Előző
Következő
új cikk

Külföld

Felkészül: Montenegró, Szerbia

Népszava|2018. febr 7. 05:34
[A+ A-]

Inkább exportálna stabilitást, semmint hogy importálja az instabilitást Fotó: AFP/Mustafa Oztruk/Anadolu Agency

Montenegró és Szerbia 2025-ben elérkezhet az európai uniós tagság küszöbére, ha addig teljesítik a felvétel minden kritériumát — szögezi le az EU és a hat nyugat-balkáni ország kapcsolatainak jövőjét felvázoló dokumentum, amelyet kedden tett közzé az Európai Bizottság.

“Vagy stabilitást exportálunk a régióba, vagy importáljuk onnan az instabilitást” — magyarázta sajtótájékoztatóján Johannes Hahn bővítésért felelős biztos, miért fontos az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatainak szorosabbra fűzése, a térségnek felkínált “európai perspektíva” megerősítése. A brüsszeli nyitást indokolja, hogy Oroszország és Kína egyre nagyobb gazdasági és politikai befolyásra törekszik a térség országaiban.

Az Európai Bizottság nem tűz ki céldátumot a csatlakozásra, de teljesíthetőnek ítéli, hogy a felkészült államok akár már hét év múlva a közösség tagjává váljanak. Jelenleg a csatlakozási tárgyalásokat folytató Montenegró és Szerbia tűnik esélyesnek a 2025-ös tagfelvételre, bár mindkét ország előtt kolosszális feladatok állnak, mindenekelőtt a jogállam, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és a korrupció elleni harc terén.

Az uniós intézmény közleményében megerősíti, hogy Szerbia és Koszovó addig nem reménykedhet az EU-tagságban, amíg kapcsolataikat nem normalizálják egy átfogó, jogi erővel bíró megállapodásban. Minden bizonnyal a horvát-szlovén határvita keserű tapasztalatai alapján figyelmezteti a brüsszeli testület a nyugat-balkáni államokat arra, hogy két- és többoldalú nézeteltéréseiket — különös tekintettel a határvitáikra — jóval a csatlakozásuk előtt rendezniük kell.

A hatok EU-tagságra való felkészülését az eddiginél hatékonyabb és célzottabb támogatással kívánja ösztönözni az Európai Bizottság, amely egyebek között szakértőket, befektetéseket, digitális fejlesztéseket, szorosabb energetikai együttműködést, a diákcsere program jelentős kibővítését ígéri az elkövetkező két évre. A jelenlegi költségvetési ciklusban a régió országai számára elkülönített EU-források nagysága ugyan nem változik, de a brüsszeli testület a források gyorsabb és emelkedő összegű átutalását helyezi kilátásba.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!