Előző
Következő
új cikk

Belföld

Korrupció - A lista aljára csúsztunk, de sebaj, Bulgáriánál még jobbak vagyunk

Népszava|2018. febr 21. 19:20
[A+ A-]

Mészáros Riviérája a Balaton. A balatonberényi nudista kempingtől a becsődölt almádi szállodáig terjed a balatoni Mészáros-birodalom - FOTÓ: H. Szabó Sándor

Magyarország a Transparency International legfrissebb korrupciós jelentése szerint az Európai Uniós országok között az utolsó előtti helyet foglalja el, és már csak Bulgária teljesít rosszabbul.  Az összes, 180 rangsorolt ország között a 66. helyen állunk 45 ponttal. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy minél súlyosabb a korrupció, annál szűkebb a civil társadalom mozgástere.

Változatlan az élmezőny, és ugyanazok a sereghajtók

A Transparency International (TI) berlini központja által összeállított Korrupció Érzékelési Index (CPI)  első helyein hosszú évek óta jobbára ugyanazok az országok találhatók – a skandináv államok például mindig előkelő helyen szerepelnek. 2017-ben Új-Zéland, Dánia, Finnország, Norvégia, Svájc, Szingapúr és Svédország alkották az élbolyt. A „felvilágosult autokráciának” tekinthető Szingapúrt leszámítva ezekben az országokban fejlett a demokrácia, pártatlanul működnek az állami intézmények, a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható, és nyilvánosak a közpénzköltések.

A CPI-lista alján 2017-ben Szudán, Jemen, Afganisztán, Szíria, Dél-Szudán és Szomália található – ezek az országok hosszú évek óta rosszul szerepelnek. Ezen államokban diktatúra vagy anarchia van, és az állami intézményrendszer nem képes betölteni funkcióját. A korrupció óriási, ami az egyik oka a kirívó szegénységnek.

Minél súlyosabb a korrupció, annál szűkebb a civil társadalom mozgástere

A Transparency International berlini központjának elemzése arra az eredményre jutott, hogy azokban az országokban terjed a leginkább a korrupció, amelyekben akadályozzák a civil szervezetek működését. „A lejárató kampányok, a vegzálás, és a túlzott bürokratikus terhek mind olyan eszközök, amelyeket egyes kormányok arra használnak, hogy elhallgattassák a korrupció ellen küzdő szervezeteket” – hangsúlyozta Patricia Moreira, a Transparency International Berlinben működő nemzetközi titkárságának ügyvezető igazgatója.  A TI berlini Titkárságának közleménye rámutat: ennek a folyamatnak az egyik riasztó példája Magyarország, ahol legújabban a Stop Soros elnevezésű törvénycsomag fenyeget számos civil szervezetet. Mindezt tetőzi az a negatív és sokszor uszító kampány, amelyet a kormány a kritikus hangot megütő civil szervezetek ellen folytat, és amelynek részeként a külföldi bevételekkel rendelkező civil csoportosulásokat közel egy éve külön törvény bélyegzi meg.

Tovább tart Magyarország zuhanása

Magyarország 2017-ben, kilenc helyet zuhanva, a világ korrupciós rangsorának 66. helyére esett vissza. Az ország 45 pontot ért el, ami 3 ponttal múlja alul a 2016-ban mért teljesítményt. Hat év alatt Magyarország CPI pontszáma 55 pontról 45 pontra esett vissza, vagyis hosszabb távon a magyar eredmény folyamatos romlása látszik. A 2012 és 2017 között tapasztalt 10 pontos csökkenéssel Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése történelmi mélypontra süllyedt.

Európai uniós összehasonlításban is jelentősen visszaesett a CPI-helyezésünk, a tavalyi évben a 28 EU-tagállam közül a 27., vagyis az utolsó előtti helyen álltunk, csupán a sereghajtó Bulgáriát megelőzve. Magyarország már 2016-ban is az EU alsó, korrupt ötödében helyezkedett el, hiszen akkor a 28 tagállam közül a 24-25. helyen végzett, holtversenyben Romániával, ám megelőzve Görögországot és Olaszországot. 2017-ben ezek az országok már mind jobban teljesítettek, mint Magyarország.

Régiós összehasonlításban sem jobb a helyzet, az ország korrupciós megítélése a kelet-közép európai térségben az utóbbi évtizedben folyamatosan lejtmenetben volt. Az európai uniós csatlakozást követő években a 11 országot számláló listán még a harmadik helyen voltunk, jelenleg itt is utolsó előttiek vagyunk, azaz a tizedik helyen állunk. Az elmúlt hat év alatt a régióban a magyarországi korrupciós helyzet súlyosságának a megítélése zuhant a legnagyobbat.

A magas korrupciós kitettség gyenge versenyképességgel párosul

A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) szakértői rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban a korrupciós kitettség és az egy főre jutó nemzeti jövedelem között jelentős összefüggés figyelhető meg. Magyarország az EU-n belül a magas korrupciós kitettséggel rendelkező, alacsony GDP-jű országok közé tartozik. 

Az egyre növekvő korrupció mellett Magyarország versenyképessége is folyamatos lejtmenetben volt az elmúlt másfél évtizedben. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) versenyképességi jelentésében 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdaságának számítottunk, míg 2016-ban csak a 69. helyet foglaltuk el ugyanezen a ranglistán, és 2017-ben is csak a 60. helyig sikerült felkapaszkodni.

A WEF versenyképességi jelentése az úgynevezett intézményi pillérben külön vizsgálja az országok közhatalmi berendezkedésének a minőségét, az államhatalom megbízhatóságát, a jogállamiságot, általában véve a gazdaság keretrendszerét. Magyarország pozíciója az intézményi pillérben különlegesen gyenge: a 2001-ben mért 26. helyről 2016-ra a 114. helyre zuhant az ország, tavaly pedig a 101. helyen állt. A cégvezetők a korrupciót tartják a sikeres üzlet második legsúlyosabb akadályának. „A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az Európai Unió átlagától, hanem a régiós országokétól is jelentősen elmarad, és ennek legfőbb oka az intézményrendszer elégtelen működése, ideértve az állami korrupciót” – emelte ki Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Mesésen gazdagodó oligarchák – közpénzből

Az elmúlt évek számos példával szolgáltak arra, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon. A közbeszerzések évről évre növekvő összege, a látvány-csapatsportnak juttatott adótámogatási rendszer és a letelepedési államkötvény-biznisz, úgy tűnik, mind ezt a célt szolgálják.

Az állami pénzből gazdálkodó szervezetek 2017-ben 3457 milliárd forintot költöttek közbeszerzésen, ez 1500 milliárd forinttal több, mint 2016-ban. Míg 2012-ban a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeg jutott közbeszerzésekre, 2016-ban pedig 5,7 százalék, addig 2017-ben ez az érték már elérte a GDP 9,4 százalékát. A legkomolyabb korrupciós kockázatot a hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – jelentik, melyek aránya évek óta 13 százalék körül van, ami háromszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát. „A közbeszerzések elosztásával kapcsolatos részrehajlás döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy a kormányközeli oligarchák az elmúlt időszakban mesés módon gazdagodtak” – emelte ki korrupció ellenes civil szervezet vezetője.

A letelepedési államkötvények kereskedelme még a sűrű szövésű hazai korrupción belül is különleges helyet foglal el. A törvényesített közpénzszivattyúnak köszönhetően 20 ezer ismeretlen hátterű bevándorló szerzett magyarországi letelepedési jogosultságot és 60 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak a kötvényeket forgalmazó, döntően off-shore paradicsomokban bejegyzett vállalkozások. Mindezt úgy, hogy az Alaptörvény értelmében közpénzt egyáltalán nem lenne szabad olyan szervezetre bízni, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak a Tao.-támogatási rendszer keretében a tavalyi év végéig 450 milliárd forint adótámogatást kaptak, azaz ennyivel kevesebb folyt be az államkasszába. Az adóveszteség összege idén 530 milliárd forintra emelkedhet. A TI-Magyarország azért kifogásolja a Tao.-támogatások rendszerét, mert a közpénzek átláthatatlanul kerülnek a sportszervezetekhez. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmű, hogy a sportszervezetek támogatásvonzó képessége erősen összefügg a politikai beágyazottságukkal.

A TI Magyarország szerint mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy Magyarországon felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert és befolyásolja a gazdaság működését. A szervezet ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a kormány a korrupció és a hatalmi visszaélések leküzdése helyett a kormányzást kritizáló civil és nemzetközi szervezetek elleni kampányra használja az államhatalmat.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!