Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Hazugságaink

Népszava|2018. febr 23. 06:09
[A+ A-]

Elvándorlás, apátia, kiábrándultság, az oktatási rendszer helyzete és magyarok, akik emigráltak – ezeket a kérdéseket járták körbe a HVG tudósítása szerint a kilencedik Magyar Nemzet Szalon résztvevői, Andor László volt uniós biztos, Szelényi Iván szociológus és Róna Péter közgazdász. Minden cinizmus nélkül: van, aki okos, sőt nagyon okos dolgokat tud mondani a pódiumon. Róna például hosszan fejtegette, nem hisznek már Magyarországban a kivándorolt fiatalok. Az államszocializmus alatt a társadalom azért nem tudott mit kezdeni Kádár hazugságaival, mert ott voltak a szovjet szuronyok. Csakhogy most már nincsenek szuronyok, és legalább annyira hazudunk saját magunknak, mint Gerő Ernő hazudott annak idején.

Bizony, hazudunk. A hatalom, amelyben alig maradt már valaki a hajdani radikálisan liberális Fideszből, szürke és ostoba mamelukokkal gyűri a farpofái alá az egész társadalmat, kihasználva annak minden olyan zsigereibe ivódott történelmi tapasztalatát, amely csak a túlélést lengeti a szeme előtt. Hazug a hatalom, mert olyan jövőt ígér a nemzetnek, amiben nem lehet élni. És hazugok azok a „nagy generációk”, amelyek még mindig a „rock and roll életérzést" hirdetik, de közben elfelejtették gyerekeikbe, unokáikba ültetni a szabadság utáni vágyat. Legelőször azt: a hatalom nem félnivaló. Mondhat okosakat Hiller István, A Tanár a tudásalapú társadalomról, ha egyszer a baloldali politikának sem sikerült erről értelmesen és érzelmesen beszélnie több évtizede.

Nincs vasfüggöny, a hatalom a markába röhög, megszabadult néhány százezer (nem csak) fiataltól, aki szószólója lehetett volna az új generációknak, röhög, amint az idősebbek taszigálnak kifelé minden utódot a Lajtán túlra. Egy élhető életbe. A szabadságba.

P. S.: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közül az utóbbi három évben Magyarországról volt a legmagasabb a bejutási arány Oxfordba és Cambridge-be, derül ki budapesti Milestone Intézet összesítéséből.

Mielőtt mozdulnánk, borostás arcunkba nézzünk bele a megfáradt reggeleken: mit tettünk, és mit nem e hatalom ellen.

Friss Róbert