Előző
Következő
új cikk

Belföld

Gyökeres változás jöhet - Elkészült az oktatási minimum

Népszava|2018. febr 5. 14:01, frissítve: 2018. febr 5. 18:20
[A+ A-]

Fotó: Tóth Gergő

Gyökeres változásokat hozna az oktatási rendszerben az a szakmai minimumprogram, amit kilenc párt képviselője írt alá hétfő délután.

Az egészségügy után az oktatásban is szakmai minimumot dolgoztak ki a demokratikus pártok szakpolitikusai, az oktatási civil szervezetek közreműködésével elkészült dokumentumot hétfő délután írták alá a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Lehet Más a Politika, az Új Kezdet, a Momentum, a Modern Magyarországért Mozgalom Párt, a Liberálisok, az Együtt és a Párbeszéd képviselői. A Népszava által is megismert program célja olyan közös elvek és elképzelések megfogalmazása, amelyekkel - politikai oldalaktól függetlenül – „minden hazáját és a demokráciát szerető magyar egyetérthet”.

Alapvetések
A dokumentum leszögezi: az oktatás nem függhet pártpolitikai, hatalmi játszmáktól és ideológiáktól, az oktatáspolitikának ciklusokon átívelő, szakmailag megalapozott, társadalmi egyeztetés során létrejött koncepció alapján, kiszámítható szabályozási és finanszírozási feltételeket kell biztosítania. Az oktatás szervezésében, működtetésében, valamint az azt érintő döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdeke kiemelt fontosságú szempont. Az oktatás igénybevétele nem kerülhet szembe a család értékrendjével, nem függhet az anyagi helyzettől, a származástól, a lakóhelytől, az oktatási rendszer "senkit sem hagyhat az út szélén".

Alap- és középfokú oktatás

A dokumentum jól körülhatárolja, az államnak pontosan milyen feladatai vannak az oktatásban: az állami közoktatás teljes körű finanszírozása és fejlesztése, a tankönyvekről és a taneszközökről való gondoskodás, a szakmai és szakszolgáltatások hozzáférhetővé tétele, a mérés és az értékelés országos rendszerének működtetése, az állami vizsgáztatás szervezése, a társadalmi egyeztetés intézményeinek megszervezése, az oktatáspolitika kidolgozása és a kormányzattól független oktatáskutatás feltételeinek megteremtése, valamint a világnézetileg semleges oktatás garantálása az állami iskolákban.

Mindennek érdekében a minimumprogram kidolgozói elkerülhetetlennek tartják egy új közoktatási törvény kidolgozását és elfogadását, továbbá egy önálló oktatási minisztérium létrehozását. Ugyanakkor központosítás helyett egy olyan szervezeti-irányítási modellre térnének át, amely az önkormányzatiságon alapul, visszaállítanák az önkormányzatok intézménylétesítési és fenntartási szabadságát is. Iskolán belül a munkáltatói és gazdasági jogok visszakerülnének az igazgatók kezébe. Az alulfinanszírozottság, szakemberhiány, státuszhiány és dologi eszközhiány mihamarabbi felszámolása érdekében célul tűzték ki, hogy az oktatásra fordított összköltségek fokozatosan érjék el a mindenkori GDP hat százalékát.

Vizsgálnák az iskolaszerkezet megváltoztatásának szükségességét az átjárhatóság érdekében, vagyis hogy legyen lehetőség például iskolatípus-váltásra, a pályaválasztási döntés megváltoztatására. Radikálisan csökkentenék a tananyag mennyiségét, a kötelező tanulói óraszámokat. A jelenlegi heti öt testnevelésóra kötelező voltát is eltörölnék. Az iskoláknak nagyobb mozgásteret biztosítanának nevelési céljaik, pedagógiai programjuk és helyi tanterveik elkészítésében. A pedagógiai szabadság alapvető részévé tennék a szabad tankönyv- és módszerválasztást.

Célként fogalmazták meg a hatékony deszegregációt, ennek érdekében az integrált oktatást végző pedagógusokat, iskolákat pénzügyileg ösztönöznék, a szegregálókat pedig szankcionálnák. Négy éven belül fokozatosan az európai átlagnak megfelelő szintre csökkentenék a korai iskolaelhagyás mértékét, a tankötelezettség visszaállítanák a jelenlegi 16-ról 18 évre; az iskolákat az elmúlt időszakban ennél korábban elhagyó fiatalok számára lehetővé tennék az érettségi bizonyítvány vagy a szakképzettség megszerzését. Az általános iskolákban a délután négyig tartó benntartózkodás kötelező jellegét választhatóvá tennék.

Rendeznék a pedagógusok és segítőik helyzetét: béreiket és illetményeiket azonos elvek alapján állapítanák meg egy értékálló bérrendszer kialakításával, a jelenlegi pedagógus-életpályamodellt pedig - a már elért bérek garantálása mellett - kivezetnék a rendszerből. A szakképzés tekintetében egy olyan szakképzési és felnőttképzési stratégiát dolgoznának ki és foglalnának törvénybe, amely biztosítja az EU országaiban elismert szakképesítések és szaktudások megszerzését. Leszögezték: az oktatás terén minden lényeges változtatást csak kutatásokra alapozva, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés után lehet bevezetni, ehhez létrehoznák a megfelelő egyeztető fórumokat.

Felsőoktatás
A felsőoktatásban tervezett változtatásoknál a dokumentum már rögtön az elején megemlíti, hogy a közvetlen kormányzati beavatkozás érdekében létrehozott kancellári és konzisztóriumi rendszert haladéktalanul fel kell számolni, az állam fenntartói szerepének az egyetemekkel és a társadalmi, gazdasági szereplőkkel egyeztetett stratégiai célok kijelölésére és megvalósításuk támogatására kell korlátozódnia. "Eredményes, sikeres felsőoktatás nem képzelhető el erős intézményi autonómia nélkül, amely magába foglalja a szervezeti, gazdálkodási-pénzügyi, akadémiai és humánpolitikai autonómiát".

A minimumprogram szerzői szerint az egyetemeknek önállóan kell dönteniük a szakindításokról, illetve megszüntetésekről, a felvett hallgatók számáról, a felvehető hallgatók számának központi meghatározását ezért megszüntetnék, ahogy az egyes, kormány számára "kedves egyetemek" (mint például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem) indokolatlan privilégiumait is, továbbá az olyan diszkriminatív szabályozásokat, mint a felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült módosítása. A minőségbiztosítás érdekében visszaállítanák, sőt megerősítenék a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság független státusát.

Célként jelölték meg a felsőoktatásba bekerülők arányának növelését, az ehhez kapcsolódó egyik intézkedés az állami finanszírozás egységes, diszkriminációmentes szabályozása. Felszámolnák azt a gyakorlatot, hogy egyes szakokra - minimális kivétellel - csak önköltségesen lehet bekerülni, illetve visszamenőleg megszüntetnék a röghöz kötés jelenlegi rendszerét. Rendeznék a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzetét, az egyetemek finanszírozására is objektív, "nem részrehajló" rendszert dolgoznának ki. A hallgatók ellátási és ösztöndíjrendszerén ugyancsak változtatnának annak érekében, hogy az egyetemistáknak ne kelljen tanulmányaik helyett további munkavégzésre szorulniuk. A hallgatói önkormányzat jelenlegi rendszerét is felülvizsgálnák. Mindennek megvalósulása érdekében új felsőoktatási törvény kidolgozását is szükségesnek tartják.

Mint írták: az egyetemeknek jelentős társadalmi szerepet kell játszaniuk a konfliktusok és kihívások kezelésére alkalmas, felelős és művelt emberek, európai polgárok képzésében. Csak a "kiművelt emberfők" társadalma képes aktívan és kreatívan szembenézni a kor kihívásaival.

Az oktatási minimumprogram aláírásával a pártok garantálják, hogy kormányra kerülésük esetén megvalósul Magyarországon a kormányzati ciklusokon átívelő, korszerű, gyermekközpontú, autonóm és megfelelően finanszírozott oktatási rendszer.

Megosztottságot okoz a PSZ lépése

Lezárta az utóbbi napok félreértésekkel és kommunikációs zavarokkal terhelt időszakát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - olvasható a szervezet szűkszavú közleményében, amit a hétfői országos vezetőségi értekezletük után adtak ki. Annyit írtak még, hogy a PSZ "a továbbiakban is egységesen kiáll a magyar nevelés és oktatás ügyéért, különös tekintettel a gyermekek és az alkalmazottak érdekeire".
A hétfői ülés középpontjában a szakszervezet országos vezetésének decemberi határozata állt, mely szerint a PSZ csatlakozna a kormány által létrehozott Köznevelés-stratégiai Kerekasztalhoz. A közlemény nem említi, ez a szándék továbbra is fennáll-e.
- A PSZ lépése megosztottságot okoz, nemcsak belső körökben, hanem a társ-szakszervezetek körében is - mondta lapunknak Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke. A PSZ és az MKSSZ korábban öt másik szakszervezettel együtt megállapodást írt alá arról, nem csatlakoznak a kormány kerekasztalához. Tóth sérelmezte, hogy a PSZ most felrúgja ezt a megállapodást. Hasonlóan vélekedett Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is. Mint írta, a PDSZ biztos, hogy a továbbiakban sem vesz részt a "kormányzati látványpékség" munkájában.

 

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!