Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Finneké a gönyűi erőmű

Népszava|2018. febr 10. 05:26
[A+ A-]

ÁRAM A német E.ON a négymilliárd eurós nemzetközi ügylet részeként túladott magyarországi egységén is - FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Hamarosan a finn Fortum tulajdonába kerül a győr-sopron-moson megyei gönyűi erőmű tulajdonosának 47 százaléka; ha a finn állami cég végleg átveszi a hatalmat, könnyen eladóvá válhat a harmadik legnagyobb hazai áramtermelő.

A német E.ON-tól hamarosan a finn Fortum kezébe kerül Magyarország harmadik legtöbb áramot termelő erőműve, a gönyűi tulajdonosa, a német Uniper 47 százaléka. A már tavaly szeptemberben napvilágot látott adásvételi tervet a két fél ez év januárjában szentesítette. A versenyhivatali vizsgálatok lezárultáig az E.ON képviseli a Fortum érdekeit.

A helyzet ennél fordulatosabb. A német kormány döntései – elsősorban az atomerőművek betiltása és a zöldenergia-hasznosítás kiemelt ösztönzése – nyomán az E.ON 2016 elején "hagyományos" energiatermelő egységeit - így a gönyűi gázerőművet - Uniper nevű leányvállalatába szervezte ki, eladási szándékát se különösebben titkolva. Így még ugyanazon év közepén a társaság 53 százalékát a frankfurti tőzsdére dobták. A finn Fortum nevű energiamulti szemet vetett a portékára és barátinak számító - az akkori tőzsdei ár kétszeresére rúgó - mintegy 8 milliárd eurót (2500 milliárd forintot) ajánlott fel a papírok egészéért. A – például a magyar Molhoz hasonló - szórt tulajdonosi szerkezet ízére épphogy csak ráérző Uniper-menedzsment ugyanakkor az ajánlatot élből ellenségesnek nyilvánította.

Kétségtelen: a finn állam többségi tulajdonában lévő, a tőzsdén is forgó Fortum hajóját a világtrendeknek megfelelően szintén a zöldenergiák felé fordította. Az Uniper pedig éppenséggel ezzel ellentétes elvek mentén fogant. Az Uniper-menedzsment gyanúját erősítheti, hogy a kérdésben Pekka Lundmark, a Fortum elnök-vezérigazgatója se fogalmaz világosan. Eddig annyit szögezett le, hogy szerintük az ügylet mindkét fél számára hasznos lenne, illetve hogy nem felvásárlásként, hanem befektetésként tekintenek a vételre. Mindezek nyomán a Fortumot szószegéssel is vádoló Klaus Schäfer, az Uniper elnök-vezérigazgatója arra kérte a részvényeseket, ne tegyenek eleget a felvásárlási ajánlatnak. Ígéretük szerint az Uniper-vezetőség saját elképzelései nagyobb árfolyamemelkedéssel és osztalékkal kecsegtetik a tulajdonosokat.

Schäferék felhívására ezután lényegében – szinte tényleg darabra csak - egyetlen részvényes, mégpedig a legnagyobb, az E.ON maradt süket. Így mintegy négymilliárd euróért végleg elpasszolta „nemszeretem”-eszközeit. Ugyanakkor a napokban derült ki: a többi részvényes lényegében egy emberként beállt Schäfer mögé. Olyannyira, hogy a Fortumnak még plusz három százalékot se sikerült összekaparnia, így nem tudja átvenni az irányítást. Az Uniper-menedzsment tehát egyelőre győztesnek tekintheti magát. Ugyanakkor az elemzők egyetértenek abban, hogy a Fortum „előbb-utóbb” megszerzi az Uniper-részvények többségét és végleg átveszi az irányítást.

Egybehangzó értékelések szerint ez valóban az Uniper felszabdalásával, vagyonelemek kiárusításával járhat, ami már érintheti a gönyűi egységet is. A Fortumnak ugyanis elsősorban a német társaság svéd atomerőműveire, illetve vízerőműveire fájhat a foga. Magyarán, ha a finnek végleg átveszik a hatalmat az erőmű tulajdonosa felett, a gönyűi egység hamarosan eladóvá válhat. Magyar szempontból további érdekesség, hogy a Fortumnak már volt hazai gázerőműve, mégpedig a Budapesti, amelyet a japán Tomen oldalán 1997 és 2001 között birtokolt.

A német E.ON 2011-ben adta át a mintegy 400 millió euróból (több mint 120 milliárd forintból) felhúzott gönyűi gázerőművet. Bár kapacitása közepes méretű – közel 430 megawatt -, az azt követő évek során kihasználtságáról kiábrándító hírek keringtek. A legtöbbször ugyanis akadt ugyanis nála olcsóbban termelő – bel- vagy külföldi – egység. Így ideje nagy részében állt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal legfrissebb adatai szerint ugyanakkor a gönyűi tavaly 7 százalékos részesedésével már a harmadik legnagyobb hazai áramtermelőnek számított (a paksi atom- és a mátrai lignitblokkok után). Épp ideje: a társaságot működtető Uniper Hungary az elmúlt évek során hatalmas – olykor a bevétel többszörösére rúgó - veszteségeket szenvedett el. Tevékenységük elsőként tavalyelőtt szült némi nyereséget. Mindazonáltal szakértők szerint az egység jelentősége továbbra is inkább a gyors beindíthatóság és leállíthatóság. Vagyis akkor is fontos, ha épp áll. Így tehát, ha netán tényleg hamar a pultra kerülne, bizton akadna rá vevő. A mai magyar viszonyok között esélyesként az állam mellett elsősorban a kurzusközeli szereplők, így például (a Mátrai Erőművet már megvásárló) Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó, vagy épp a szintén Orbán-közeli (négy éve a gönyűihez hasonló Dunamenti Erőművet megszerző) MET jöhet szóba.



Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!