Előző
Következő
új cikk

Külföld

Alekszisz Ciprasz, a túlélés mestere

Népszava|2018. jan 25. 05:33
[A+ A-]

Ciprasz azzal lett népszerű, hogy elutasította a hitelmegállapodást Fotó: AFP/Alexandros Michailidis

Csont nélkül kapta meg Görögország hétfőn az újabb hitelrészletet. Rég volt ennyire biztató az ország pénzügyi helyzete, ám így is sötét fellegek maradtak Athén felett.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek még sosem voltak annyira elégedettek az athéni pénzügyi reformfolyamattal, mint most. Alekszisz Ciprasz azt reméli, ha minden jól alakul, ősztől országa ismét a nemzetközi piacokról finanszírozhatja magát, s akár adósságából is leírhatnak.

Athén azonban ezúttal sem tud sokat félretenni a neki megszavazott 6,7 milliárd euróból. Ebből ugyanis 3,3 milliárdot adósságrendezésre, 1,5 milliárdot fizetési elmaradás pótlására fordítanak, 1,9 milliárdot pedig biztonsági tartalékként tesznek félre a hitelprogram utáni időkre.

A görög kormánynak nagyon is komoly elvárásoknak kellett megfelelnie. Több mint száz reformintézkedést kellett meghoznia a baloldali Sziriza és a jobboldali populista Független Görögök (ANEL) alkotta kormánykoalíciónak az újabb hitelrészlet megszavazásához. A jogszabályok nagy részét múlt héten fogadta el a görög parlament.

Meg kell hagyni, nem sokan számítottak arra, hogy a 2015 szeptemberében létrejött kabinet, amely szűk többséggel kormányozhat, s számos tiltakozó megmozdulással kellett szembenéznie, nagyobb gondok nélkül éli túl a 2017-es esztendőt. Valóságos mestermunka ez Ciprasz részéről, hiszen egykor éppen azzal tett szert nagy népszerűségre hazájában, hogy elutasította a hitelmegállapodást, mostanra viszont Athén némi túlzással éltanulóvá vált a hitelezők szemében. Múlt héten például olyan törvényeket is elfogadott a görög parlament, amelyekről a Sziriza egykor hallani sem akart volna. Korlátozták például a sztrájkjogot, s csökkentették a fogyatékkal élők állami támogatását. Mindeközben adókönnyítéseket vezettek be a vállalatok számára. Mindezek nehezen egyeztethetőek össze egy kifejezetten baloldali párt programjával. Ehhez képest valóságos csoda, hogy a közvélemény-kutatások szerint ha most rendeznének parlamenti választást, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia (ND) mindössze 7-10 százalékkal előzné meg a Szirizát, s valószínűleg nem is tudna kormányt alakítani. A szocialisták azonban képtelenek voltak előnyt kovácsolni a Sziriza átalakulásából, a balközép Mozgalom a változásokért nevű párt (ebbe olvadt be a Pánhellén Szocialista Mozalom, a PASZOK), tíz százalék körüli népszerűséget mondhat magáénak, a neonáci Arany Hajnal pedig 7-8 százalékon áll.

Ciprasz azt reméli, hogy a hitelcsomag hatálya augusztusban jár le, s országa ezután adósságkönnyítést is kap. Az euróövezeti országok még 2016 májusában olyan intézkedéseket helyzetek kilátásba, amelyek enyhíthetik Görögország terheit, de korai arról beszélni, mi valósulhat meg ezek közül. A német kormány megalakulásáig Berlin aligha hajlandó belemenni olyan megoldásba, ami nagyon népszerűtlen lenne a német választók körében. Az már biztos, hogy Görögországnak az előzetesen meghatározottnál később kell visszafizetnie a tetemes hitelt, ennyivel azonban aligha éri be a kabinet.

A könnyítések kapcsán a nagy kérdés az, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is szerepet vállal-e a görög mentőcsomagban. Berlin ragaszkodna ehhez, Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója azonban csekély lelkesedést mutat, mert a szervezet szerint Athén sosem lesz képes visszafizetni adósságát a jelenlegi viszonyok között.

A legsúlyosabb gondot továbbra is a görög bankok helyzete jelenti. A 2008-ban kitört gazdasági válság óriási pusztítást vitt véghez a pénzintézetek között. Négy nagy bank maradt fenn, tőkeállományuk azonban annyira megcsappant, hogy 2015-ben – a Sziriza akkori felelőtlen politizálása miatt – kis híján a teljes bankrendszer összeomlott. Ahhoz képest azért sokat javult a helyzet, tíz év után először a pénzintézetek némi nyereséget is fel tudtak mutatni.

A helyzet azonban nem ideális, hiszen a bankok által adott hitelek felét nem biztos, hogy valaha is vissza tudják fizetni a betétesek. Az Európai Központi Bank azt szeretné elérni, hogy a bankok 96 milliárd eurós kintlevőségüket 40 százalékkal csökkentsék. Ez egyelőre vágyálomnak tűnik.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!