Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Paks 2 - Nullához közeli magyar beszállítás

Népszava|2018. jan 31. 05:22
[A+ A-]

Fotó: Molnár Ádám

A Paks 2 beruházás kapcsán az a cég számít hazainak, amely "Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, itteni székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, itt fizet adót és magyar munkaerőt is foglalkoztat" - közölte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető írásbeli kérdésére Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Az ellenzéki képviselő azért érdeklődött - többedszerre - a magyar vállalkozás fogalma iránt, mert a paksi bővítésről 2014 januárjában aláírt Orbán-Putyin-paktum szerint a felek - amiként azt a válasz is idézi - "minden tőlük telhetőt megtesznek a 40 százalékos minimális lokalizációs szint elérése érdekében".

Az ezt követő számtalan kormányzati hivatkozás egyértelművé teszi, hogy a "lokalizációs szint" a magyar beszállítói arányt fedi. Bár - a Fidesz-propaganda sugallata ellenére – e pont nem kötelez senkit semmire, mindeddig azt se tisztázták, mi a magyar beszállító. A képviselő szerint az - ilyen pontosan elsőként most közzétett - meghatározás alapján az a külföldi cég is hazai besorolást nyer, amelynek van hazai telephelye és fel tud mutatni itteni tevékenységet, illetve pár munkavállalót.

Tóth Bertalan szerint ezzel az erővel magyarnak számít az a közel háromszázmilliárd forintra rúgó turbinabeszállítási tender is, amit az amerikai General Electric két leányvállalata, a magyar GE Hungary és a francia Alstom Power Systems tandeme nyert meg. (Pedig, mint az korábban kiderült, a turbinákat-generátorokat a franciaországi Belfortban tervezik és gyártják majd le.) E feltételrendszer nincs tekintettel az - akár hazai bejegyzésű - nyertes tulajdonosaira és annak változására se - hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Azon túl tehát, hogy az építkezés bevételének haszna külföldi hátterű hazai cég esetén nem sokáig parkol majd Magyarországon, nem kizárt, hogy egy tendernyertest még a haszonosztás előtt külföldiek - akár oroszok - vásárolnak fel - panaszolta az ellenzéki képviselő. Bár egyes kormányzati hangok borúlátóak a saját értelmezésük szerinti 40 százalék elérését illetően is, a most közöltek alapján minden eddigi becslést alulmúlhat Paks 2 tényleges hazai beszállítói aránya – véli a szocialista honatya.

Süli János szerint a hazai cégek ebbéli képességeit még elemzik, de az építésben a hazai arány akár 80 százalékra is rúghat. Emellett megerősíti: a kivitelezés tekintetében teljes felelősséget viselő orosz Roszatom vállalta, hogy a beszerzések 55 százalékát nyílt pályázatok révén saját érdekkörén kívül költi el.

Újdonság, hogy a válasz a telephely „előkészítését” 2018-ra, az „épületépítés” megkezdését pedig 2019 végére teszi. Bár korábban a kormány az első kapavágást januárra ígérte, erről mindeddig, a hónap utolsó napjáig nem érkezett hír. Talán azért, mert az Országos Atomenergia Hivatal szabálytalanságra hivatkozva visszadobta a felvonulási épületek engedélykérelmét.

Tóth Bertalant az a kitétel is aggasztja, hogy a Paks II. Zrt. közel négyszáz munkavállalójából több mint száz dolgozott már a jelenlegi atomerőműben. Szerinte ugyanis a bővítés elszívó hatása veszélyeztetheti a meglévő blokkok működtetésének szakmai színvonalát.

A képviselő megismételte: az MSZP kormányon felmondaná a paksi bővítésre kötött államközi szerződést és a témában népszavazást írna ki.

Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!