Előző
Következő
új cikk

Reflektor

OLAF-Elios: Szekszárd a leggyanúsabb

Népszava|2018. febr 8. 19:53
[A+ A-]

MTI Fotó: Kiss Dániel

A tolnai megyeszékhely esetében az OLAF egy sokszereplős szervezett csalási modellt talált, amelyben minden résztvevő az Elios győzelmét szolgálta.

Újabb részletek váltak nyilvánossá az Elios-ügyet vizsgáló OLAF-jelentésből: ezúttal a Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejéhez köthető cég szekszárdi lámpatenderének visszásságait ismertették. A tolnai megyeszékhely önkormányzata nyilvánvalóan összejátszott az Orbán-közeli pályázatnyertessel – ezért is érthetetlen, hogy a részletesen dokumentált szekszárdi esetben a magyar hatóságok nem találtak semmi kivetnivalót.

Az OLAF-jelentést megszerző 24.hu szerint Szekszárd összesen 748 millió forintot fizetett ki a közvilágítás korszerűsítéséért két pályázat keretében, és az OLAF bizonyítottnak találta, hogy az Elios már előre tudott a majdani kiírásról, sőt annak feltételeit is befolyásolta. A város akkori fideszes polgármestere, Horváth István fél évvel azelőtt beszélt telefonon az Elios képviselőjével, Mancz Ivette-tel a pályázatokról, hogy a kiírások megjelentek volna. Ezután olyan feltételek kerültek bele a tenderbe, amelyeknek kizárólag a Tiborcz-cég tudott megfelelni (olyan pályázót kerestek, amelynek a megelőző két évben legalább 380 millió forint bevétele volt LED-es közvilágítási megrendelésekből, és öt év alatt volt legalább négy olyan egymást követő hete, amikor minimum 200 lámpát telepített hetente – mint korábbi írásunkban emlékeztettünk rá az Elios hódmezővásárhelyi LED-es projektje előtt ezt a technológiát ilyen nagy volumenben nem használták Magyarországon).

Tiborczé, nem Simicskáé
Az Eliost ES Holding néven 2009-ben alapították a Tiborcz-család és társuk, Erdei Bálint cégei. 2010 teljes sorcserét hozott: többséget szerzett a Simicska-birodalomhoz tartozó E-OS Enegiakereskedő, amivel a céget E-OS Innovatívra keresztelték át. A Simicska-cég egyik társa a Green Investments & Solutions lett, amit akkor Orbán András, majd 2013-tól a Tiborcz közeli ügyvédismerőseként számon tartott Hamar Endre jegyezett; 2014-15 között nevesítetten Tiborcz Istváné volt, azóta pedig a Tiborczhoz szintén közel sorolt Paár Attila csoportjának egyik cége, a WHB Befektetési Kft. a gazda. Az E-OS Enegiakereskedő másik E-OS Innovatív-béli társa először a ciprusi Biskelor, majd 2012-től az akkor Pénzes Attila, majd Erdei Bálint, 2016-tól pedig a szintén WHB Kft.-hez kerülő Green Universe lett. 2013-ban a két kisebbségi tulajdonos - tehát a Green Investments & Solutions és a Green Universe - megszerezte a Simicska-féle E-OS többségét, a cégnevet Eliosra módosítva. Az Elios azóta is a Tiborcz-közeli Paár Attila cégcsoportja része.
A sűrű tulajdonosi átrendeződések közepette 2009-től 2014-ig Tiborcz István mindvégig igazgatósági tag volt (mielőtt egy évig nevesítetten is áttételes résztulajdonos lett volna). Tiborcz István és Orbán Ráhel párkapcsolatának kezdete 2008 körülre tehető: Orbán Viktornak 2009-ben mutatták be. Az árbevétel mondhatni követte a két fiatal kapcsolatának szárba szökkenését. Az alapításkori 8 millió forint Simicskáék beszálltakor, 2010-ben közel 700 millióra, majd három milliárd fölé ugrott. Simicskáék kiszálltával a bevétel kétharmada elillant, ám 2015-re ismét 8 milliárd közelébe tornászták fel, hogy az Paár Attila beszálltával kétmilliárd alá essen. A társaság elsősorban önkormányzati közvilágítási tenderek beszállítójaként került a hírekbe, például Hódmezővásárhelyen, Szolnokon, Siófokon, Hévízen, Szekszárdon, Mezőhegyesen vagy Zalaegerszegen. De hozzájuk kötődött az újszilvási és a szegedi naperőműfejlesztés is. Ezek mindegyike esetében felmerült a cégre szabott pályáztatás és a túlszámlázás gyanúja. - Marnitz István

A 24.hu arról is beszámol, hogy az Elios közvilágítási üzletágának vezetője a pályázatok előkészítésébe is belefolyt, méghozzá a kiírói oldalon – miközben az Elios pályázóként a másik oldalon volt érdekelt: az OLAF ismertetett egy olyan Word dokumentumot, amelyet az igazgató készített, és amely 15 önkormányzat számára tartalmazott szerződésvázlatot. Arra is talált e-mail bizonyítékot az EU csalás elleni ügynöksége, hogy a nyertes cég más úton is bele tudott nyúlni a pályázati kiírásokba: Tiborcz üzlettársa, Hamar Endre érdekeltségében lévő Sistrade részt vett a pályázatok előkészítésében, és lehetővé tette, hogy az Elios munkatársa megjelenés előtt módosítsa a kiírásokat).

Figyelemreméltó, hogy mindezt az OLAF a szervezett csalás bizonyítékaként értelmezte, a magyar ügyészség illetve rendőrség viszont ugyanezen információkból semmilyen következtetést nem volt le – utóbbi 2016-ban megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányában.

Az Elios ügyében 13 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésének veszélye fenyeget. Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy ilyenkor ne az adófizetők állják a számlát: ha egy vállalkozás visszaélései miatt az állam visszafizetésre kényszerül, akkor az adott cég tulajdonosa köteles lenne a visszavett támogatás 100 százalékával megegyező illetéket fizetni.

Meghátrált a zalaegerszegi Fidesz
Egy napig sem tartott a zalaegerszegi képviselő-testület kurucos kiállása az Elios-ügyben: miután a szerdai közgyűlésen a kormánypárti képviselők véletlenül megszavazták a szocialista és az LMP-s városatya indítványát, hogy a város kérje ki a kormánytól a Tiborcz István cégeivel kapcsolatos OLAF-jelentést, a kormánypárti képviselők csütörtökre rendkívüli közgyűlést hívtak össze, s egy új indítvány alapján hatályon kívül helyezték az előző napi döntést.
A Fidesz helyi frakcióvezetője megpróbálta megmagyarázni az előző napi bakit – ami, úgy tudjuk, komoly vihart kavart a budapesti pártközpontban is –, többek között arra hivatkozott, hogy a képviselők igencsak elfáradtak, s emiatt hibáztak.
– Legalábbis gyanús, hogy egyszerre hatan blokkoltak le – mondta Góra Balázs, az MSZP megyei alelnöke. – Sokkal inkább arról lehetett szó, hogy szerdán még működött a lelkiismerete az indítványt támogatóknak, csütörtökre viszont a komoly presszió hatására győzött a pártfegyelem, s szánalmasan kihátráltak korábbi véleményük mögül.
A szocialisták amúgy törvénytelenséget emlegetnek a rendkívüli közgyűléssel és az újonnan beterjesztett indítvánnyal kapcsolatban, hiszen a jogszabály szerint csak akkor lehet megismételtetni egy kérdésről a voksolást, ha a korábbi döntés miatt sérültek volna az önkormányzat érdekei.
– Miután ebben az esetben erről szó sincs – folytatta Góra Balázs –, így az MSZP-s és az LMP-s képviselők törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek a kormányhivatalnál.
A csütörtöki közgyűlés arra mindenesetre jó volt, hogy kiderült: az OLAF tavaly levelet küldött az önkormányzatnak, amelyben kérdéseket tett fel a 2015-ben befejeződött, 85 százalékban az unió által finanszírozott, egymilliárd forintos beruházással kapcsolatban, mely során az Elios Innovatív Zrt. ledes lámpákra cserélte a korábbi közvilágítást.
– Az ellenzéki képviselők kikérték ezt a levelet, illetve a város válaszait – jegyezte meg Góra Balázs –, ám nem kapták meg, a jegyző szerint ugyanis meg kell keresni a dokumentumokat, s ha meglesz, értesíti őket. Vagyis nem tudni, mire volt kíváncsi a korrupciót vizsgáló szervezet, s erre hogyan reagált a város kormánypárti vezetése. Csak annyi biztos, valamit bizonyosan talált az OLAF, hiszen csak azoknak a településeknek küldtek levelet, ahol visszaélésekre bukkantak. - Vas András

Minden lében két kanállal

Horváth István az utóbbi négy-öt évben lett Tolna megye fideszes erős emberéből az országos nagypolitika szereplője, igaz, a széles ismertséget annak is köszönheti, hogy egyre-másra bukkan fel a neve különféle furcsa ügyletek körül.

A Fideszbe 1996-ban lépett be, 2006-tól szekszárdi polgármester. 2010-ben lapunk írta meg, hogy a Horváth érdekeltségébe is tartozó Permitto Kft az állami tulajdonú Gemenc Volántól nyomott áron megvett egy Paks közeli busztelephelyet, majd a Gemenc Volán azon melegében visszabérelte azt a Permittótól, így néhány év alatt a vételár is visszacsörgött a vállalkozásnak. A Permitto sikerszériája ezzel nem állt meg: a telephelyet később már az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. bérelte ki a cégtől.

Horváth neve leginkább a 2013-ban elkövetett a trafikcsalás kapcsán került be a köztudatba: az akkor még fideszes Hadházy Ákos által titokban készített hangfelvétel tanúsága szerint egy frakcióülésre a helyi trafikpályázók listájával érkezett – amit hivatalosan nem tudhatott volna –, majd a tagokkal kedélyesen végigvették, hogy ki a megbízható jobboldali, és ki kaphat trafikot. Bár később a trafikbizottság azoknak adott üzletet, akiket erre Horváthék alkalmasnak találtak – köztük Horváth húgának –, ám az ügyészség arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény. Később egy újabb hangfelvétel is kiszivárgott, ezen a helyi fideszesek Horváth István jelenlétében még 2012-ben arról trécseltek, hogy bővítik a Wosinszky utcai óvodát, ám úgy, hogy a hogy a 85 százalékos uniós támogatást élvező beruházás túlárazott lesz, mert így a városnak telik majd a 15 százalékos önrészre. Bár a képviselők tudták, hogy az óvodát 60 millióért fel lehet újítani, ám a munkát elnyerő vállalkozó 105 milliós ajánlattal nyert, és végül 130 millióba került a beruházás. Hadházy Ákos az ügyben feljelentést tett, ám 2017 őszén lezárták a nyomozást.

A mezőgazdász családból jövő Horváth 2010-től a mezőgazdasági bizottság elnökhelyettese volt, majd 2013-tól Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kinevezte a kormány sertésprogramjának felett őrködő miniszteri megbízottnak. Megbízása csak 2014 nyarán jelent meg, azaz másfél évig tényleges poszt nélkül tárgyalt a piac szereplőivel „a húsmarha, a juh és a gyógynövény termékpálya szervezéséről". Közben szinte a semmiből virágba borult Horváth 2011-ben, minimális befektetéssel alapított családi agrárérdekeltsége: a Bikácsi Agrár Kft-ről nemrég írtuk meg, hogy két év alatt közel félmilliárd forint uniós támogatást ítéltek meg neki. - Batka Zoltán

Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!