Előző
Következő
új cikk

Külföld

Az ukrán nyelvtörvény ellen lobbizott Washingtonban Szijjártó

Népszava|2018. febr 8. 05:32
[A+ A-]

Szijjártó Péter, Wess Mitchell és Pavlo Klimkin Párizsban. A magyar diplomácia hangos, de eredménytelen Fotó: MTI/KKM

Budapesti interpretáció szerint eredményes volt a magyar külügy fellépése az ukrán nyelvtörvény kapcsán. Az érintett kisebbségi közösségek mégsem ünnepelnek.

Kijev elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítja az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó, 7. cikkelyében foglaltaknak a bevezetéséig – jelentette be hétfőn Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter egy, a Románia kijevi nagykövetével folytatott egyeztetés után. A jogszabály eredeti rendelkezése szerint a 2020 szeptemberében kezdődő tanévtől lett volna hatályos a nemzetiségi oktatást gyakorlatilag felszámoló passzus.

A jogszabály megszületése óta folyamatos a szomszédos államok tiltakozása, minden olyan ország kifogásolta a kijevi törvényt, amelynek nemzettársai élnek Ukrajnában. Az elsődlegesen érintett orosz – többmilliós – nemzeti kisebbségi közösség mellett leginkább a románt és a magyart sújtja a jogszabály, mivel e két kisebbség rendelkezik a legteljesebb és legkiépítettebb saját oktatási hálózattal, esetenként több száz éves iskolákkal. De tiltakozott Lengyelország, Moldova, Szlovákia és Bulgária is. Leghangosabban azonban Budapest bírált, és fenyegetőzött, vétót helyezve kilátásba Ukrajna uniós törekvései kapcsán és valóban vétót is emelt a NATO-Ukrajna vegyes bizottság decemberre tervezett találkozója ellen.

Kijev ígéretet tett, hogy elküldi véleményezésre a Velencei Bizottsághoz a jogszabályt és tiszteletben tartja annak ajánlásait. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló bizottsága 2017. december 8-án közzé is tette állásfoglalását az ukrán törvényről, többek között azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig, egy kiegyensúlyozottabb és pontosabban megszövegezést tartott végrehajthatónak. Az ukrán szaktárca azonnal jelezte, egyetért a javaslattal, Petro Porosenko államfő is hasonlóképpen nyilatkozott, amit a budapesti külügy azonnal saját győzelmeként könyvelt el.

Csakhogy tapodtat sem mozdult elő az ügy, mígnem múlt héten az Európai Parlament magyar, román, szlovák, bolgár és lengyel képviselői közös levelet nem írtak Antonio Tajaninak, az EP elnökének, Federica Mogherininek, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Johannes Hahnnak, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosnak. E közös fellépés után jelentette be az ukrán tárcavezető a halasztást, de arról egyelőre még nincsen szó, hogy módosítanák is a kifogásolt passzust.

Az érintett kisebbségek egyelőre haladékot kaptak, de semmiféle garanciát arra, hogy megőrizhetik anyanyelvű iskolahálózatukat és jogukat a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz. Jelen állás szerint azonban öt év áll rendelkezésre az érintetteknek és a bíráló szomszédos országoknak arra, hogy jobb belátásra bírják a kijevi vezetést. Amint az eddigi tiltakozás krónikája is mutatja, az egyetlen célra vezető, vagy legalábbis a célhoz közelebb vivő út az összefogás, a közös fellépés illetve a kétoldalú tárgyalás. Pontosan az, amire a magyar diplomácia mindeddig nem volt képes, vagy hajlandó. Az ukrán szakminiszter bejelentése az EP képviselők közös fellépése után és a román nagykövettel való egyeztetés során történt meg. Románia ugyanis első perctől, mindenféle hangos fenyegetőzés nélkül, a diplomáciában „szokványos” módon tiltakozva minden szinten tárgyal és egyeztet Ukrajnával a törvény kapcsán annak érdekében, hogy minél kevesebb kárt szenvedjen a román kisebbségi iskolahálózat és a román anyanyelvi oktatás. Bukarest és Kijev megállapodást készít elő az oktatási együttműködésről, amit a felek várakozása szerint még az idén aláírnak.

Hungarian Spectrum
A blog szerkesztője és elsőszámú elemzője Balogh Éva, a Yale Egyetem volt kelet-európai történelem professzora. Vendégszerzői között olyan nevek szerepelnek, mint a magyar ügyekben gyakran megnyilatkozó Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem szociológia és nemzetközi kapcsolatok professzora, a Népszavában is közlő Charles Gati, vagy Kornai János a Harvard és a budapesti Corvinus Egyetem közgazdaságtan-professzora, valamint Randolph L. Braham holokausztkutató, politológus, történész, a New York City University professor emeritusa.

A Szijjártó Péter vezette magyar diplomácia viszont harcol, hangosan és látványosan, de egyelőre eredmény nélkül. A Hungarian Spectrum című amerikai szakblog szerint a miniszter januári washingtoni útja során is az ukrán oktatási törvény ellen lobbizott, minden eredmény nélkül. Az amerikai kongresszus által is archivált, a magyar kérdésekben forrásnak számító, elismert blog szerint az ukrán oktatási törvényre adott magyar válasz „szeszélyes” volt és minden bizonnyal nem éri el a célját: azt hogy Kijev visszavonja a teljes kifogásolt 7. cikkelyt. A „Mi állt Szijjártó Péter amerikai útja mögött?” című, február 6-i elemzésben Balogh Éva arra a következtetésre jut, hogy a magyar miniszter január 16-i, Wess Mitchell-lel, az európai és eurázsiai ügyekért felelős új államtitkárral folytatott megbeszélésének központi témája is az ukrán nyelvtörvény volt. Balogh egy korábbi írásában már leszögezte, ez a találkozó meglehetősen alkalmi volt, nem az amerikai külügyminisztériumban, hanem a washingtoni magyar nagykövetségen tartották meg és sajtótájékoztató sem követte, csupán egy hivatalos fotó. Sikertelenségét, valamint azt, hogy a közeljövőben nem várható áttörés az amerikai-magyar kapcsolatokban többek között abból is gyanítani lehetett, hogy Szijjártó mélyen hallgatott a találkozóról. Balogh mostani írásában arra a következtetésre jut, hogy a Mitchell-Szijjártó találkozó nem is a kétoldalú kapcsolatokra fókuszált. Az amerikai diplomata vélhetően felajánlotta közvetítését a kérdésben Budapest és Kijev között, (erre utal az is, hogy január 24-én Párizsban már Szijjártóval és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel is egyeztetett) ugyanis Washington számára Ukrajna NATO-törekvéseinek blokkolása elfogadhatatlan. Balogh emlékeztet, hogy Rex Tillerson amerikai külügyi tárcavezető decemberi európai turnéja során is egyértelművé tette, hogy az amerikai álláspont szerint „az ukrajnai orosz agresszió továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti az európai biztonság számára", az Egyesült Államok számára pedig elfogadhatatlan a keményvonalas magyar álláspont a segítségre és támogatásra szoruló Ukrajnával szemben.

A magyar diplomácia vezetője talán rossz ajtón kopogtatott. Washingtonban a magyar-amerikai kapcsolatok rendezésére kellene törekedni, nem pedig Ukrajna ellen keresni szövetségest, tudván, hogy a geopolitikai érdekek, az amerikai-orosz szembenállás miatt erre esély sincs. Az ukrán nyelvtörvény ellen viszont van megoldás, a közös uniós fellépés, csak épp be kellene állni a sorba, nem pedig Don Quijotét játszani.

A miniszter hazafelé magyarázkodik
Lilija Hrinevicsa úgy magyarázta a vitatott passzus halasztását, hogy minisztériuma ezt nem a jogszabályt ért külföldi reakciók miatt teszi, hanem azért, hogy minden ukrán állampolgárságú gyermek – nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül – „magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet".
Ugyanakkor a halasztás bejelentésével egyidőben a miniszter hivatalos levélben értesítette a megyei állami oktatási főosztályokat, hogy „Ukrajna Alkotmánya és oktatási törvénye értelmében az oktatási folyamat nyelve az oktatási intézményekben az államnyelv” illetve arra, hogy az oktatási intézmények minden dolgozójának munkaidőben az államnyelvet kell használniuk, az órákon kívül is.

Gál Mária

Lájkoljon minket a Facebook-on is!