindenki című etűdje a kisfilmes mezőnyben aranyozódott be.

Nagyon reméljük, hogy ez valóban így lesz, így kedd este biztattuk egy kicsit Enyedi Ildikót, aki korábban úgy nyilatkozott: úgy véli, már a jelölés is a világ negyedik csodája lenne. Arra a kérdésünkre, hogy a csodán túllépve hogy tekint most az esélyekre, azt válaszolta, hogy az utóbbi hetekben meggyőződhetett arról, hogy az Amerikai Filmakadémia átalakulóban van és nyitnak olyan szerzői filmek felé, amelyek korábban főleg a Sundance fesztiválon kerültek reflektorfénybe. „Talán a Testről és lélekről is egy ilyen film” – hangsúlyozta Enyedi Ildikó.

Enyedi Ildikó és filmje, a Testről és lélekről magabiztos léptekkel halad a csúcs felé. Tavaly februárban megnyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, decemberben a főszereplő Borbély Alexandra pedig filmtörténeti győzelmet aratott az Európai Filmdíjakon: ő lett a legjobb európai színésznő, magyar művész pedig még sosem kapta meg korábban ezt az elismerést.

A filmet nagyon sok, szám szerint 91 országba eladták moziforgalmazásra, a tengerentúlon viszont - ami befolyásolja a film Oscar esélyeit -„csupán” a Netflix vette meg. A streaming szolgáltató eddigi pályafutása során nem mutatott túl nagy érdeklődést az Oscar iránt, még a tengerentúli szaklapok is arról cikkeztek, hogy a Berlinálét megnyerő magyar film az utolsó utáni pillanatban csatlakozott a mezőnyhöz és az alkotás kampánya eltörpült a többi versenytárs marketing hajrája mellett. Ennek ellenére Enyedi Ildikó úgy fogalmazott: belátta, hogy mennyire hasznos szolgáltatás a Netflix, hiszen a világ olyan távoli pontjaira is eljuttatja a Testről és lélekrőlt, ahol nincsenek művészmozik. De reméli – arra a kérdésre reagálva, hogy Cannes-ban például tavaly kizárták a versenyből a streaming szolgáltató produkcióit -, hogy a Netflix, mint új gyermek a piacon, majd „körbe néz és rájön arra, hogy a mozi nem ellenség”.

Újra Berlinben
Az Oscar-díj kiosztó előtt – melyet március 4-én rendeznek meg Los Angelesben – még lesz egy állomás: a február 15-25. között megrendezendő Berlinale klasszikus válogatásába (Berlinale Classics) kapott meghívást Enyedi Ildikó Az én XX. századom című, Cannes-ban 1989-ben Arany Kamera-díjat nyert első játékfilmje, melyet teljes körűen restaurált állapotában mutatnak be a rendező és az operatőr jelenlétében. Arra a kérdésre, hogy megnézi-e újra a filmet Enyedi csillogó szemmel megjegyezte: „Jó ötlet!”

Visszatérve a Testről és lélekről karrierjéhez: már akkor meglepetésről beszéltünk, amikor a világ különböző országaiból nevezett 92 film kilencre szűkített listájára január elején bekerült film. Innen kezdve viszont sokkal jobban számított az adott mű minősége: a kiválasztott kilenc filmet január 12. és 14. között vetítették le a szavazó filmakadémiai tagoknak négy nagyvárosban: Los Angelesben, New Yorkban, San Franciscóban és Londonban. Fontos: csak az voksolhatott végül a legjobb idegennyelvű film kategóriában, aki mind a kilenc filmet látta.

A neves filmipari szaklapok, a The Hollywood Reporter és a Variety sem tartotta abszolút befutónak a magyar filmet a legjobb öt közé, bár mindenki megjegyezte: Enyedi Ildikó volt az egyetlen női rendező a nomináltak között. Mi persze, úgy gondoljuk, hogy Enyedi Ildikó és filmje alanyi jogon van a legjobb öt között. Csupán azért, mert jó a film.

„A jelölés azt bizonyítja, hogy nem a marketingben kell reménykedni, ha egy műalkotásban benne van a potenciál: őrületes reklámpénzek nélkül is eléri a hatását” – mondta Morcsányi Géza, a film férfi főszereplője a kedd este Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Nevetve hozzátette: ezt már akkor is érezte, amikor Szarajevóban felismerték a villamoson. Morcsányi egyébként arra a felvetésre, hogy minden bizonnyal hamarosan elkezdi forgatni a következő filmjét, úgy reagált: nagyon várta, de akkor sem érti a kérdést.

De persze, bármennyire is gyönyörű Morcsányi Géza álláspontja, számos értékes film tűnik el a rendszerben, így épp most fontos, hogy a Netflix végre felvegye a kesztyűt a konkurens jelöltekkel szemben. Lapunk kérdésére Mécs Mónika producer elmondta: a jelölés kihirdetése után azonnal hívták a Netflix képviselői és a napokban fognak egyeztetni a részletes kampánytól, amely innentől kezdve tényleg intenzív lesz. A producer hozzátette: azért volt kampány – mivel úgy tettük fel a kérdést, hogy volt-e eddig egyáltalán bármilyen promóció – de azt elismerte, hogy közel sem olyan intenzív, mint az „megszokott”. A Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója is megerősítette: támogatja az Oscar-kampányt, ha kell, akár pénzzel is.

Nagy esélyesek
A 90-dik Oscar-díj elismeréseiért a versenyben az éllovas jelenleg A víz érintése: Guillermo Del Toro sci-fije tizenhárom jelölést kapott, majdnem annyit, mint az 1998-ban a Titanic és tavaly La La Land – utóbbiak tizennégy. Mivel A víz érintése technikai szempontból is bravúr, ezeket a kategóriákat is simán viheti, így jelen pillanatban ez a mű ígérkezik a legnagyobb nyertesnek. A Golden Globe díjaktól eltérően jelöltek nőt a rendezői kategóriában: Greta Gerwiget, a Lady Bird című első rendezéséért.

Csákvári Géza

Lájkoljon minket a Facebook-on is!