Előző
Következő
új cikk

Külföld

Verseny és egymásrautaltság az űrben

Népszava|2018. febr 1. 05:34
[A+ A-]

A Deep Space Gatewayt tekintik világszerte a legjelentősebb nemzetközi kozmikus tervnek Fotó: NASA Illustration

Alig kezdődött el az év, a médiában egymást érik a tudomány világát érintő prognózisok. Számos olyan megvalósítás előtt álló program és elképzelés van, amelyektől idén áttörést remélnek. Oroszországban például abban bíznak, hogy 2018-ban közelebb kerülnek egy egyedülálló kísérleti atomreaktor üzembe helyezéséhez. Nemzetközi tudósok egy másik csoportja pedig azon fáradozik, hogy az év közepére teljesen megfékezzék az Ebola terjedését Nyugat-Afrikában. Bár a történelem legnagyobb Ebola-járványát – amely 2013-2016 között pusztított, s legalább 28 ezer ember halálát okozta – sikerült megfékezni, még 2017-ben is jelentettek új megbetegedéseket Libériában. Bizakodásra ad azonban okot, hogy amerikai tudósok sikerrel próbálták ki a tömegek halálát okozó vírus elleni vakcinát, és az oroszok is tesztelik a saját oltóanyagukat Guineában.

Az űrkutatásban viszonylag pontos elképzelések, sőt menetrendek vannak arra vonatkozóan, hogy mit, és mikorra szeretnének elérni. A kemény verseny egymásrautaltsággal párosul. A legnagyobb érdeklődés szakmai körökben a Deep Space Gateway Hold körül keringő űrállomás formai megtervezését kiséri. Aktuálisan ezt tekintik világszerte a legjelentősebb nemzetközi kozmikus tervnek, amelynek a megvalósításához még hosszú út vezet, de ha igaz, idén már kirajzolódik, hogy miként fog kinézni az állomás. Az Egyesült Államok és Oroszország megegyeztek az együttműködésben és munkacsoportok alakultak azzal a céllal, hogy közelebb kerüljenek a Hold körül keringő lakott állomás megvalósításához. Valószínűleg Kína, India és más országok is csatlakozni fognak a programhoz.

Az oroszok olyan új, nehéz rakétahordozó kidolgozását tervezik, amely felvinné az állomást a Holdhoz, és elemeinek odaszállítását is biztosítaná. Ezen kívül Oroszország az állomás néhány modulját is létrehozza, s kidolgozza a különböző országok űrhajóinak összekapcsolási mechanizmusát.

A Hold körül keringő objektumról készítenék elő a Marsra szállást és a távolabbi űrutazásokat. Oroszország a Holdon tudományos bázist hozna létre, embereket azonban 2031 előtt aligha lenne képes oda küldeni.

Ami viszont idén ősszel várható, az három orosz űrhajós elindítása a Nemzetközi Űrállomásra azzal a céllal, hogy két elődjüknél eredményesebb tudományos kutatómunkát végezzenek. Mindeközben előkészítik a Tudomány (Nauka) elnevezésű laboratórium üzembehelyezését. Ennek a modulnak az építését 1995 óta folyamatosan el kellett halasztani a különböző hibák következtében.

Az év eseménye várhatóan októberben lesz, amikor felbocsátják azt az orosz asztrofizikai csillagvizsgálót, amely egy német röntgen teleszkópot visz majd magával. Hét évre tervezik a munkáját, az első négyben az egész égboltot fogja megfigyelni, három évig pedig azokat az érdekes pontokat, amelyeket menet közben felfedezett.

Novemberben az új, Vosztocsnyij űrrepülőtérről bocsátják fel egy Szojuz-2 rakétahordozóval azt a Meteor-M szputnyikot, amelynek elődje tavaly a fellövés után csődöt mondott és 19 szputnyikkal az óceánba zuhant. A Pleszeck űrbázisról idén lövik fel az Angara-A5 nehéz osztályba sorolt új rakétahordozót, amelynek a korábbi típusokat kellene felváltania. Fejlesztik az űrrepülőtereket is, Vosztocsnyijben például új starthely építéséhez kezdenek 40 milliárd rubelből az Angara rakétahordozó számára.

S ekkor még nem szóltunk Kínáról. Pekingben az a hír járja, hogy az idei esztendő kulcsfontosságú lesz a kínai űrkutatás számára. Összesen mintegy 35 fellövést terveznek, ami rekordnak számít Kínában. Kilövik többek között azt a Hold-eszközt, amelynek először kellene a Hold túlsó feléről könnyű leszállást biztosítania. A meteorológiai szputnyikokon kívül a Mars-felszín intenzív tanulmányozásának előkészítése is folyamatban van. Erre 2020-2025-ben kerülhet sor.

Barabás Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!