Előző
Következő
új cikk

Belföld

Nyűg a telefonfülkék fenntartása

Népszava|2018. febr 9. 05:15
[A+ A-]

Fotó: Shutterstock

Bár a szolgáltatóknak már alig éri meg a köztéri állomások fenntartása, egyelőre senki nem veszi a bátorságot, hogy a megszüntetésükről határozzon. Szinte csak a segélyhívások miatt tartjuk fent az utcai fülkéket.

Mára a lakosság olyannyira átszokott a mobilok használatára, hogy egy átlagos fülkéből egy hónapban mindössze egy órát, azaz néhány ezer forint értékben telefonálnak, ez pedig nem, vagy csak alig fedezi az üzemeltetési költségeket. A nagyobb városokban még szívesen használják a készülékeket, a kisebb településeken viszont többnyire már csak segélykérő funkciót töltenek be. Ma már csak rövidebb hívásokra, illetve visszahívásra használják - ez derül ki a Népszava körkérdésére adott válaszokból.

A még meglévő mintegy tízezer készüléket azonban nem lehet leszerelni, a törvényi szabályozás szerint ugyanis a lakossági távközlési cégeknek – a Telekomnak, az Invitelnek, valamint a UPC-nek - településenként, valamint háromezer lakosonként legalább egy fülkét üzemeltetniük kell.

Az Invitel tájékoztatása szerint 15-20 év alatt megszüntették a készülékek 60 százalékát, de a csökkenés nem állt meg: évente további 25-30 százalékkal zuhan a köztéri fülkék száma. A Magyar Telekom is hasonló adatokról számolt be, szolgáltatási területükön ugyanis ma már kevesebb mint 6000 fülke található. A vállalat közlése szerint a nyilvános telefonok használata az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején volt a csúcsponton, ekkor ugyanis egy készülékről havonta több mint 10 órát telefonáltak. Mára náluk is egy óra alá csökkent ez a szám.

Svájc felszámolta
A Swisscom távközlési társaság 2018-tól már nem köteles üzemeltetni az egykor alapvető fontosságúnak tartott fülkéket. Aki akar, hozzávetőleg háromezer euróért megvásárolhat egy-egy fülkét. Nagy légtérben működő cégek már éltek ezzel a lehetőséggel, hogy így biztosítsanak lehetőséget dolgozóiknak a zavartalan telefonálásra.

A kis forgalom mellett komoly gondot jelent a karbantartás is, az Invitelnél például a fülkék bevételének 10 százalékát arra fordítják, hogy helyrehozzák a megrongált telefonkagylókat, a betört üvegeket, valamint lemossák a graffitiket. A kihasználatlanság, valamint a magas üzemeltetési költségek miatt az Invitelnél összességében veszteséget termel a nyilvános telefonállomás üzletág.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elvben kezdeményezhetné, hogy változzanak a szolgáltatók kötelezettségei, de egyelőre ez nincs napirenden. A szabályokat várhatóan csak az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex elfogadása után módosítják, ebben ugyanis egyebek mellett megváltoztatnák a szolgáltatók feladatait is. Az NMHH ugyanakkor leszögezte: ha módosítanák a szabályozást, akkor is biztosítani kellene, hogy egy mobilhálózati kimaradás esetén legyen elegendő telefonállomás a segélyhívásokra.

Segélyhívó oszlopok
A már csak segélyhívásra használt fülkéket több helyen felváltották a segélyhívó oszlopok. Budapesten például azt tervezték, hogy 2018-ig 186 olyan állomást hoz létre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amely közvetlen összeköttetésben van a rendőrséggel. Tarlós István polgármester 2015-ben ráadásul arról is beszélt, hogy ezeken az oszlopokon keresztül az egész városban ingyenes wifi-hálózat jönne létre. A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) sajtószolgálatának közlése szerint viszont Budapesten összesen 133 segélyhívó, azaz ígértnél ötvennel kevesebb oszlop működik. A már üzemben lévő oszlopok telepítése 3,5 millió forintba (összesen tehát 465 millió forintba), működtetésük pedig havi 12 ezer forintba került. További segélyhívó állomások telepítését egyelőre nem tervezik.

Lőrincz Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!