Előző
Következő
új cikk

Külföld

Mégsem olyan nagy Kurz és Orbán barátsága

Népszava|2018. febr 5. 08:41
[A+ A-]

FOTÓ: JOE KLAMAR/AFP

Miközben a magyar kormány azt kommunikálja, hogy Sebastian Kurz osztrák kabinetjével új fejezet kezdődhet Budapest és Bécs viszonyában, Orbán Viktor kormányfő pedig ausztriai vizitje során egyenesen „magyarellenesnek” minősítette az előző, Christian Kern által irányított kabinetet, Kurz kancellár azt javasolta, csökkentsék a következő uniós költségvetésben a közép-európai országok támogatását. A kancellár a Der Standard napilapnak adott interjúban feltűnően sokat beszélt azokról a kérdésekről, amelyekben eltérő álláspontot képvisel a két kabinet. Elismerte ugyan, hogy a visegrádi országokkal közösen lépnek fel az Európai Unió külső határainak védelméért, de azt is megjegyezte: „Ausztria véleménye több kérdésben teljesen eltér Magyarországétól.” Ezek közé sorolta az atomenergia használatát.

Hozzátette, ha az Európai Uniót sikeressé akarják tenni, akkor „le kell építenünk a feszültségeket”. Kormánya ebben kíván támogatást nyújtani azzal, hogy hidakat épít a hatalmi központok között. Kifejtette, az osztrák soros uniós elnökséget kifejezetten arra kívánja felhasználni, hogy elősegítse azokat az uniós reformokat, amelyeket fontosnak tart. Úgy véli, nem az a kérdés, több Európára van-e szükség, hanem az: mely témákban kell több Európa, s melyekben kevesebb. A biztonsági és védelmi politikában meglátása szerint szorosabb együttműködésre van szükség. Ám – mint mondta – az EU-nak inkább a háttérben kell maradna olyan kérdésekben, amelyeknél az egyes régiók vagy államok jobb döntést tudnak hozni.

Azzal kapcsolatban, hogy márciusban Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közzéteszi közös stratégiáját az eurózóna reformjára, Kurz azt közölte, a tervek még nem állnak készen, ezért ezt nem kívánja kommentálni. Hozzátette azonban, hogy bár Macron sok tervét támogatja, a költségvetést illető kérdésekben Ausztria álláspontja közelebb áll a hollandéhoz.

A következő, 2021-től kezdődő uniós költségvetési időszakkal kapcsolatban szó szerint így fogalmazott: Jelenleg „nagyon sok pénz áramlik a kelet-európai országokba… Részint megkérdőjelezhető, hogy a pénz egyáltalán a megfelelőek kapják-e meg, miközben nyugat-Európában azt kifogásolják, mennyire Európa-ellenesek ezek az országok.” Arra az újságírói kérdésre, ez azt jelenti-e, hogy az uniós támogatások két legnagyobb haszonélvezője, Lengyelország és Magyarország azzal számolhat-e, hogy csökkentik az uniós forrásaikat, Kurz így válaszolt: „Még ha ez egyeseknek nem teszik is, ezen a ponton nagyon komoly nézetkülönbség van Orbán Viktor és közöttem”. Mint mondta, bár ezen államok támogatásának csökkentéséről nem ő maga hozza meg a döntést, de inkább egyetért Mark Rutte holland miniszterelnökkel, aki szerint visszább kellene fogni az uniós költekezést. S biztosnak tartja, hogy a következő költségvetési időszakról szóló tárgyalásokon Bécs is nagyon erőteljesen képviseli majd a nettóbefizetők álláspontját. Kurz nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Orbán hajlamosabb-e mérsékeltebben fellépni. „Ezt tőle magától kellene megkérdezni” – fogalmazott az osztrák kancellár. Megjegyezte azonban, hogy „természetesen” beszélt Orbánnal azokról a kérdésekről, amelyekben a két ország vezetői nem értenek egyet.

Kurz úgy véli, a migrációs válság csak akkor oldható meg, ha az Európai Unió hatékonyabban védi a külső határokat. „Az állam- és kormányfők nagy része e tekintetben átvette az én álláspontomat” – jelentette ki.

Az Európai Bizottság májusban teszi közzé a következő, 2021-től kezdődő hétéves költségvetési időszakra vonatkozó elképzeléseit. Az erről szóló vita nagy része a 2018 második felében esedékes osztrák elnökségre esik majd. Kurz azt követelte, hogy a britek EU-ból való távozása ellenére a nettóbefizetőkre ne essen nagyobb teher. Ausztria 2016-ban 791,3 millió eurót fizetett az uniós költségvetésbe, ezzel a nyolcadik legnagyobb nettóbefizető volt. Lengyelország ugyanebben az évben 7,1 milliárd eurót kapott tisztán az EU büdzséjéből. A további sorrend: Románia (6 milliárd euró), Görögország (4,3 milliárd), Magyarország (3,6 milliárd), Csehország (3,3 milliárd).

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!