Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Elmosódó határok

Népszava|2018. febr 13. 05:45
[A+ A-]

Fotók: Szalmás Péter

Tényleg nehezen befogadható a kortárs klasszikus zene? Van átjárás a műfajok között? Tanítható a komponálás? Az Amerikában zeneszerzőversenyt nyert Kecskés D. Balázs mesélt lapunknak.

Huszonöt éves komponista, aki a minap nyerte meg az amerikai Garth Newel Piano Quartet zeneszerzőversenyét. A kamaraegyüttes már nyolcadszor írt ki pályázatot azzal a céllal, hogy bővítse repertoárját. Idén Kecskés D. Balázs Accusativus című zongoranégyese kilencven alkotás közül került ki győztesen. A mű amerikai bemutatója augusztus 11-én a Garth Newel Piano Quartet előadásában lesz. A washingtoni közönség talán nem idegenkedik majd a kortárs zenétől.

- A kortárs zenével szembeni bizalmatlanság történeti okokra vezethető vissza. Már a XIX. században megkezdődött a szétválás a progresszív irány és a populárisabb műfajok között. Ez a szakadás az 1950-es, 60-as években csúcsosodott ki, amikor a művészettel foglalkozó emberek egy része úgy gondolta, legyen teljes a tabula rasa, újat kell kezdeni, mert minden, ami a közönségnek tetszik, valamiképpen a propagandához kapcsolható. A közönség nemtetszésének szinte etikai értéke lett: nagyon beszédes Milton Babbitt, amerikai zeneszerző 1958-as, a közönség kortárs zenéhez való viszonyára reagáló cikkének a címe: Kit érdekel, hogy hallgatjátok-e? (Who Cares If You Lsten?). A közönség részben emiatt, a konzervatív, régi vágású modernizmus miatt idegenkedik ma is a kortárs zenétől. Aztán jött a hetvenes-nyolcvanas évek zenéje, amikor fordult a trend. Most inkább az jellemző, hogy nincs egyedül üdvözítő út: egymás mellett elő, párhuzamos univerzumok léteznek, nincsen egységes zenei köznyelv. A rengeteg kortárs darab közül nagyon sok tetszene a közönségnek, de nemigen jut el hozzájuk – mutatja be a gyakran tapasztalt averziók történetét Kecskés D. Balázs.

- Hat éves korom óta zenélek, furulyáztam, hegedültem, klarinétoztam és viszonylag későn, 12 évesen kezdtem zongorázni. Kisgyerekkoromtól fogva írok darabokat, 14 évesen a Bartók Béla Konzervatóriumba már zongora-zeneszerzés szakra vettek fel. Zongoratanáromtól, Kecskés Balázstól – névrokon – és Fekete Győr István zeneszerzés tanáromtól rengeteget tanultam, majd folytatódott mindez a Zeneakadémián Vajda Jánossal. 2016-ban diplomáztam, most a doktori képzést végzem a Zeneakadémián, eközben a konziban tanítok zeneszerzést – írja le eddigi pályafutását a komponista, aki a mesterségbeli tudás és a tehetség arányáról is beszél. - Igazat adok Umberto Econak, aki egyszer azt mondta, hogy a géniusz 20 százaléknyi tehetség és 80 százaléknyi izzadás. Sok mindent meg lehet tanulni a zeneszerző szakmából, fontos, hogy a növendék tisztában legyen azzal, hogy előtte mi mindent hoztak létre. Ebből sokkal többet lehet tanulni, mint tanácsok sorából. Hiszek abban, hogy sok műalkotás elemzése rávezeti őket saját pályájukra – vezet be tanítási módszerébe Kecskés D. Balázs.

Ami az alkalmazott zene és az önálló darabok, különböző műfajok közötti átjárhatóságot illeti Kecskés D. Balázs szerint a magas és a populáris kultúra, a zenei műfajok határai is egyre inkább elmosódnak. - Alfred Schnittke, a nagy orosz zeneszerző filmzenék tömkelegét is írta amellett, hogy saját műveket alkotott. Ugyanígy Arvo Part, a világhírű észt zeneszerző. Amerikában kialakult az indie classical irányzat, amely popzenei eszközökkel él klasszikus zenei keretek között. Talán abban különbözik leginkább a popzene a megkomponált zenétől, hogy utóbbi kottában, egy írásos dokumentumban van rögzítve, míg előbbi általában improvizatív gyökerű. "Ha az ember elkezd klasszikus gondolkodással írni, megszületik a fejében az ötlet, amivel papíron kezd el dolgozni, azaz egy absztrakt folyamat kezdődik el. Míg aki nem az írásbeliség talaján áll az alkotás folyamata során, csak a hangszerén tud keresgélni – említi a komponista.

Kecskés D. Balázs példaképei között az orosz Alfred Schnittke, a brit Thomas Ades, és a nagyok: Schubert, Mahler és Bach szerepelnek. Konzis diákként írt már dalt Juhász Gyula, Tóth Árpád és Weöres Sándor verseire, most pedig egy oratórikus műre készül, igaz a szövegről csak annyit tud, hogy a reformáció 500. születésnapjához kötődik majd. Írt már egyházi dalokat, és szeretne még inkább elmélyedni a műfajban, ami lehetséges vallásos meggyőződés nélkül is, bár nála adott a belső indíttatás.

Infó: Tisztelgés Debussy előtt

Új Liszt Ferenc Kamarakórus - Debussy, Kecskés D. Balázs, Emszt András, Bucz Magor, Poulenc művei

Március 9. - Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Hompola Krisztina

Lájkoljon minket a Facebook-on is!