Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Mi van a kosárban? - Meglódultak az élelmiszerárak

Népszava|2018. febr 13. 17:52
[A+ A-]

Illusztráció/AFP fotó

Januárban 2,1 százalékos volt az átlagos drágulás a KSH szerint. Az élelmiszerek ennek dupláját hozták.

A januári - egy évre visszatekintő - 2,1 százalékos fogyasztói árindex-növekedés nem okozott meglepetést, a szakértők 2 százalékos inflációra számítottak. A lakosság mégis úgy érzi, hogy a KSH statisztikusai által mértnél nagyobb volt a drágulás. Ezúttal, ha csak az alapvető élelmiszerek áralakulását vesszük figyelembe, nem is tévednek az emberek. Ennek a termékcsoportnak az árai egy év alatt ugyanis átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek.

AFP fotó

AFP fotó

Az élelmiszerárakon belül igen durván, 48 százalékkal ugrottak meg a tojásárak a tavaly év végén kirobbant európai tojásbotrány miatt, de egyes diszkontláncok már jelentős árcsökkentést jelentettek be, így a szakember a tojásárak visszarendeződésére számít a következő hónapokban. Bár nem ilyen mértékben, de jelentősen, 13,6 százalékkal drágult a vaj és 8,7 százalékkal a száraztészta. A tejtermékekért 7,9 százalékkal, a kenyérfélékért ennél alig kevesebbel, 7,1 százalékkal kellett többet fizetni. Ezzel szemben a cukor 11,3 százalékkal, a burgonya pedig 12,4 százalékkal került kevesebbe, mint 2017 januárjában.

Ugyanakkor az esztendő első hónapjában a hal ára a 17 százaléknyi áfacsökkentés eredményeként a vártnál jóval kevesebbel, csupán 5 százalékkal mérséklődött, az élelmiszerek viszont jelentősen, 1,5 százalékkal drágultak decemberhez képest - mondta lapunk érdeklődésére Nyeste Orsolya. Az Erste Bank szenior elemzője ehhez hozzáfűzte: a nem feldolgozott élelmiszereknél még komolyabb, 3,2 százalékos volt az áremelkedés. Ennek hátterében részben a friss zöldségek és gyümölcsök majd' 15 százalékos drágulása áll, de ez az év elején megszokott folyamat. A szakértő emlékeztetett rá, hogy a jelentősebb áremelkedés tavaly október-novemberben indult el, és idén ez a folyamat - értékelésük szerint - folytatódni fog.

A tartós fogyasztási cikkeknél stagnáltak az árak, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi adatok szerint ezen termékek iránt élénkült a kereslet.

A jövedéki adóemelés idén is megtette a hatását: a szeszes italok 6,5 százalékkal, a dohányáruk még ennél is nagyobb mértékben 10,1 százalékkal drágultak. Ami az energiahordozók áralakulását illeti, meglehetősen vegyes a kép. A háztartási energiáért átlagosan 1,6 százalékkal kell többet fizetni mint egy éve, ezen belül viszont a tűzifa 13,7 százalékkal, a palackos gáz pedig 10,4 százalékkal drágult, ugyanakkor az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott. Érdekes, hogy a járműüzemanyagok árindexe egy év alatt 1,3 százalékkal esett, egy olyan időszakban, amikor a Brent-nyersolaj tőzsdei ára hirtelen jelentősen megemelkedett, s meg se állt a 70 dollár feletti hordónkénti árig.

Érdemes megemlíteni, hogy a szolgáltatásokért a múlt hónapban átlagosan fél százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a telefon- és internetszolgáltatások összességében 3,7 százalékkal kerültek kevesebbe, úgy hogy az internetszolgáltatás áfája januártól 18-ról 5 százalékra csökkent. Ugyanakkor ennek hatása a számlákban még nem érzékelhető, mert februárban is csak a 2017 utolsó havi, tehát decemberi szolgáltatásért fizetünk. Először – szolgáltatótól függően – február végén, március elején érkezhet olyan számla, amelyet már a csökkentett adó szerint állított ki a szolgáltató. Egy átlagos, 10 ezer forint körüli előfizetési csomag esetében – amely az internetszolgáltatás mellett tartalmazza a tévé és a vezetékes telefon költségeit is – ez azt jelenti, hogy havi szinten mintegy 400 forintot takaríthat meg az ügyfél, ha a csomagon belül valamivel több mint 3000 forint az internetes részszámla értéke. A Magyar Telekom ugyanakkor jelezte, hogy náluk a változás először már a februárban készülő, januári időszakra vonatkozó számlában látható lesz.

Az infláció mérésekor a megvásárolt új és használt ingatlanok árnövekedését nem veszik figyelembe, mert ezeket a beruházási kiadások között számolják el a statisztikusok, és a lakhatási költségek alakulásánál is jobbára az ingatlanforgalmazók adatait tekintik mérvadónak. Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője arról számolt be a Népszavának, hogy az új lakások ára tavaly több, mint 12 százalékkal növekedtek, a használtaké pedig 7,6 százalékkal. Az albérleti költségeknél a fővárosban tavaly február óta átlagosan mintegy 5-7 százalékos áremelkedést tapasztaltak, ami a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy egy év alatt a budapesti albérleti díjak átlagosan 130 ezer forintról 140 ezer forintra emelkedtek. Ha mindezt tartalmaznák a KSH adatok, akkor - amint azt lapunk Katona Tamástól, a hivatal volt elnökétől megtudta -, 0,3-0,4 százalékponttal magasabbak lennének az infláció alakulását tükröző adatok.

Lassan emelkedő árak
Ami az inflációs kilátásokat illeti, az elkövetkező hónapokban nem várnak a szakértők érdemi változásokat az éves mutatóban. Ennek egyik oka Nyeste Orsolya szerint, hogy továbbra is igaz az, hogy az eurózónából „importált“ alacsony infláció segíthet megelőzni a bármilyen látványosabb árrobbanást. Ugyanakkor a benzinár és élelmiszerár alakulása várhatóan gyorsíthatja az inflációt. Emellett a mögöttes gazdasági folyamatok (élénkülő belső kereslet által vezérelt növekedés, béremelkedések) továbbra is azt sugallják, hogy az infláció - ha lassan is - de tartósan emelkedhet a második félévtől, és közelítheti a 3 százalékos inflációs célt. (Éves átlagban kicsivel 3 százalék alatt maradhat az inflációs mutató az Erste Bank várakozásai szerint.) A várhatóan csak visszafogottan emelkedő infláció továbbra is hagy teret az MNB-nek, hogy laza monetáris politikát folytasson - tette hozzá Nyeste Orsolya.



Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!